Segíthet a legmodernebb technológia a legelesettebb embereknek, a virtuális valóság a szinte már ágyhoz kötött, idős és beteg embertársainknak? A ZenctuaryVR+ projekt csapata szerint igen – ezen dolgoznak több éve, immár a HU-RIZONT magyar kutatásfinanszírozási kezdeményezés támogatásával.

Virtuális valóság alapú intervenció az időskorú páciensek életminőségének egészségügyi intézményekben történő javítására (VR-fejlesztés és klinikai tesztelés) - így szól a ZenctuaryVR+ összefoglalója egy mondatban. És hogy mit jelent és hogyan működik ez a gyakorlatban? Bakk Agnes Karolinát, a kutatócsoport vezetőjét kérdeztük a projekt koordinátor intézményének, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemnek a campusán. A ZenctuaryVR+ lényege egy VR-szemüvegen keresztül megtapasztalható, természetközeli látványvilágra épülő virtuális valóság, amit a felszerelést viselő idős és beteg emberek átélhetnek, és a kutatók reményei szerint ezek az élmények segítenek nekik hangulatuk javításában, az életminőségük emelésében. Bakk Ágnes számára hosszú és tartalmas út vezetett eddig a projektig. Kolozsváron bölcsészként végzett, majd Budapestre költözött, a kulturális menedzsment területén és a Filmarchívumban dolgozott, később pedig a MOME-n kezdett a fotográfia szak menedzsereként közreműködni. Ugyanitt megkezdte doktori tanulmányait, és a színházi és digitális technológiákhoz kapcsolódó élménytervezés területén mélyült el a kutatásokban. Végül eljutott a virtuális valóságot (VR) létrehozó új technológiákhoz, és ennek kapcsán kezdett el azon gondolkodni, hogyan lehetne még szélesebb körben, a társadalom számára hasznosan használni ezt a technológiát, s mi mindenre használható a VR-élmény. A most már a HU-RIZONT program keretében támogatott ZenctuaryVR+ projekt onnan indult el, hogy elkezdték vizsgálni, mennyire lehet ezzel a technológiával a természeti környezetet szimulálni, és miként hathat ez a virtuális természetélmény az emberekre. Együttműködés indult a Szabó András vezette budapesti code and soda szoftverfejlesztő céggel, ahol először szabadon bejárható, majd egy helyben, akár ülve is megtapasztalható VR-természeti környezetet alkottak meg, illetve teszteltek. Mint Bakk Ágnes Karolina lapunknak kifejti: számos tanulmány szól arról, hogy a természeti környezetnek milyen jótékony hatásai vannak az emberre, a nyugtatástól a kreativitás fejlesztéséig. Felhívja a figyelmet Kaplan és Kaplan elméletére, mely szerint a természeti környezet a figyelmi funkciók helyreállítását is segíti. Tölgyesi Borbála kollégája segítségével megnézték, a valóságban létező gyógyító kertek miként működnek – legyenek például zegzugok, minél több szín, textúra és érintési lehetőség-, és ezt igyekeztek átültetni a virtuális valóságban megalkotott kertekbe is. Ezt követően egy ELTE PPK-s együttműködésben tesztelték ADHD-s és neurotipikus emberekkel, hogyan hat rájuk a természetet utánzó virtuális valóság - és az ADHD-sok negatív érzelmeit csökkenteni, a pozitívakat növelni tudta a VR-élmény.

Ezután egyre több megkeresés érkezett hozzájuk magyar kórházi pszichológusoktól, akik érdeklődtek a fejlesztés alatt álló technológia iránt. Kirajzolódott egy igény, hogy a kórházi rehabilitációban is felhasználják a formálódó VR-élményt, különös tekintettel a hosszan hospitalizált idős korosztályra, akiknek már kevésbé van lehetőségük a valóságos természetben tartózkodni. További együttműködéseket kötve végül a Semmelweis Egyetemmel és nemzetközi szereplőkkel (a strasbourgi Egyetemi Kórházzal és a kanadai Yorki Egyetemmel) alakítottak meg egy konzorciumot, amellyel pályázni tudtak a HU-RIZONT programban. 2024-ben adták be pályázatukat és 2025-ben kezdtek bele a projektbe. Tavasszal zárták le a fejlesztést, és a komplex kutatásetikai engedélyek beszerzése után most ősszel kezdenek bele a klinikai tesztelési szakaszba. Előbb a strasbourgi kórházban, majd a budapesti Semmelweis Egyetem Geriátriai Klinika és Ápolástudományi Központjában, illetve Rehabilitációs Klinikájának intézményében és a Szegedi Tudományegyetem klinikáin – és talán még további más hazai intézményekben is – folytatódik a kutatás, a tervek szerint száz beteg részvételével.

