A térségi innovációs ökoszisztéma szereplőinek még szorosabb együtt­műkö­dését segíti elő a most induló Területi Innovációs Platformok (TIP) országos programsorozata – mondta Sebők Katalin, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnökhelyettese, a programsorozat felelőse, akit a hazai vállalkozások innovációs hajlandóságáról, az okos­váro­sok­ban rejlő lehetőségekről, valamint a Hivatal új innovációs szolgáltatásairól és azok szerepéről is kérdeztünk.

Sebők Katalin

„Egyetemi bázison a vállalati szereplőkkel, az egyetemekkel és kutatóintézetekkel a Területi Innovációs Platformokon keresztül vitatjuk meg és jelöljük ki az uniós for­rások lehívása szempontjából fontos intelligens szakosodási stratégia kutatás-fejlesztési és innovációs irányait, és ugyancsak a TIP szereplőinek a bevonásával alakítjuk ki a jövő pályázati programjait, illetve a KFI irányokat.”

Fotó: Innotéka

Ismét országjárásba kezd az NKFIH, ezúttal az egyetemek kerülnek a középpontba. Milyen céllal hozzák létre a Területi Innovációs Platformokat?

A Területi Innovációs Platformokat azzal a céllal indítjuk el, hogy a tudásközpontként működő egyetemek szakmai vezetésével hatékonyabban működő térségi innovációs környezetek jöhessenek létre. A TIP-ek térben és időben egyszerre biztosítanak lehetőséget az innovációs szakpolitikai irányok közvetlen megismerésére, a helyi ökoszisztéma sze­replői­vel való együttműködések kialakítására és erősítésére, illetve új szakmai alapok létrehozását generálhatják. A jövőben ezeknek a platformoknak a keretében vitatjuk majd meg és jelöljük ki például az uniós források lehívását alapvetően meghatározó intelligens szakosodási stratégia kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) irányait, de a TIP résztvevőinek bevonásával alakítjuk ki leendő pályázati programjainkat is. A TIP nem csak a szakmai kapcsolatépítést teszi lehetővé, hiszen az innovációs szereplőket proaktívan megszólítva bevonjuk a szak­politi­kai folyamatok előkészítési fázisába is. Számunkra ez azért különösen fontos, mert alaposan kell ismernünk a piaci igényeket ahhoz, hogy fokozzuk az innovációs források hasznosulását.

Mi az NKFIH szerepe a platformok életében? Azok létrejötte után az egyetemek önálló szervezőerői lesznek a TIP-eknek?

Magyarországon megvan az az összegyetemi tudásbázis, amely remek kiindulási pontot jelenthet a kis- és középvállalkozói, a kkv-szektornak. Kiemelt cél ugyanis, hogy jelentős mértékben fokozzuk a kkv-k innovációs képességét. Ehhez azonban fontos, hogy az egye­te­mek is elkezdjenek piaci szemléletben gondolkodni és konkrét innovációs szolgáltatásokat kialakítani. Meglátásom szerint a TIP kiváló lehetőséget biztosít az egye­te­mek számára, hogy az úgynevezett harmadik missziós tevékenységükben még inkább kiteljesedjenek. A létrejövő új platform mindvégig nyitott lesz, azaz bármikor érkezhetnek új jelentkezők az adott térség innovációs környezetéből. Középtávú célunk, hogy a platformok önállóvá és pro­aktívvá váljanak, így a későbbiekben már nem lesz szükség az NKFIH közvetlen szervezőerejére, ugyanakkor a kormányzati szerep, segítség hosszú távon is megmarad. Látható, hogy a felső­oktatás szereplőiben megvan a motiváció és az elhivatottság, a Hivatal erre alapozva hirdette meg idén az Egyetemi Innovációs Öko­szisztéma pályázatot hárommilliárd forintos keret­összeggel, mely elősegíti a többi között a keletkező tudományos eredmények piaci hasznosítását, a technológiatranszfert.

A hírek szerint már idén ősszel elindul a hazai kkv-k felzárkóztatását célul kitűző, 2030-ig tartó stratégia. Annyit lehet már tudni, hogy sok más téma mellett az innováció területén is számíthatnak az állam segítségére a vállalkozások. Nekik milyen segítséget tud nyújtani az NKFIH?

