A kutatás olyan időszakban zajlott, amikor mind a digitális kommunikációs környezet, mind annak jogi keretei alapvető változásokon mentek át. A 2015-ös Brexit-kampánnyal és a 2016-os amerikai elnökválasztási kampánnyal lezárult az a korszak, amiben a forgalomirányító szolgáltatások nagyrészt a digitális környezet pozitív szereplői voltak, innovatív megoldásokkal, amelyek segítenek a felhasználóknak eligazodni az információtengerben. A Trump-kampány után a közösségi médiában terjedő dezinformáció a legfontosabb közéleti témák közé emelkedett. A dezinformáció problémájában egyszerre tükröződik a közösségimédia-szolgáltatók globális kvázi-monopolhelyzete, az e szolgáltatóknál összegyűlő személyes adatok mennyiségéből és minőségéből adódó számos magán- és közéleti kockázat, a gyűlölködéssel és a valótlan információkkal szembeni jogi eszközök erőtlensége, a közösségimédia-szolgáltatók (magán)szabályozási gyakorlatának hiányosságai, valamint a médiaműveltség hiányosságai. A 2015 óta eltelt időszakban állami és európai szinten egyaránt újabb és újabb szabályozási kísérletek indultak, amelyek hatékonysága egyelőre igen kérdéses, és az eddigi tapasztalatok alapján nem is ítélhető meg. Az európai kreatív ipar szereplői és az Európai Unió döntéshozói abban azonban biztosan egy oldalon állnak, hogy a digitális médiapiac amerikai székhelyű óriásainak hatalmát az európai kultúra fenntarthatóságának és az európai nyilvánosság demokratikus jellegének megőrzése érdekében meg kell törni.

Szerzők:
Bencze Mátyás, Bódi Jenő, Nagy Krisztina, Pataki Gábor, Polyák Gábor, Specht Hedvig, Szalay Klára, Szőke Gergely László, Ződi Zsolt

Forrás: Algoritmusok, keresők, közösségi oldalak és a jog – A forgalomirányító szolgáltatások szabályozása; Polyák Gábor (szerk.); HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.; ISBN 978-963-258-478-2; 2020 (PDF)

Forrás: hirlevel.egov.hu