A csemegekukorica fontos szerepet tölt be a világ zöldségtermesztésében. A legnagyobb termelőkörzete az Amerikai Egyesült Államok és Európa. Magyarország Európában a csemegekukorica-előállításban vezető szerepet tölt be. A hazai betakarított össztermés az elmúlt évtizedben minden évben meghaladta a 400 ezer tonnát (a 2022. évet kivéve), kedvezőbb évjáratokban az 500 ezer tonnát is elérte (1. ábra).

1. ábra. A Magyarországon betakarított csemegekukorica termésmennyisége 1995–2022 között (forrás: KSH)

Konzervnek és hűtve

Hazánkban a csemegekukoricát elsősorban konzerv- és hűtőipari célokra termesztik, és ezeknek a termékeknek az exportjában az USA és Magyarország a legjelentősebb gazdasági szereplő a világon. A Magyarországon termelt csemegekukoricának a kétharmadát a konzervipar, a fennmaradó mennyiséget pedig a hűtőipar dolgozza fel, melynek több mint 90%-át külföldre adják el. A 2023-ban megtermelt és feldolgozott termékből a legnagyobb mennyiséget az Egyesült Királyságba és Belgiumba exportálták, amely a hazai teljes kivitel 62%-át tette ki, de a Japán és Izrael is fontos exportpartner volt. Az előbb említett országokon kívül ugyanakkor több európai országba is exportáltunk termékeket, melyeknek a piaci részesedése 1–4% között alakult (2. ábra).

2. ábra. Nyers vagy gőzzel vagy vízben főzött vagy fagyasztott csemegekukorica exportjának százalékos megoszlása 2023-ban (forrás: Comtrade, 2023)

A csemegekukorica termőterülete 2013 óta nem csökkent 30 ezer hektár alá, ugyanakkor a termésstabilitás az elmúlt 23 évben nem nevezhető optimálisnak. 2004-től az országos termésátlag növekedett. 2004–2014 között a tenyészévek többségében 15 t/ha-t meghaladó országos termésátlagok alakultak ki, azonban 2015-től ezek az értékek csökkentek, és döntően 12–14 t/ha között maradtak. 2010–2022 között a termésingadozás maximuma 5,31 t/ha volt (2008: 16,69 t/ha, 2022: 11,39 t/ha). A csemegekukorica nagy környezeti érzékenysége miatt a kedvezőtlenebb időjárású években a termésátlag kisebb volt (1. táblázat).

1. táblázat. A csemegekukorica betakarított területe, termésátlagai és össztermése Magyarországon 2000–2022 között (forrás: KSH)

Debrecen központtal

A hazai termőterületeken belül a legnagyobb arányban a Hajdúságban termesztik a csemegekukoricát. Az országos termőterület 37%-a Debrecen 60 km-es körzetében található. Ez a területi koncentráció annak köszönhető, hogy a Hajdúsági-löszháton képződött mészlepedékes csernozjom talajok rendkívül kedvező alapot jelentenek az intenzív termesztéstechnológiát és kiváló környezeti adottságokat igénylő csemegekukorica-ágazat számára. 10%-ot meghaladó termőterülettel rendelkezik még Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun és Békés vármegye is. Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád-Csanád vármegye 9 és 7%-kal részesül a termőterületből (3. ábra).

3. ábra. A Magyarországon betakarított csemegekukorica termésmennyisége vármegyék szerint 2020-ban (forrás: KSH)

4. ábra. Az öntözött területek mezőgazdasági területen belüli aránya Magyarországon (forrás: ksh.hu/s/kiadvanyok/fenntarthato-fejlodes-indikatorai-2022/3-2-sdg-2)

A csemegekukorica termesztése igen nagy szaktudást igényel. A növény gyenge adaptációs képessége, a feldolgozóipar számára szükséges minőség biztosítása (beltartalom, növényegészség) intenzív technológia alkalmazását teszi szükségessé. Hazánk termőterületei kedvező klimatikus és talajtani tulajdonságokkal rendelkeznek, ugyanakkor a termesztést leghatékonyabban és legbiztonságosabban öntözéses technológiával lehet végezni.

Magyarország vízkészletei lehetőséget teremtenek a hibridek öntözésére, a szántóterületeknek azonban csupán 2,18–2,62%-át öntözték az elmúlt években (5. ábra).

5. ábra. A csapadék mennyiségének alakulása 2022-2023-ban (Debrecen-Látókép, 2022-2023)

Sok olyan termelő van, aki megkockáztatja a csemegekukorica öntözés nélküli termesztését, ami igen nagy kockázatot jelent a klímaváltozás és az aszályos évjáratok gyakoriságának növekedése miatt. Az öntözés növeli a termésstabilitást, és hozzájárul a minőségi paraméterek javulásához is, ami egyrészt a jövedelmezőség, másrészt a minőségi kritériumoknak való megfelelőség szempontjából is döntő.

Magyarországon a hibridportfólió bőséges, kielégíti a termelők és feldolgozók agronómiai és minőségi igényeit. A Nemzeti Fajtajegyzékben 2023-ban 67 hibrid szerepelt. A genotípusok cukortartalmuk, tenyészidő-hosszúságuk és a szem színe alapján egyaránt csoportosíthatók. A csemegekukorica cukortartalmát az su gén spontán mutációja határozza meg, ami alapján normál édes (su típus), növelt cukortartalmú (se típus) és szuperédes (sh2 típus) csoportokat különböztethetünk meg.

