Óriási lehetőség van az innovatív vállalkozásokban, hiszen a magyar gazdaság dinamikusan bővül. Ám a forrásokon túl elengedhetetlen a teljes szemléletváltás – nyilatkozta a Növekedés.hu-nak Birkner Zoltán a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke.
Folyamatosan alakul át a hivatal. Melyek a sarkalatos pontok?
Az átalakítás során kiemelten foglalkozunk a kis- és közepes vállalkozások innovációs tevékenységének fokozásával, mivel napjainkban jellemzően a nagyvállalati szektorban folyik érdemi fejlesztés. Ezen kívül fontos, hogy az innováció révén fokozódjon a versenyképességünk, valamint hangsúlyosabbá váljon a társadalmi jelentőség is. Több irányba indultunk el. Egyrészt a már meglévő szakmai partneri kapcsolatainkat értékeljük, másrészt fontosnak tartjuk azokkal a cégekkel is párbeszédet folytatni, amelyek vagy nem nyertek a pályázatainkon, vagy nem is jelentkeztek, de van bennük üzleti lehetőség. Társadalmi konzultációt kezdeményezünk, ellátogatunk minden megyébe, és személyesen találkozunk azokkal a cégvezetőkkel, akik nyitottak az innovációra, a kutatás-fejlesztésre.
Kik vannak a fókuszban?
Az újjáformálódó innovációs rendszerben kiemelt szerepet szánunk a kis- és közepes méretű cégeknek, hiszen óriási növekedési lehetőség előtt állnak. Meg kell mutatnunk a versenyképesség növelésének formáit, hiszen a nagyvállalatok példájából az látszik, hogy a fejlődés útján csak elindulni nehéz, ezt követően a rendszer legtöbbször támogatás nélkül, önmagától működik. Szintén kiemelt figyelmet fordítunk az egyetemi kutatási tevékenység továbbfejlesztésére. Ennek szükségességét senki nem vitatja, a finanszírozási oldal a sarkalatos pont. Emellett az induló, nemzetközi piacra készülő startupokat is a látóterünkbe emeltük.
Ez az átalakítás része annak, amit a kinevezésekor ígért? „Új szemlélet, új rendszer” következik?
Igen, tartom a szavam. Most értékeljük az eddigi teljesítményt, és ennek eredményeként az új rendszerben meghatározzuk, hogy miként lehet a folyamatban továbblépni, és elősegíteni a hatékonyságot. Innováció tekintetében a hatékonyság akkor növelhető, ha minél több az ötlet és az abból születő késztermék. Kutatás esetében pedig akkor, ha még több lehetőséget biztosítunk a különböző tudományterületeknek. Éppen ezért van szükség a már említett felmérésekre, hogy beazonosítsuk azokat a szereplőket, akik részt tudnak vállalni a kutatás-fejlesztésben. A hivatal jelentősége abban áll, hogy pályázatokon keresztül is elő tudja segíteni a kutatás-fejlesztés-innováció hármas egységét.
Fontos az intézmény monitoring feladata is, vagyis a támogatási összegek felhasználásának, a projekt eredményességének nyomon követése. Amint a tőkeinjekció hatására megszületik egy-egy termék, azt is vizsgálni kell, hogy életképes marad-e. Ebben részt vehetnek külső szereplők is, például nemzetközi partnerek.
Velük mit terveznek?
Példaként említhetem az izraeliekkel való együttműködést. Célunk az, hogy megújítsuk a két ország közti ipari kutatás-fejlesztési együttműködések pályázati konstrukcióját. A hazai vállalkozások és kutatóhelyek így bekapcsolódhatnak olyan közös projektekbe, amelyek eredményeként új vagy továbbfejlesztett, innovatív termékek, eljárások, szolgáltatások jöhetnek létre. Az immár 2009 óta rendszeresen megjelenő, magyar részről évi 300 millió forint keretösszegű felhívás négy fordulójában eddig kilenc kétoldalú projekt kapta meg a hazai és az izraeli partnerszervezet támogatását, hazai forrásból mintegy 504 millió forint értékben. Terveink szerint jövőre átfogóan megújul a pályázati konstrukció, és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból 930 millió forint forrás jut majd erre a célra. A korábbihoz képest így magasabb keretösszeg áll majd rendelkezésre, illetve projektenként akár 200 millió forintos támogatás is elnyerhető lesz.
Ezen felül számos gazdasági kamarával is tárgyalunk, hogy miként tudunk hazai vállalatokat minél nagyobb számban eljuttatni a nemzetközi piacokra.
Ha már a pénzről esett szó, mekkora forrás áll rendelkezésükre?
Idén nagyságrendileg 70 milliárd forintból tudtunk gazdálkodni.
A teljes költésünk később pontosítható csak, hiszen még eredményhirdetések és szerződéskötések előtt állunk. Fontos hangsúlyoznom, hogy amit az NKFIH 2018-ra vállalt, azt teljesíti is tudja.
A 70 milliárdos keretből körülbelül 12 milliárd forint jutott felfedező kutatásra, a fennmaradó forrás az innovációs képességek fejlesztését támogatta. Természetesen ez az összeg nem csak a vállalati, hanem az egyetemi fejlesztéseket is szolgálta. Lényeges ugyanakkor, hogy a Magyarországon 2017-ben kutatás-fejlesztésre elköltött összes forrás 32 százaléka – 165 milliárd forint – származott állami forrásból, azaz hazai költségvetési forrásokból és az uniós strukturális alapok hazai operatív programjaiból. Emellett a teljes hazai K+F ráfordítás 53 százaléka származott vállalatoktól, ami 272 milliárd forintot jelent. Ebből is látszik, hogy a vállalati szféra a kutatás-fejlesztés jelentős motorjának tekinthető Magyarországon. A többi ráfordítás legnagyobb részét a közvetlen külföldi források adják.
