Az innovációs és technológiai miniszter a konzultáción a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer megújítására irányuló kormányzati terveket mutatta be a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézetei meghívott és teljes létszámban megjelenő vezetőinek.

Palkovics László helyzetértékelése szerint Magyarország az innovációs teljesítményben kedvező adottságai ellenére ma még jelentősen elmarad a vezető európai országoktól, ami az eddigi kutatás-fejlesztési struktúra átalakítását indokolja.

A finanszírozási rendszer fejlesztéséről a miniszter elmondta: a kormány célkitűzése az 1,8 százalékos GDP-arányos kutatás-fejlesztési ráfordítás elérése 2020-ra. Az állami szerepvállalás erősítésén túl a mintegy 330 milliárd forintnyi többletforrás előteremtéséhez a vállalati források további dinamizálása is szükséges, amit a felsőoktatás és a költségvetési kutatóhelyek minőségi fejlesztésével, versenyképességének javításával is támogatni kell – fejtette ki.

A javaslatok szerint a jövőben elválik egymástól az innovációs és kutatási finanszírozás, az Innovációs Alap mellett létrejön a közvetlen költségvetési forrásokat kezelő Kutatási Alap. Az új finanszírozási struktúra három pillérre támaszkodik, külön-külön támogatja a kiválósági, a társadalmi kihívások alapján meghatározott és az innovációt elősegítő kutatásokat.

A források felhasználásának elveiről és módjáról, a támogatandó tématerületek meghatározásáról a hamarosan létrehozandó Nemzeti Tudománypolitikai Tanács dönt. Az alapok forrásait a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal kezeli, amely az uniós támogatásokra vonatkozó pályázati rendszert is működteti, és amelynek funkciói szellemi tulajdonvédelmi feladatokkal egészülnek ki.

Az MTA kutatóintézet-hálózata esetén a közösségi szempontok az eddigieknél nyomatékosabban jelennek meg a stratégiai irányok elfogadásában, a finanszírozásban és az eredményesség értékelésében. Az állami kutatóintézet-hálózat átalakítására vonatkozó tervek szerint német mintához igazodva elkülönül egymástól a felfedező és alkalmazott kutatás, valamint a gazdaságitudás-szolgáltatás háttere. Az MTA, a minisztériumok hálózata és a felsőoktatási intézmények között egyértelműbb, a párhuzamosságokat kiküszöbölő feladatmegosztás jöhet létre – jelezte a miniszter.

Palkovics László a megjelentek együttműködését kérte a hazai kutatás-fejlesztés és innováció hatékonyságának növeléséhez.

Forrás: Zalai Hírlap - 2019.01.19. (7. oldal)