A Debreceni Egyetem MÉK Növénytermesztéstani, Tájökológiai és Növénynemesítési Tanszéken már 3 éve foglalkozunk csemegekukorica-kutatással, az Általános Orvosi Kar Farmakológiai Intézetével együttműködve. A közös kutatások célja, hogy a csemegekukoricát mint egészséges élelmiszert (healthy food) vizsgáljuk meg, és olyan termesztéstechnológiát dolgozzunk ki, amelynek segítségével mind a termésmennyisége, mind a minősége egyaránt javítható.

A kutatások egyik fő célja, hogy a termőképességet és a csemegekukoricában asszimilálódó és raktározódó, az emberi szem működésében és védelmében szerepet játszó fitonutriens anyagok (lutein, zeaxanthin) növelésének lehetőségeit vizsgáljuk, 2022-ben 13, 2023-ban pedig 15 hibrid bevonásával. A csemegekukorica-hibridek klimatikus érzékenysége nagy, aminek következtében a vizsgált évjáratok eltérő időjárási körülményei miatt nagy különbségek alakultak ki a vizsgált paraméterekben.

A 2022. év rendkívül aszályos volt, a tenyészidőszakban78 mm csapadék hullott, ami 160 mm-rel maradt el a 30 éves átlagtól. 2023-ban ezzel szemben 261 mm csapadék esett ugyanabban a periódusban. A hőmérsékleti értékek 2022. június–augusztus hónapokban 2,6-3,2 oC fokkal voltak magasabbak, mint a 30 éves átlag. 2023-ban szintén magasabb értékeket mértünk a 30 éves átlagnál, de a hőmérséklet csak 0,4–2,1 oC fokkal volt magasabb a nyári hónapokban (5-6. ábra).

6. ábra. Az átlaghőmérséklet alakulása 2022-2023-ban (Debrecen-Látókép, 2022–2023)

A vizsgálatban szereplő hibrideknél a termőképességet a genotípus, az évjárat és a vízellátás egyaránt nagymértékben befolyásolta. Az öntözés az aszályos és átlagos évjáratokban is nagy termésnövelő hatást váltott ki. Az öntözés hatására 2022-ben 5113 kg/ha, míg a csapadékosabb 2023-as évjáratban 3800 kg/ha terméstöbblet keletkezett a legnagyobb termőképességű hibridek átlagában (7. ábra).

7. ábra. Az évjárat hatása a legnagyobb termőképességű hibridek termésmennyiségére eltérő öntözési modellekben, a hibridek átlagában (Debrecen-Látókép, 2022–2023)

Első a csapadék

2022-ben ugyanakkor öntözött és öntözetlen körülmények között is alacsonyabb terméseredményeket értünk el, mint a jobb csapadékellátottságú tenyészévben. 2022-ben öntözés nélkül a hibridek termésmennyisége 9430–16.066 kg/ha között mozgott, míg öntözés esetén 12.615–20.175 kg/ha-t tudtunk elérni. 2023-ban ezzel szemben öntözetlen körülmények között 17.198–25.704 kg/ha, míg az öntözés hatására 18.236–27.701 kg/ha terméseredményeket mértünk a vizsgált hibrideknél (2-3. táblázat).

2. táblázat. A legnagyobb termőképességű hibridek terméseredményei eltérő öntözési modellekben, 2022-ben (Debrecen-Látókép, 2022)

3. táblázat. A legnagyobb termőképességű hibridek terméseredményei eltérő öntözési modellekben, 2023-ban (Debrecen-Látókép, 2023)

Az öntözés és a genotípus nemcsak a termőképességet, hanem a lutein- és zeaxantintartalmat is befolyásolta. 2022-ben öntözött körülmények között 1,07 μg/g sz.a. értékkel nőtt a luteinmennyiség a termésben, és kisebb mértékben ugyan, de a zeaxantinkoncentráció is emelkedett (0,18 μg/g sz.a.) (8. ábra).

8. ábra. Az öntözés hatása a lutein- és zeaxantintartalomra (Debrecen-Látókép, 2022)

A hibridek vizsgálata során szintén eltérés volt kimutatható a vizsgált kémiai összetevőknél. A lutein mennyisége 1,89–5,65 μg/g sz.a., a zeaxantin mennyisége 1,09–3,07 μg/g sz.a. értékek között változott. A legnagyobb értéket mindkét fitonutriensnél a GSS3701 hibridnél értük el a vizsgált hibridek közül.

A 2020-1.1.2-PIACI-KFI-2020-00064 számú projekt a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból biztosított támogatással, a Piacvezérelt kutatás-fejlesztési és innovációs projektek támogatása pályázati program finanszírozásában valósult meg.

Szerző: Dr. Szabó András, Dr. Ragánné Szabó Éva, Dr. Dóka Lajos Fülöp, Dr. Csajbók József, Dr. Kutasy Erika, Dr. Pepó Péter, Dr. Ábrahám Éva Babett, Seres Emese

Debreceni Egyetem MÉK Növénytudományi Intézet

Forrás: mezohir.hu