A talajszennyezés nyomait gyorsabban felszámoló módszeren dolgoznak magyar kutatók. Rendkívül súlyos olajszennyezés okozott károkat tavaly decemberben a szigetszentmiklósi Duna part lápos területén.

A rehabilitáció elősegítése a szakemberek számára is nehéz feladat. Viszont a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával nemrégiben létrejött kutatói összefogásnak köszönhetően remélhetőleg hasonló esetekben már egyszerűbb, gyorsabb lesz a helyreállítás.

„A projekt keretén belül két cég, a Fermentia Kft, illetve az ELGOSCAR Kft., valamint két egyetem, az ELTE és a BME dolgozik közösen azon, hogy a poliaromás szénhidrogénekkel erősen szennyezett talajokat tudjanak a későbbiekben kármenteni.

Ezek a poliaromás szénhidrogének erősen mérgező, rákkeltő vegyületek, így fontos az, hogy ezektől meg tudják tisztítani a talajt” – mondta Kelemenné Nagy Kinga egyetemi adjunktus.

A főként gázolajszennyezés által talajba jutó anyagot biológiai úton, baktériumok, fehérjék és ezek együttes segítségével ártalmatlanítják a kutatók. Jelenleg is azon dolgoznak, hogy kereskedelmi forgalomba hozható biológiai oltóanyagokat készítsenek.

„Azokat a mikroorganizmusokat használjuk fel, amelyek hosszú idő alatt a természetes körülmények között elbontanák a szennyezőanyagot, és mivel célirányosan visszajuttatjuk őket nagyobb dózisban, ezért hatékonyságot tudunk elérni anélkül, hogy drasztikus környezeti beavatkozásokat, és hagyományos, néha agresszív kármentesítési eljárásokat használnánk” – magyarázta Bóda Viktória kutatási vezető.

Az ELTE munkatársai a talajban élő baktériumokat hívják segítségül a veszélyes anyagok bontására. Sok olyan szennyezőanyag létezik, amiket más eljárásokkal nem feltétlenül tudunk lebontani, azonban a mikrobák segítségünkre vannak ezen szennyezőanyagok lebontásában. A mikrobiológiai vizsgálatok legelső lépése, hogy a szennyezett területről vonunk tenyésztésbe olyan törzseket, izolátumokat, amelyek tolerálni képesek a poliaromás szénhidrogéneket – részletezte Anda Dóra tudományos munkatárs.

A baktériumok laboratóriumi vizsgálata után a kutatók ki tudják választani azokat a törzseket, amelyek hatékonyak a szennyezőanyagok eltávolításában, ezeket a Fermentia Kft. munkatársai felszaporítják, így nagyobb mennyiségben, együtt visszajuttathatók a területre.

A biológiai kármentesítő eljárás másik iránya az enzimatikus folyamatokra épít, a kutatás ezen része a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem munkatársainak feladata.

Miután a fehérje elvégezte feladatát, táplálékul szolgál a baktériumoknak. Mind a fehérjék, mind a mikroorganizmusok, és azok egyvelegének tesztelésére is van lehetőség.

Ezek az üvegek úgynevezett talajlégzésmérő mikrokozmoszok. Szennyezett talajmintát és a fejlesztett oltóanyagok változatait eltérő koncentrációban tartalmazzák, esetleg egyéb, a folyamatot segítő anyagok mellett.

Egy ilyen komplex rendszerben ahhoz, hogy a kölcsönhatások eredményét jól tudjuk leírni, illetve modellezni, fizikai, kémiai, biológiai és ökotoxikológiai módszerekre van szükség. A mikrokozmosz kísérletek monitoringja is ezeket a módszereket tartalmazza – fogalmazott Molnár Mónika egyetemi docens.

A földben élő mikroorganizmusok aktivitását az azok által termelt szén-dioxid mennyiségéből, és az ennek nyomán kialakult nyomás csökkenésből ismerik a kutatók. Az ELGOSCAR–2000 Kft. telephelyén hasonló, csak sokkal nagyobb, talajprizmás rendszerekben vizsgálták az oltóanyag hatásosságát a szennyezett talajokban.

A kísérletek segítségével már két mikrobiális oltóanyag regisztrációja el is kezdődött. A projekt 2021. június 30-áig tart.

Forrás: hirado.hu