A koponyán kívüli ingerlés hatékonyságát egyes epilepszia-roham típusok leállításában már korábban bizonyította Berényi Antal. A Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa által vezetett SZTE-MTA Lendület Oszcillatorikus Neuronhálózatok Kutatócsoport víziója, hogy kidolgozzon a gyógyszerrel nem kezelhető epilepsziás betegek számára egy új terápiás eljárást. E módszer lényege, hogy csak akkor és csak annyi elektromos ingerlést alkalmaz, amennyire a roham leállításához a betegnek szüksége van - ismertette az egyetem közleménye.

Az állatkísérletes eredmények humángyógyászatba történő átültetéséhez összefogott a Berényi-féle Lendület-csoport az SZTE Pathológiai Intézet és az SZTE Neurológiai Klinika néhány munkatársával. Az interdiszciplináris kutatás öt évnyi munkájának világszínvonalú eredményét a Nature Communications nevű rangos lapban 2018. február 2-án megjelent publikáció ismerteti.

– Valós időben tudjuk akár azonnali módon befolyásolni az emberi agyműködést az általunk kidolgozott neminvazív agy-ingerlési eljárásunkkal. Az eddig rendelkezésre álló módszerek ugyanis csak kisebb állatokon működtek azonnali módon, emberekben csak hosszú percekig tartó alkalmazás után hatottak. Ez az eljárás lesz a technikai alapja annak az agyi defibrillátornak, amely a szívritmus-szabályozó pacemakerhez hasonló elven működik, és a nagyon közeli jövőben automatikusan le tudja majd állítani az epilepsziás rohamokat emberekben is. Ennek a Buzsáki Györggyel, a világhírű agykutatóval együtt szabadalmaztatott találmányunknak 2018. január 2-án – egy Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott vállalati kutatás-fejlesztési projekt keretében – el is kezdtük a prototípusfejlesztését – jelenti ki Berényi Antal (képünkön,fotó: Bobkó Anna).

Az ötlet lényege, hogy nagyon sok impulzus több helyen is éri a fejet, és ha ezek megfelelő gyorsasággal követik egymást, akkor ezeket az idegsejtek összeolvasztják, és egyetlen ingernek érzékelik. Így a mellékhatás szétoszlik a fejbőrre, vagy az alá helyezhető elektródák révén, viszont a hatás az agyon belül – a sejtmebrán tulajdonságai miatt – összeadódik, vagyis az idegsejtek ingerlődnek.

– Nem jelezhető előre az epilepsziás roham kialakulása. A neuropszichiátriai kórképektől szenvedő – például depressziós vagy epilepsziás – páciensek egyharmadánál a gyógyszeres terápiák nem hatékonyak. Ez az új eljárás csak akkor befolyásolja az agyat, amikor kell, a betegség finom, időbeli dinamikájához igazodva – éppen ettől annyira újszerű – emlékeztet az SZTE Neurológiai Klinika orvosa, Kincses Zsigmond Tamás.

– Ünnepnek számít ilyen szép munkában részt venni – fogalmaz Iványi Béla. Az SZTE Pathológiai Intézet vezető professzor eddigi munkássága megkoronázásának tekinti, hogy több munkatársával egyetemben bekapcsolódhatott a szegedi egyetemen egy olyan világszínvonalú interdiszciplináris kutatásba, amely több intézet konstruktív együttműködésének az eredménye. Ez a társadalmi hasznosság-orientált kutatásnak egy új, a Szegedi Tudományegyetemen megvalósult modellje.