Hogyan szerepel a nemzetközi innovációs rangsorban Magyarország?
A V4 országok közül a csehek a legerősebbek az innovációs térben, míg hazánk a második helyen áll. Amennyiben a szélesebb spektrumot vizsgáljuk, az Európai Innovációs Eredménytábla adatai azt mutatják, hogy továbbra is Svédország vezeti az európai mezőnyt, Magyarország még az EU mérsékelt innovátorai között foglal helyet. Az EU folyamatosan csökkenti hátrányát fő versenytársaival, például Kanadával, Japánnal és az Egyesült Államokkal szemben. Ahhoz azonban, hogy megszüntethessük az innovációs szakadékot, összehangolt tevékenységekre van szükség.
Hogyan lehet az említett „jó gyakorlatot” idehaza megteremteni?
Ez talán a legnagyobb kihívás. Meggyőződésem, hogy hazánkban több tízezer olyan cég van, amelyet érdemes lenne vissza nem térítendő forrással vagy kedvezményes hitelkonstrukcióval támogatni. Fontos az is, miként tudnak ezek a cégek új piaci részesedést szerezni itthon, illetve a globális piacon. A piacszerzés és az eredményesség lehet tehát az egyik legfőbb mozgatórugó. Olyan cégekre fókuszálunk, amelyek képesek a növekedésre, és jó eséllyel el is tudják érni a céljaikat. Ezért minden olyan szereplőt meg kell szólítanunk, akik információval rendelkeznek a vállalkozásokról. Ezek lehetnek kamarák, érdekképviseletek, illetve egyéb szakmai szervezetek. Mérettől függetlenül olyan vállalatokkal tervezzük az együttműködést, amelyek „tigris típusúak”, azaz képesek megugrani egy következő, magasabb szintet. Ők lesznek a legjobb gyakorlatok.
A felzárkóztatáshoz milyen az ideális cégprofil?
Óriási lehetőség van az egészségiparban, azon belül is a gyógyszergyártásban és az életmóddal kapcsolatos szakterületeken. Szintén kiemelt terület az autóipar, amelynek sok nemzetközi szereplője van hazánkban. Szintén meghatározó szereplők az IT-piac képviselői. De nem szabad megfeledkezni az agráriumról sem, benne az agrárélelmiszer ágazatról, és feltörekvőben van a környezetvédelem és a vízgazdálkodás is. Ezekben mind-mind jelentős kutatás-fejlesztési és innovációs képességek rejlenek.
Mindezek tükrében miként tud a Hivatal együttműködni az Innovációs és Technológiai minisztériummal?
A kormány az új, önálló szaktárca létrehozásával kifejezte, hogy az innovációnak jelentős társadalmi és gazdasági jelentőséget tulajdonít Magyarországon. Ennek látható hatása van, hiszen egyre több vállalkozás nyit az innováció felé. Azzal, hogy létrejött egy ilyen erős kormányzati szereplő, az NKFIH feladatkörei is kiszélesedtek.
Mi a legfontosabb?
Talán a szemléletváltás. Ehhez pedig elhatározás kell. Az új generációk egyre kevésbé nyitottak az erőfeszítésekre, pedig most sokkal jobbak a pénzügyi, gazdasági feltételek, mint egy évtizeddel ezelőtt. Már a középiskolákban el kell kezdeni oktatni a vállalkozóvá válást, majd azt követően ösztönözni és támogatni is kell azt. A kiugrási pont a startupoknál lehet.
Ha már a tanulást említette, az innováció-menedzsmentnek ebben mekkora lehet a szerepe?
A szakterület oktatójaként, kutatójaként is fontos kiemelnem, hogy a folyamat sokkal összetettebb, mint csupán pénzpumpálás, finanszírozás. Legalább ennyire fontos a fejlesztési tér szereplőinek hatékony együttműködése, amelyben az állam, a vállalatok és az egyetemek egyenrangú partnerek. Ezen felül az összes fejlesztési lépést végig kell kísérnünk, a nulladik szintű tanácsadástól kezdve a gyártásig, majd a termék piacra jutásáig.
Vagyis az innováció-menedzsment szemléleteknek széles körűen meg kell jelenniük a hazai közegben. Már csak azért is, mert soha nem volt ennyire dinamikus a gazdasági változás. Előtérbe kerültek a sikeres, innováció-vezérelt társadalmak. A statikus korszaknak vége, minden fejlődik, mozgásba lendült.
Ha társadalmi szempontból nézzük, melyek lehetnek példaértékűek?
Sikeres innovációs társadalmat épített fel például Dél-Korea vagy a skandináv országok.
Kitől érdemes átvennünk innovációs modelleket, példákat?
Több ország modelljét vizsgáltunk. Arra jutottunk, hogy a német rendszer lehet nálunk a leghatékonyabb. De az izraeli és az észt gyakorlatokból is érdemes átemelnünk egyes megközelítéseket. A végső cél az, hogy Magyarország Európa öt legfejlettebb országa közé tartozzon.
Forrás: Növekedés.hu
Szerző: BGA