A ZenctuaryVR+ célja, hogy a tartósabb kórházi ápolásra szoruló, így kevés élményben részesülő idős emberek tanult tehetetlenségét csökkentsék, életminőségüket pedig javítsák. A virtuális valóságban hat különböző hangulatos, természetet utánzó helyszínt alkottak meg, ezeken belül lehet különböző dolgokat csinálni virtuálisan - többek között ültetni és öntözni, gyümölcsöt szedni, mókust és rókát etetni. A VR-szemüveget viselő pácienseket egy, a virtuális alkalmazást kívülről, mobilról látó pszichológus segíti az „,élménytúra" bejárása során. Terveik szerint hetente kétszer tíz-tizenöt percig élik át ezt a VR-kalandot az érintettek. A kutatók azt szeretnék megismerni, hogy a virtuális környezetben aktivizálódó idős betegek az élmények után a valós fizikai környezetükben is tevékenyebbé, mozgékonyabbá válnak-e. Ha ezt sikerül elérni, a betegek életének javításán túl a kórházi személyzetnek is segíteni tudnak a mindennapi munkájuk megkönnyítésével – hangsúlyozza Bakk Ágnes Karolina. „Depressziós, életkedvüket elveszítő embereken szeretnénk segíteni” – teszi hozzá. Tapasztalataikat szimpóziumokon, konferenciákon osztják meg majd a szélesebb szakmai közönséggel.,,A célunk a VR-intervenció hangulatra, szorongásra és stressz szintre gyakorolt hatásainak vizsgálata, diagnosztikai potenciáljának megértése és az egészségügyi központokban való használhatóságának és megvalósíthatóságának felmérése." A kutatás eredményeit magas rangú orvosi és HCI-folyóiratokban és szakpolitikai ajánlásokban fogják megjelentetni.

A ZENCTUARYVR+ CSAPATA 

A HU-RIZONT programba bekerült ZenctuaryVR+ projektet az NKFI Alap 399 millió forinttal támogatja. A projektben sokféle területről - a színházi világtól a szoftverfejlesztőkön, designereken és pszichológusokon keresztül az orvoslásig - érkező, magyar és külföldi szakemberek működnek együtt egy közös cél érdekében. A MOMÉ-s csapat résztvevői Szabó Pál Tamás posztdoktori kutató, Samuel Chovanec kutató, Pintérné Sosity Beáta inkluzív design kutató, Jarmaczki Enikő, Keresztes Viola projektmenedzserek és Gottfried Judit koordinációs munkatárs, illetve a partnerkórházak részéről olyan pszichológus szakemberek, mint Lajkó Patrícia, Szabó Veronika, Vásárhelyi Beáta Réka, Stankovic Mona és Fekete Márta támogatja szakértelmével a projektet, a fejlesztést a code and soda csapata végezte: a vezető Szabó András mellett Tobai Botond, Bolla Kolos és Pápai Bence is közreműködnek a projektben. Más természetet szimuláló VR-applikációktól és programoktól eltérően a ZenctuaryVR+-t fejlesztő csapat kifejezetten idős és beteg embereknek szeretne segítséget nyújtani az életük és mindennapjaik megkönnyítésével..

Samuel Chovanec kutató a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen. Színházrendezőként tanult, mielőtt a kiterjesztett és virtuális valóság felé fordult; és érdekelni kezdte, hogy ezek az eszközök hogyan teremtenek új kapcsolatokat az emberek, a technológia és a természet között. Digitális művészetekből doktorált a pozsonyi VSVU-n, munkája pedig a HCI, az XR/VR, a spekulatív tervezés és a betegellátásban használt technológia metszéspontjában helyezkedik el, különös tekintettel az idősebb felnőttekre és az ember és a természet közötti interakcióra. A Zenctuary VR+ azért fontos számára, mert klinikailag hasznossá teszi ezt a fókuszt: egy természet alapú VR-beavatkozás kórházi betegek és idősebb felnőttek számára, akik gyakran maguk nem tudják elérni a természetet. A természet kórházi szobába hozása számukra egy apró gondoskodási cselekedet, amelyre érdemes építeni.


Forrás Élet és Tudomány