A 80 milliárd forintos Neumann János Programmal igyekszik elősegíteni a kormányzat, hogy Magyarország 2030-ra a világ legjobb 25, illetve Európa legjobb 10 innovátor országa közé kell kerüljön – mondta többek között Csák János kulturális és innovációs miniszter az idei Gábor Dénes-díjak átadó ünnepségén. Hozzátette: kritikus, hogy a tudományos eredményekből árbevételt és nemzetközi versenyképességet növelő termékek és szolgáltatások váljanak.

A kutatásnak nem csupán publikációkban kell megnyilvánulniuk, hanem szabadalmakban és valós, piaci termékekben is – közölte Csák János kulturális és innovációs miniszter az idei Gábor Dénes-díjak átadó ünnepségén. Hozzátette: a társadalmi hasznosság és az innovációra adott válaszok mindig is versenyképességi előnyt jelentettek hazánk számára, a magyar jövő pedig az innovációs kultúra elterjedésén is múlik.

A Novofer Alapítvány gondozta Gábor Dénes-díjakat a hivatalos megfogalmazás szerint „a névadó életpályájával szimbolizált innovatív magatartás elismerése” céljából ítélik oda az arra érdemeseknek. Őket méltatta az inspiráció és a hatás köré fonódó köszöntőjében Csák János, aki kitért az idei Nobel-díjasaikra, Karikó Katalinra és Krausz Ferencre is.

A kulturális és innovációs miniszter emlékeztetett, hogy a nemzetközi díjak kiosztásakor az öt fő kategóriából kettőben volt nyertesünk, ez pedig arra tanít mindannyiunkat, hogy az inspiráció nem elég, dolgozni kell annak ellenére is, ha nem támogatnak, és ki kell tartani az ideák mellett, elvégre az ember hatást akar gyakorolni.

Magyarország a világ legjobb innovátorai között

A célunk egy és közös: itt vagyunk ezeregyszáz éve, harminchárom nemzedék óta, és akkor lesz még ezeregyszáz évünk és harminchárom nemzedékünk, ha gazdaságilag erős, kulturálisan magabiztos és magabíró családokat magába foglaló társadalmat építünk – mondta Csák János. Kifejtette: hazánk gazdasága, innovációs kultúrája akkor lesz versenyképesebb, ha az itthon létrehozott kutatás-fejlesztési eredmények ténylegesen hasznosulnak.

Tehát a hazai innovatív ötleteknek, az egyetemek és kutatóintézetek eredményeinek a magyar vállalkozások által piacra vitt termékekké és szolgáltatásokká kell válniuk, ezáltal növelve a hazai gazdasági szereplők árbevételét és nemzetközi versenyképességét.

A miniszteri vélemény szerint a kormányzat olyan kutatói környezet kialakításán fáradozik, amely lehetővé teszi, hogy a magyar kutatók továbbra is kiváló eredményeket érjenek el.

„A tehetséggondozás és a kutatói utánpótlás támogatása mellett állunk, és célzott programjaink az egész kutatói életpályát lefedik” – tette hozzá Csák János.

Elhangzott, hogy a kormányzati célkitűzés szerint Magyarországnak 2030-ra a világ legjobb 25, illetve Európa legjobb 10 innovátor országa közé kell kerülnie.

E szándékot támogatja a Neumann János Program, amire 80 milliárd forintot különítettek el idén. A program három kulcsszó köré épül:

Asszociáció: a tudástermelő egyetemek és kutatóintézetek hatékony összekapcsolása a tudást hasznosító üzleti világgal

Hatás: az érintett szereplők együttműködéseiből létrejövő gazdasági, társadalmi, intellektuális eredmény

Mérés: a támogatások hasznosulásának folyamatos, objektíve mérése és hatásértékelése

Sosem volt ilyen könnyű szabadalmi jogot szerezni

Kiss Ádám, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke a köszöntőjében írt a közelmúlt eredményeiről. Ezek szerint a hazai k+f-szektorban dolgozók száma egy évtized alatt megduplázódott – ez a második legnagyobb érték az EU-ban –, a felsőoktatási intézményekben 2018–2022 között 78 százalékkal nőtt a minőségi publikációk száma, a szabadalmi bejelentések száma pedig több mint négyszeresére nőtt.

Meghatározta a jövő kulcstémáit is: ezek az egészséges élet, a zöld átállás, a társadalom és a gazdaság digitális átállása, valamint a biztonság.

Farkas Szabolcs, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke megjegyezte: soha ilyen könnyen nem lehetett iparvédelmi jogokat szerezni a legújabb műszaki megoldásokra, márkavédelemre vagy desing-oltalom megszerzésére.

A ma feladata a tegnap rombolásának kijavítása

Mindezek után köszöntötték az idei díjazottakat, akikről Jamrik Péter, a Gábor Dénes-díjakat gondozó Novofer Alapítvány képviselője úgy vélekedett, hogy ötvözik munkájukban és eredményeik megalkotásában a hagyományos ismeretszerzésen alapuló tudást, a korszerű edukációs lehetőségeket, valamint a szerzett gyakorlati tapasztalataikat.

Emlékeztetett a névadó Gábor Dénes 1970-ben tett jóslatára, miszerint „a ma technikájának legfontosabb és legégetőbb problémája immár nem a primer szükségletek és ősi vágyak kielégítése, hanem a tegnap technikája által okozott károk és rombolások kijavítása”.

Forrás: vg.hu