Lélegeztetőgép, ellenszer, gyógyszeres kezelés fejlesztéséhez is hozzájárult a COVID-Alap

Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke

Fotó: Mirkó István

– Talpra állt az elmúlt két évben a magyar kutatás-fejlesztési és innovációs (K+F+I) rendszer, amelyet azzal a céllal alakítottunk át, hogy minél több sikeres magyar termék és szolgáltatás jusson piacra, akár a külpiacokra is – jelentette ki Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és ­Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke.

Siker a válságban

Birkner Zoltán elmondta: Az átalakított támogatási rendszer és a népszerű pályázatok ellenére a járvány hatására már márciusban lefagyott az innovációs struktúra, de a hivatal nem késlekedett a támogató lépésekkel.

– Igyekeztünk a mintegy négyezer partnerünk mindegyikének segíteni. Sokan nem tudtak bemenni a laboratóriumba folytatni a munkájukat, ezért kérték a pályázatban szereplő határidők kitolását, de más adminisztrációs kötelezettségek elhalasztását is engedélyeztük. Előlegként egy hónap alatt több mint tízmilliárd forintot utaltunk ki, segítve a cégek és a kutatók likviditását. Emellett létrehoztuk a hárommilliárd forintos Covid-alapot Palkovics László ­innovációs és technológiai miniszter kezdeményezésére, így villámgyorsan több mint húsz projektet indítottunk el: lélegeztetőgép, ellenszer, gyógyszeres kezelés, matematikai modellezés fejlesztéséhez is hozzájárult az alap. Az elmúlt években nagyon sokat dolgoztunk azon, hogy a kutatói és a vállalati szféra egymásra találjon, és ez az eset volt az, amelynél végre nagyon markánsan látszott a két tér együttműködése. A projektek egy része egyetemről származó kisvállalkozásé (spinoff), másik része nagyvállalatoké, illetve kutatóintézeteké – magyarázta Birkner Zoltán.

– Döbbenetesen jól sikerült az innovációs szisztéma válsághelyzeti bemutatkozása, fantasztikus és eredményes együttműködések születtek ez idő alatt: van saját lélegeztetőgépünk, kiválóan haladnak a gyógyszerkutatásaink és pontosan jelezhető előre a járvány terjedése – sorolta az eredményeket a hivatal elnöke.

Leszögezte: elismerés illeti Jakab Ferenc professzort, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának vezetőjét, aki a járványügyi veszélyhelyzet első napján jelezte, hogy nemzetközi kategóriájú víruslabort működtetnek, és minden segítséget felajánlottak a járvány kezelésére. Ez adta az ötletet, hogy nemzeti laborrá fejlesszék a pécsi Szent­ágothai János Kutatóközpontot is a 18 nemzeti labor programjában. Ebben a kezdeményezésben csaknem nyolcvanmilliárd forint jut a kutatóközpontokhoz öt év alatt azzal a céllal, hogy a magyarországi egyetemek és tudományos központok hálózatban működhessenek együtt és csatlakozhassanak a nemzetközi pályázatokhoz.

Fókuszban a piacképesség

A hazai K+F+I-rendszer átalakítás indokaként Birkner Zoltán elmondta: A K+F-re az innovációs folyamat alapjaként tekintenek, ám az akkor értékes önmagában is, ha a társadalmi vagy a gazdasági jólét növelésének érdekében indul. – Az a szerencsés, ha néhány nagyon egyedi ötlet mellett a kutatások nagyobbik részénél már az első pillanattól remélhető a piaci hasznosulás. Ennek értelmében a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap két markáns csomagból áll, illetve egy ezeket összekötő térből. Egyfelől a kutatási alapból egyéni kiváló kutatókat, csoportokat, egyetemi kutatási központokat támogat a magyar állam, tulajdonképpen ez a felfedező kutatás lényegi eleme.

A másik oldalon a vállalati ­innovációt a vállalatok által befizetett ­innovációs járulékból a magyar állam pályázati konstrukciók formájában visszajuttatja a vállalkozásoknak. A két rész közti összeköttetést biztosító tér a magyar egyetemi és kutatóhálózat. Itt alkalmazott kutatások segítik az alapkutatásból továbbvihető, izgalmas és a vállalatok számára érdekes eredmények fejlesztését – magyarázta az elnök.

Hozzátette: ez az összekötő terület a legnagyobb nyertese a K+F+I-források 25 százalékos növelésének, amelyet az állam Palkovics miniszter kezdeményezésére hajt végre, hiszen végső soron ezen múlik a magyar innovációs szisztéma sikere. – Olyan konstrukciókat alkottunk meg ebben a térben ötven és száz közötti kutatási téma kapcsán, amelyek nagyon izgalmasak lehetnek akár itthon, akár a nemzetközi piacokon. Ezzel jelezzük az alapkutatások felé, hogy mely ötletekben lát fantáziát az állam, illetve a vállalatok felé, hogy milyen újításokkal érdemes foglalkozniuk – részletezte Birkner Zoltán.

Újabb pályázatok

Az elnök hangsúlyozta, hogy az idén 145 milliárd forint áll rendelkezésre a K+F+I-támogatásokban, ezen belül a napokban 53 milliárd forint keretösszegre nyílt meg négy pályázati lehetőség. Ezek közül Birkner Zoltán kiemelte a piacvezérelt K+F+I-projektek támogatását, amely segíti a vállalatokat abban, hogy maguk vagy kutatóintézetekkel társulva tudományos, vagy műszaki újdonságtartalommal bíró piacképes terméket, szolgáltatást hozzanak létre.

– Ez nagyon sikeres konstrukció volt tavaly, idén pedig fontos, könnyítő újdonságelemmel indítottuk el ismét: megfordítottuk a pályázati logikát, így először csak az ötletet és a finanszírozási logikát kérjük be, majd döntünk annak támogathatóságáról, és csak ezután kell az adminisztrációval foglalkoznia a nyerteseknek. Így azok, akiknek az ötletük még finomításra szorul, mentesülnek a felesleges munka elvégzése alól – említette az idei konstrukció könnyítését a hivatal elnöke, majd egy teljesen új pályázatról is beszámolt.

– Szintén elérhető már a Kkv start innováció program, amely pályázatra kisvállalkozások jelentkezéseit várunk, amelyek még soha nem pályáztak innovációs támogatásra. Kis összegű, néhány tíz millió forintos forrást nyerhetnek el, de reményeink szerint ez éppen elegendő a fejlesztésösztönzésre. Azt reméljük a konstrukciótól, hogy körülbelül ezer új partnert vonzhatunk az innovációs térbe – mondta Birkner Zoltán, majd egy harmadik újdonságról is beszámolt.

– Teljesen újragondoltuk a szabadalmi, a védjegy és az oltalmi témakört, és bizalmi alapú pályázatot hirdettünk meg: ha valaki szabadalmi eljárást szeretne indítani a piacképes ötlete védelmére, annak a kockázatát a magyar állam magára vállalja. Reményeink szerint ezzel a lehetőséggel bátrabban kezdenek fejlesztésbe a vállalatok. A piaci pályázatoknál általában két-háromszoros a túljelentkezés. Tavaly például ötszörös túligénylésnél sikerült emelni a keretet annak érdekében, hogy ne csak minden ötödik, hanem minden harmadik vállalat jusson támogatáshoz – zárta szavait az NKFIH elnöke.

Forrás: magyarnemzet.hu