Számos területen tudjuk ösztönözni a kkv-kat, hiszen idén megújult a pályázati rend­sze­rünk, és 2019-től négy új konstrukció is hozzájárul a kkv-k innovációs képességének növeléséhez. A Piacvezérelt KFI konstrukció esetében 45 milliárd forint keretösszeg áll rendelkezésre a vállalkozások innovációjának ösztönzésére. Az érdeklődést jól mutatja, hogy 11 nap alatt négyszeres túljelentkezést regisztráltunk, így teljesülni látszik az egyik legfőbb stratégiai célunk, vagyis az innováció iránti érdeklődés felkeltése. Jelenleg folyik a pályázatok értékelése. A Nyílt innováció elnevezésű, nagyvállalatok és kkv-k együtt­műkö­dé­sét ösztönző konstrukció egymilliárd forintos kerete most is pályázható, és ugyancsak nyitott még a kom­pe­tencia­köz­pon­tok támogatására szóló 8,5 milliárd forintos pályázati konstrukciónk is. Ez utóbbi esetében kifejezetten ipari fókuszú kutatóbázisok létrehozását támogatjuk a felső­okta­tási intézményekben. A tudástranszfert szolgáló egyetemi innovációs ökoszisztéma ki­építé­sére pedig, ahogy már említettem a platformok kapcsán, hárommilliárd forintot fordítunk.

Az NKFIH felmérései szerint milyen állapotban vannak a hazai vállalkozások? Hány százalékuk innovál?

Tapasztalataink és a KSH adatai is azt mutatják, hogy ma még hazai viszonylatban is alacsony a kis- és közepes vállalkozások innovációhoz köthető tevékenysége. Nemzetközi összehasonlításban pedig bőven van hová fejlődnünk.

Az innovatív vállalkozások aránya Magyarországon*

Természetesen mi magunk is folyamatosan kérdezzük a piaci szereplőket. Legutóbb arra a kérdésünkre, hogy „Miért nem valósítanak meg fejlesztéseket?”, az innovációban nem érintett vállalkozások 86 százaléka azt válaszolta, hogy nem látják szükségességét. Mind a válasz, mind a magas arány jól példázza a hazai vállalkozások jelenlegi attitűdjét. Épp ezért fontos a szemléletváltás tudatos elindítása és innovációs szolgáltatások kialakítása a kkv ökoszisztémában, hiszen pusztán új pályázatokkal, további finanszírozási lehetőségekkel nagy áttörést nem fogunk tudni elérni, vagy csak nagyon hosszú távon.

A hazai vállalatok innovációs hajlandósága és az innovációt akadályozó tényezők*

Mindezekre tekintettel a Hivatal élére állt az innová­ciós folya­matok megújításának: idén az Országos Innová­ciós Fórum ke­re­té­ben 25 hely­színen 2800 piaci szereplővel – azaz lehetséges inno­vá­torral – egyeztettünk személyesen a lehetséges fejlesztési irányokról, a megújuló pályázati konstrukciókról. Emellett 1500 már nyertes pályázó körében ügyfél­igény-­felmérést is készítettünk arról, hogy milyen formában lehetne a pályázato­kat még inkább eredmény­orientáltra szabni.

Egy ilyen szemléletváltás hosszú folyamat. Mit gondol, hány évre lesz szükség ahhoz, hogy valódi eredményeket lehessen elérni?

Véleményem szerint akár már három év alatt is érhetünk el részsikereket. Ennyi idő elegendő lehet arra, hogy a kkv-k inaktív közössége bekapcsolódjon és proaktív szereplőjévé váljon az innovációs környezetnek.

Létezik-e bármilyen kutatás, felmérés arra vonatkozóan, hogy van-e összefüggés az innovációra való igény és az életkor között? A hazai kkv-k tulajdonosainak nagy hányada a rendszerváltás idején és a kilencvenes évek második felében indította el vállalkozását, életkoruk 50 felett van. Ezt a generációt hogyan lehet megszólítani?

Külön kutatást erre vonatkozóan nem végzünk, de az azonban bizonyos, hogy az életkor önmagában nem lehet gátja a sikeres innovációnak, sokkal inkább a berögzült szemlélet lehet akadályozó tényező.

Az innovációra való nyitottságot mennyire befolyásolja egy vállalkozás mérete?

Egy vállalkozás alkalmazotti létszáma alapvetően meghatározza a lehetőségeket. Amennyiben egy-két munkavállalóra hárul a cég tevékenységének teljes körű ellátása, kevés energia marad a pályázatok felkutatására, előkészítésére vagy egy innovatív ötlet meg­valósí­tá­sára. Épp ezért indítottuk el mentorprogramunkat, amely az uniós Horizont 2020 keret­prog­ram­ban korábban KKV eszköz, jelenleg EIC Accelerator néven futó pályázatra segíti a fel­készü­lést. Uniós forrásból ugyanis a kkv-k 0,5–2,5 millió eurós támogatást kaphatnak arra, hogy a prototípus szintjén már létező innovatív fejlesztéseiket versenyképessé tegyék a nemzetközi piacon, továbbá befektetést is nyerhetnek a piacosításhoz. A Hivatal mentorai által nyújtott segítség kiterjed egyebek között a hazai pályázók által összeállított pályázati szakanyagok ellenőrzésére és véleményezésére, a piacra jutás módjának vizsgálatára, az üzleti számí­tásokkal kapcsolatos tanácsadásra, sőt még a bemutatkozó prezentációra, interjúra való felkészítésre is.

