Agyi defibrillátorral az epilepszia ellen
Agyi defibrillátorral az epilepszia ellen
2018. február 02.
Módosítás: 2022. január 04.
Olvasási idő: 3 perc
A szegedi kutatók által kifejlesztett agyi defibrillátor a nagyon közeli jövőben képes lesz automatikusan leállítani az epilepsziás rohamokat a beteg páciensekben. A Szegedi Tudományegyetem Lendület pályázatos agykutatója, Berényi Antal ötlete nyomán elindult interdiszciplináris együttműködést és fejlesztést leíró cikket a Nature Communications nevű rangos lap 2018. február 2-án közli.
A rangos Nature is közli a magyar kutatók eredményét
A koponyán kívüli ingerlés hatékonyságát egyes epilepszia-roham típusok leállításában már korábban bizonyította Berényi Antal. A Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa által vezetett SZTE-MTA Lendület Oszcillatorikus Neuronhálózatok Kutatócsoport víziója,
hogy kidolgozzon a gyógyszerrel nem kezelhető epilepsziás betegek számára egy új terápiás eljárást.
E módszer lényege, hogy csak akkor és csak annyi elektromos ingerlést alkalmaz, amennyire a roham leállításához a betegnek szüksége van. Az állatkísérletes eredmények humángyógyászatba történő átültetéséhez összefogott a Berényi-féle Lendület-csoport az SZTE Pathológiai Intézet és az SZTE Neurológiai Klinika néhány munkatársával. Az interdiszciplináris kutatás öt évnyi munkájának világszínvonalú eredményét a Nature Communications nevű rangos lapban 2018. február 2-án megjelent publikáció ismerteti.
Automatikusan le tudja állítani az epilepsziás rohamot
– Valós időben tudjuk akár azonnali módon befolyásolni az emberi agyműködést az általunk kidolgozott neminvazív agy-ingerlési eljárásunkkal. Az eddig rendelkezésre álló módszerek ugyanis csak kisebb állatokon működtek azonnali módon,
emberekben csak hosszú percekig tartó alkalmazás után hatottak.
Ez az eljárás lesz a technikai alapja annak az agyi defibrillátornak, amely a szívritmus-szabályozó pacemakerhez hasonló elven működik,
és a nagyon közeli jövőben automatikusan le tudja majd állítani az epilepsziás rohamokat emberekben is.
Ennek a Buzsáki Györggyel, a világhírű agykutatóval együtt szabadalmaztatott találmányunknak 2018. január 2-án a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott vállalati kutatás-fejlesztési projekt keretében el is kezdtük a prototípusfejlesztését – jelenti ki Berényi Antal.
Az ötlet lényege, hogy nagyon sok impulzus több helyen is éri a fejet, és ha ezek megfelelő gyorsasággal követik egymást, akkor ezeket az idegsejtek összeolvasztják,
és egyetlen ingernek érzékelik.
Így a mellékhatás szétoszlik a fejbőrre, vagy az alá helyezhető elektródák révén, viszont a hatás az agyon belül – a sejtmebrán tulajdonságai miatt – összeadódik, vagyis az idegsejtek ingerlődnek.
Világszínvonalú interdiszciplináris kutatás a Szegedi Tudományegyetemen
– Nem jelezhető előre az epilepsziás roham kialakulása. A neuropszichiátriai kórképektől szenvedő, például
depressziós vagy epilepsziás páciensek egyharmadánál a gyógyszeres terápiák nem hatékonyak.
Ez az új eljárás csak akkor befolyásolja az agyat, amikor kell, a betegség finom, időbeli dinamikájához igazodva, éppen ettől annyira újszerű – emlékeztet az SZTE Neurológiai Klinika orvosa, Kincses Zsigmond Tamás.
Ünnepnek számít ilyen szép munkában részt venni"
– fogalmaz Iványi Béla. Az SZTE Pathológiai Intézet vezető professzor eddigi munkássága megkoronázásának tekinti, hogy több munkatársával együtt bekapcsolódhatott a szegedi egyetemen egy olyan világszínvonalú interdiszciplináris kutatásba, amely több intézet konstruktív együttműködésének az eredménye.
Ez a társadalmi hasznosság-orientált kutatásnak egy új, a Szegedi Tudományegyetemen megvalósult modellje.
Forrás:origo.hu
Utolsó módosítás: 2022. január 04.