Birkner Zoltán hozzátette: 2021-ben 907 milliárd forintot fordítottak kutatás-fejlesztésre, ez 18 százalékkal több, mint az azt megelőző évben.

Mint mondta, az elmúlt években a kutatás-fejlesztés erősítése, az új egyetemi struktúra kialakítása, valamint a kutatóhálózati helyek és a piaci szereplők kapcsolatának szorosabbra fűzése mind az ország innovációs erősítését hozza magával.

A Dél-Pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet Transzlációs Medicina Kutató Központ munkáját és elért eredményeit bemutató konferencián Birkner Zoltán kiemelte: ahhoz, hogy magas hozzáadott értékű ipar legyen, sokkal többet kell fordítani innovációra.

Kitért arra, hogy az állam számos programmal, pályázattal segítette ezt a területet, ilyenek voltak például a témakiválósági programok, amelyet 100 milliárd forint értékben támogattak, vagy a nemzeti laborhálózati program 160 milliárdja, amiben markánsan megjelenik az egészségügy és az egészségipar.

Az NKFIH elnöke szerint minél jobban össze kell kötni a tudományt, azok eredményeit a gazdasággal és az iparral, vagyis erősíteni kell a kapcsolatot a tudástermelés és a tudáshasznosítás között.

Ennek egyik kiváló példájaként említette a dél-pesti kórház transzlációs medicina kutató központját.

Vályi-Nagy István, a Dél-Pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet főigazgatója a transzlációs medicina kutató központját (tmkk) bemutatva elmondta, a központ célja, hogy a gyógyító és kutatómunkában összegyűlt adatokat elemezze, azokat (már a beteg beazonosíthatósága nélkül) a különböző kutatóhelyek vagy más országos intézetek és egészségipari szereplők számára elérhetővé tegye, így ezek az adatokat felhasználhatják későbbi egészségipari fejlesztéseikhez.

A transzlációs medicina lényege, hogy az egészségügyi ellátás során összegyűlt adatok, alap- és klinikai kutatási eredmények mihamarabb visszajussanak a gyógyításba - tette hozzá.

A főigazgató kitért arra, képesnek kell lenni a mesterséges intelligencia segítségével elemezni a páciensek egészségügyi ellátás során keletkezett adatait, ezekből „dinamikus regisztereket” építeni.

A Dél-pesti Centrumkórházban elsősorban a hematológiai és koronavírus-betegek adatai állnak rendelkezésre. Kimutatták, hogy például a Covid esetében különbség van immunológiai és genetikai szempontból az enyhe, középsúlyos és súlyos betegek között - ismertette.

Vályi-Nagy István szerint azzal, hogy az információmennyiség és minőség folyamatosan növekszik, az egészségiparban is csak akkor tudunk versenyképesek lenni, ha megfelelő pénz és támogatás áll rendelkezésre.

Boér Gábor, a Belügyminisztérium egészségügy finanszírozásért és fejlesztésért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a transzlációs medicina eredményeinek mihamarabbi visszacsatolása a gyógyításba hozzájárul az egészségben eltöltött évek számának emelkedéséhez.

A kormány fő törekvése a lakóhely közeli ellátások erősítése a háziorvosok kompetenciáinak kihasználásával, aminek nyomán növelhető a városi és megyei szakellátási intézmények tehermentesítése - mondta, hozzátéve, cél továbbá a koronavírus-járvány alatt megerősödött reagálóképesség megtartása és megerősítése.

Ezeket a célokat szolgálják az új digitális megoldások is, amelyekkel szemben különböző követelményeket kell támasztani. Ezek: a valid információk, adatvezérelt ellátás, adatfelhasználások hatékonyságának javítása, innovációt támogató környezet, a mesterséges intelligencia napi gyakorlatba építése - sorolta.

A digitális átmenet napjaink egyik meghatározó folyamata, és az egészség társadalmi biztosítása új, a jelenlegi egészségügyi alrendszereket meghaladó eszközrendszert igényel - emelte ki.

Kitért arra, hogy az egészségügyben összegyűlt adatok különböző adatbázisokba történő átültetése segíti a kormányzati döntéseket, az egyéni betegszintű döntéselőkészítést, hozzájárul a gyógyszerklinikai kutatásokban való részvételhez és lehetőséget ad egészségipari partnerek bevonására.

Forrás: MTI