Lezárult egy fontos mérföldkő a Pannon Egyetem és a MOL együttműködésében, de ezzel egyidejűleg újabb közös projektbe vágtak bele. A körforgásos gazdaságra történő átállásban olyan eredményeket értek el, ami úttörő lehet a jövőben, közben pedig már elkezdődött a kémiai újrahasznosítási technológiák területén a kutatómunka, de vizsgálják a biológiai- és nem biológiai eredetű fenntartható üzemanyagok lehetőségét is Veszprémben.
Az új, három évre szóló együttműködést hétfőn délelőtt írták alá a Pannon Egyetemen, amely esemény egyben a korábbi, körforgásos gazdaságra való átállást elősegítő projekt hivatalos záróeseménye is volt.
Ez utóbbi még 2020-ban kezdődött, amikor a Pannon Egyetem és konzorciumi partnerei, köztük a MOL a körforgásos gazdaságra való átállás elősegítését támogató kutatási tevékenységek és technológiai fejlesztések elvégzését vállalták öt kulcsterületen: megújuló energiák, hulladékgazdálkodás, víztechnológiák, fenntartható turizmus, fenntartható városfejlesztés.
Ennek keretében megvalósult egy öt reaktorból álló, félüzemi méretű fenntartható energetikai reaktorrendszer, amely a termikus hulladékkezelési eljárások fejlesztését szolgálja. Célja, hogy olyan, Magyarországon egyedülálló kompetenciát építsen ki a MOL és a Pannon Egyetem közösen, amely a hulladékalapú szénhidrogén előállítási technológiák fejlesztésére alkalmas az ipari igényeknek megfelelően. A víztechnológiai projektben az olajos szennyvizek kezelésére szolgáló víztisztító berendezéseket készítettek, a Pannon Egyetem, a MOL és a Hidrofilt Kft. munkatársainak közös fejlesztésében.
A hétfői ünnepi eseményen Csillag Zsolt, a Pannon Egyetem kancellárja beszédében megemlítette, hogy bár ma sok felsőoktatási intézmény előszeretettel hívja magát zöld egyetemnek, de valójában az országban elsőként a Pannon Egyetem lépett erre az útra, ráadásul már ötven éve. A kancellár ezzel arra utalt, hogy Magyarország első környezetvédelmi szakmérnök képzése, majd a környezetmérnöki szak is Veszprémben indult, ma pedig további képzések is erre a tudományterületre épülnek, vagy markánsan jelen vannak a tananyagban.
Csillag Zsolt kitért arra is, hogy szintén országos szinten a Pannon Egyetemnek van egyedül olyan kampusza, ahol a földgázt már teljes egészében kiváltották elektromos árammal, aminek egy részét megújuló energiával saját maguk állítják elő. Ezeken kívül a mindennapi működésükben is arra törekednek, hogy áttérjenek a digitális megoldásokra, így pedig a papíralapú ügyintézést a Pannon Egyetem hamarosan maga mögött hagyhatja.
"A Pannon Egyetem és a MOL hosszú távú stratégiai partnersége szoros együttműködésre épül a kutatás-fejlesztés, képzés és szakmai utánpótlás területén. A most aláírt szerződés megerősíti az intézmények közötti közös célokat és a pályázatban megkezdett munkát." – Tette hozzá Csillag Zsolt.
Az eseményen jelen volt Pulay Krisztián, MOL-csoport Downstream Termelés és Fejlesztés ügyvezető igazgatója is, aki először a MOL stratégiájáról beszélt, külön kitérve az általuk alapított MOHU-ra, amely már egy év alatt figyelemre méltó eredményeket ért el a hulladékgazdálkodás átalakításában. Többek között 200 ezer szelektív gyűjtőedényt osztottak ki a lakosságnak. Beindították az italcsomagolás gyűjtő rendszert, és már 1 millióan töltötték le az ehhez szükséges applikációt, pár hónap alatt mintegy 800 millió palackot, dobozt és üveget váltottak vissza.
"Ahhoz, hogy tovább tudjunk lépni a hulladékok még magasabb arányú hasznosítása, a körforgásos gazdaság felé, elengedhetetlen a technológiai innováció és a szemléletformálás. Partnereinkkel sikerült olyan megoldásokat kidolgoznunk, amelyek hosszú távon is fenntarthatóak, és amelyek hozzájárulnak céljainkhoz. A Pannon Egyetemmel közös munka tovább folytatódik a kémiai újrahasznosítási technológiák vizsgálatával, valamint a fenntartható üzemanyagok kutatásával. Mindez kiválóan illeszkedik jövőképünkbe, hogy megvalósítsuk az okos energiaátmenetet és a régiót fenntarthatóbbá, önellátóbbá és versenyképesebbé tegyük.” - Mondta Pulay Krisztián.
A közös kutatás célja a kémiai újrahasznosítási technológiák vizsgálata, különös figyelmet fordítva a szelektív hulladékból, a műanyag- és gumiabroncs hulladékból történő újrahasznosítási lehetőségekre. Ezen belül a projekt a különböző hulladékforrások feldolgozási eljárásait és azok hatékonyságát kívánja feltérképezni.
Az együttműködés másik területe a biológiai- és nem biológiai eredetű fenntartható üzemanyagok, repülőgép üzemanyagok (SAF) előállítási lehetőségeinek kutatása. Emellett a fosszilis alapanyagokkal történő együttes feldolgozását (co-processing) is részletesen vizsgálni fogják.
Az együttműködés aláírása után került sor a „Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntarthatósági kompetenciaközpont létrehozása” című projekt zárókonferenciája, amely a projekt eredményeinek átfogó bemutatását és értékelését szolgálta. A konferenciát Dr. Lengyel László a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal tudományos és nemzetközi elnökhelyettese nyitotta meg. Beszédében kiemelte a kutatás-fejlesztési projektek fontosságát és azokat a kihívásokat, amelyekkel a magyar innovációs ökoszisztéma szembesül. Hangsúlyozta, hogy a fiatal kutatók és PhD-hallgatók bevonása alapvető a jövőbeli sikerek érdekében, valamint ösztönözni kell őket érdekes és releváns munkákba való bekapcsolódásra. Kiemelte, hogy az innovációs célok eléréséhez fontos a kutatói utánpótlás biztosítása, a könnyen hozzáférhető ösztöndíjak és programok, valamint a kutatások gyakorlati alkalmazhatóságának előtérbe helyezése.
Forrás: vehir.hu