Nemzetközi összehasonlításban hogy állunk a Horizont 2020 források felhasználásában?

Az alapító és a régebben csatlakozott uniós tagállamok, valamint a 13 új tagország között szakadéknyi a különbség: a 2004-ben vagy az után csatlakozók mindösszesen a források 5 százalékát tudták elhozni. Apró siker, hogy a 13 fős mezőnyből a dobogó harmadik fokára fel tudtunk kapaszkodni, közel 1000 sikeres pályázatunkkal és 259 millió eurónyi elnyert támogatással. Tudjuk, hogy jóval több lehetőség van a hazai szereplőkben, ezért kiemelt célunk, hogy a kkv-k minél több uniós pályázati forrást próbáljanak megszerezni. Ehhez fejlődni kell, de az NKFIH igyekszik minden segítséget megadni: az előbb említett mentorálási programunk mellett egyéb szakértői segítségnyújtás és rásegítő pályázati támogatások is igénybe vehetők általunk. Érdemes élni ezekkel, mert a visszajelzések szerint a sikeresen pályázó magyar vállalkozások lehetőségei, akár új projektek indítása, akár a piaci bővülés tekintetében, egészen új szintre emelkednek azáltal, hogy bekerülnek a nemzetközi vérkeringésbe.

A hazai részvételű Horizont 2020 pályázatokra elnyert támogatási összeg tématerületenként

Tapasztalata szerint milyen típusú segítségre van szükségük a hazai vállalkozásoknak?

Beszédes adat, hogy a 190 milliárd forintnyi hazai pályázati igény mintegy negyede, közel 40 milliárd forint a digitalizációhoz kapcsolódott. Ugyanakkor a legnagyobb értéket az együttműködések hordozzák magukban. Egy hazai autóipari beszállító hosszú időn keresztül félig gépesítve végezte a gyártását, azonban árérzékenysége miatt semmilyen nyomonkövetési vagy ellenőrzési folyamatot nem tudott beiktatni a napi szintű működésbe. A nagyvállalati ipar 4.0 megoldások sem voltak képesek számukra megfizethető megoldást nyújtani, mígnem egy másik kkv egy egyszerű moduláris rendszer kifejlesztésével és szenzorok beiktatásával újrakeretezte a teljes folyamatot. Az új struktúrának köszönhetően folyamatosan figyelik a gépek állapotát és munkáját, leállás esetén automatikusan küldik a hibajelzéseket, így már az első három hónap után tíz százalékkal növekedett a termelékenységük.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium stratégiája 2030-ig szól. Eljátszva a gondolattal, hogyan látja a hazai kkv-k helyzetét a következő évtized végére? Miben tudnak majd előrelépni?

Reményeim szerint a hazai vállalkozások már sokkal tudatosabban fogják használni az innovációban rejlő lehetőségeket, sőt egyes területeken ők válhatnak majd az innovatív fejlesztések motorjaivá. Rendkívül fontos, hogy a kkv-k aktív, működő kapcso­latokat építsenek ki nagyvállalatokkal, egyetemekkel és kutató­intézetekkel, hiszen ezen a kapcsolati hálón keresztül nemcsak saját magukat tudják fejleszteni, de olyan lehetőségekhez is hozzáférnek, melyeket emberi vagy anyagi erőforrások hiányában nem engedhetnének meg. A jövőben egyre inkább globális válaszokat kell adnunk a kihívásokra, ráadásul a fejlődés üteme is folyamatosan gyorsulni fog. Ebben a folyamatban a kkv-k akkor fognak tudni igazán érvényesülni, ha egy-egy speciális területen koncentrálnak a fejlesztésekre. Egy sikeres specializáció ugyanis rendkívül komoly helyzeti előnyt jelenthet a jövőben.

Milyen konkrét tanácsokat tudna adni a kkv-knak, hogy bő tíz év múlva jó eséllyel sikeresek legyenek a nemzetközi piacon?

