Tulassay Tivadar a Bolyai-ösztöndíjasoknak erőt kívánt céljaik megvalósításához, mert – mint mondta – az értelmiségi és kutatói létforma nagy erőfeszítést kíván.

„Bolyaisnak lenni már a kezdetekben is presztízst jelentett” – mondta köszöntőjében Freund Tamás, az MTA elnöke. Mint fogalmazott, a Bolyai-ösztöndíj ma már az állandóságot képviseli a kutatók számára. Mégpedig – paradox módon – a megújulásra képes állandóságot. Amikor a Magyar Tudományos Akadémia 1996-ban az új tudománypolitikai program részeként kezdeményezte a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat, valószínűleg nem sokan számoltak azzal, hogy 25 évvel később már több mint 500 egykori „bolyais” lesz az MTA doktorai, 22 pedig az akadémikusok között.

Negyedszázada, az ösztöndíj létrehozásakor a fő cél az volt, hogy tervezhetőbbé tegyék a pályakezdő fiatalok tudományos életpályáját, ösztönözzék a kutatói generációk együttműködését, és hozzájáruljanak a fiatal kutatók itthon tartásához, nem utolsósorban az „MTA doktora” értekezés megírásához és a tudományos cím megszerzéséhez.

A Bolyai-ösztöndíj fontos pénzügyi támogatás a kutatói pályaív posztdoktori szakaszában. „Ne tagadjuk ugyanakkor, hogy bár az ösztöndíj 2017-től adómentessé, majd 2018-tól járulékmentessé is vált, és szintén 2018-tól kiegészítésként lehetőség nyílt pályázni az NKFIH által gondozott, a Bolyai-ösztöndíjhoz kapcsolódó Bolyai+-ösztöndíjra is, a támogatás összege az évek során veszített értékéből, sőt az utóbbi években jelentőségéhez képest méltánytalanul alacsonnyá vált” – fogalmazott az MTA elnöke, aki ezért különösen örömtelinek nevezte, hogy az ösztöndíj összege az idén elnyert pályázatok esetében 2022. január 1-jétől 124 500 forintról 250 000 forintra emelkedik.

Freund Tamás köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak ehhez az ösztöndíj és az azt elnyerő fiatal kutatók jövője szempontjából egyaránt fontos döntéshez: Tulassay Tivadarnak, a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma elnökének, aki minden lehetséges fórumon kitartóan szorgalmazta az emelést, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalnak, amely kezdeményezte a Kormánynál ezt a lépést, valamint az Országgyűlésnek és a Kormánynak.

A Bolyai-napon adták át a Bolyai-ösztöndíj odaítéléséről szóló okleveleket.

A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma tagjai 24. alkalommal ítélték oda az ösztöndíjat, melyet idén 741 érvényesen pályázó közül 169-en (44 nő, 125 férfi) nyertek el.

A Kuratórium tagjai külön értékelték az újonnan pályázókat (még nem volt ösztöndíjas) és az ismételten pályázókat (már volt ösztöndíjas). Az ismételten pályázók száma 140 volt (ők azok, akik már részesültek ösztöndíjban), akik közül a Kuratórium 32 fő támogatásáról döntött.

A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma 2001–ben döntött arról, hogy a záró kutatói jelentésükre kiemelkedő minősítést kapó ösztöndíjasoknak emléklapot adományoz. Közülük a legjobbak MTA Bolyai-plakett kitüntetésben részesülnek. Ebben az évben 21. alkalommal adta át az MTA elnöke és a Kuratórium elnöke a plaketteket és az emléklapokat.

A Kuratórium 200 fő záró kutatói jelentését értékelte. 99 főnek adományozott emléklapot, közülük 14 főnek pedig plakettet is .

A Bolyai-nap képekben. Galériánk eléréséhez kattintson a fotóra! Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Az ünnepségen a hagyományoknak megfelelően három, a Bolyai-plakettet elnyert kutató előadást is tartott. Gyuranecz Miklós a baromfi-mycoplasmosis elleni védekezés lehetőségeinek fejlesztéséről beszélt, Majorosné Lublóy Éva Eszter azt vizsgálta, hogyan viselkednek a vasbeton szerkezetek tűz hatására, Tóth Krisztina pedig „Pápai nunciusok Magyarországon a Horthy-korszakban” címmel tartott előadást.

A Bolyai-napon készült felvétel az alábbi videóra kattintva érhető el.

Forrás: mta.hu