Egyrészt kiemelten kell foglalkozni a digitalizáció kihívásaival, és minden körülmények között meg kell tartani az innovációs fókuszt. Másrészt át kell lépni az országhatárokon. Nemcsak nemzetközi pályázatokon kell elindulni, de nemzetközi partnereket is kell találni ahhoz, hogy mindez valóban sikeres is legyen a jövőben. Ezzel párhuzamosan természetesen itthon is tovább kell építeni a kapcsolatrendszerüket, a régiós felsőoktatási intézménnyel is élő kapcsolatot kell fenntartani. Hivatalunk egyik új szolgáltatása éppen azt célozza, hogy felmérje az egyetemek tudáskapacitását és elérhetővé is tegye azt a vállalkozások számára. Reményeim szerint ezzel a lehetőséggel még közelebb tudjuk hozni a felsőoktatási intézményeket a piaci szereplőkhöz.

„Rendkívül fontos, hogy a kkv-k kapcsolatokat építsenek ki nagy­vállalatokkal, egye­temekkel és kutató­intéze­tek­kel, hiszen ezen a kapcsolati hálón keresztül nem­­csak saját magukat tudják fejleszteni, de olyan lehetősé­gek­hez is hozzá­férnek, melyekhez kapacitás hiányában, önmagukban nem tudnának. Hivatalunk új szolgáltatása is azt célozza, hogy az egyete­mek tudás­kapacitá­sát felmérje és a vál­lalatok számára elérhetővé is tegye.”

Látható, hogy az NKFIH újfajta szerepet kíván betölteni az innovációs ökoszisztémában. Miért nem elég pusztán „forrást adni”, miért van szükség arra, hogy szolgáltatások­kal is segítsék a kkv-kat?

Országos konzultációink egyik legfontosabb következtetése éppen az volt, hogy az inno­váció egyik fő hátráltatója továbbra is az információ hiánya. Azt érzékeltük, Magyarországon még szükség van egyfajta katalizátor szereplőre, amely az innovációt nem pusztán finan­szí­rozza, hanem egyéb eszközökkel is segíti és ösztönzi. A jövőben szeretnénk ezen a téren is arcot adni a Hivatalnak, mert a tudásáramlásban a személyes kapcsolat rendkívül fontos elem.

Ha már a jövő került szóba: megkerülhetetlen téma az okos­városok szerepe. Milyen új megoldások léteznek már most?

Az okosváros kifejezésen egy komplexen, az adott helyi közösség bevonásával kiépített rendszert értünk, melybe a közlekedéstől kezdve az energiagazdálkodáson, a kormányzáson keresztül egészen a biztonsági kérdésekig minden fontos terület beletartozik, ami a település életét érintheti. Stockholmban például, mivel a kerékpárutak, sétálóutcák forgalma az éjszakai órákban szórványos, olyan szenzoros közvilágítási rendszert tesztelnek, amely a használaton kívüli időszakban a világítás fényerejét csökkenti, a mozgásérzékelők jelzése alapján pedig felerősíti a lámpák fényét. A dél-koreai Songdóban vákuumos szemétgyűjtő rendszerrel szállítják el a hulladékot az egyes lakásokból. Ezek a példák is jól mutatják, hogy a városia­so­dás globális tendenciája hogyan kezelhető a fenntarthatóságot szolgáló okos megoldások térnyerésével. A hazai vállalkozások számára újabb kitörési pontot jelenthet ez a folyamat. Ebben nem csak magukra számíthatnak: a közvetlenül pályázható uniós források között sok felhívás kapcsolódik ehhez a témához, egyebek között a közlekedés és a megújuló energia­for­rá­sok területén is vannak jelenleg nyitott kutatás-fejlesztési pályázati konstrukciók.

Magyar fejlesztéseket is tudna említeni?

A Budapesti Műszaki és Gazdaság­tudományi Egyetemen egy nemzetközi finanszírozású projekt keretében olyan városi közvilágítási rendszeren alapuló megoldást fejlesztettek ki, amely beépített szenzorok segítségével adatokat gyűjt a levegő­szennyezésről, a forgalomról és a zaj­ártalomról. Debrecenben és Móra­halmon pedig már olyan „okos­zebrát” telepítettek, ahol aszfaltba épített LED-es fény­források védik a zebrán éppen átkelő gyalogosokat.

Van remény tehát arra, hogy már közép­távon sikeres in­no­vá­torrá váljon Magyarország?

Biztos vagyok benne, hogy sikerülni fog, miközben tudom, hogy egy hosszú folyamat elején tartunk. Ám aki nem teszi meg az első lépéseket, sosem érhet célba.

Forrás: innoteka.hu