Támogatás napelemekre

A tárcavezető hozzátette: ha Bak felől érkezünk a városba, egy high-tech elektronikai gyár, a Flex fogad bennünket, Csács irányából közelítve az arborétum mellett visz az út, a tesztpályától közelítve jövőbe mutató innovációnak lehetünk tanúi, míg Alsóerdő a körkörös gazdaság mintapéldáját adja. S ez mind jól megfér egymás mellett, bizonyítva, hogy a környezetvédelem és a gazdasági fejlődés nem zárja ki egymást. Palkovics László (a rendezvény egyik védnöke) előadásában szólt arról is, hogy a családi házak tulajdonosai hazai és uniós forrásból 30-40 százalékos támogatást nyerhetnek majd kisméretű naperőművek telepítésére, a hitelek mellett ezzel is ösztönözve a megújuló energiaforrások használatát.

A programon, melynek fővédnöke Áder János köztársasági elnök volt, 15 előadást hallhattak az érdeklődők, akiket iparági bemutatók mellett online pályaorientációs program is várt.

– Az elmúlt években számos nagyberuházást valósítottunk meg, és ezekhez igyekeztünk olyan konferenciákat, szakkiállításokat kapcsolni, amelyek hozzájárulnak a szakmai spektrum kiszélesítéséhez, valamint ahhoz, hogy a helyiek és a megyében élők is jobban megértsék e fejlesztések fontosságát – hangsúlyozta köszöntőjében Balaicz Zoltán polgármester a Keresztury VMK-ban zajlott konferencián. – Most egy olyan új, a város klímavédelmi programjához kapcsolódó kezdeményezésnek vagyunk részesei, amellyel célunk, hogy bemutassuk azokat a lehetőségeket, eszközöket és programokat, amelyekkel helyi szinten és országosan hozzá tudunk járulni a környezetvédelmi célok megvalósulásához.

A legnagyobb feladat, hogy élhető környezetet hagyjunk utódainkra

Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos köszöntőjében a klíma- és környezetvédelemben jelentkező kihívásokról szólva kiemelte: a legnagyobb feladat, hogy élhető környezetet hagyjunk gyermekeinkre, unokáinkra.

A zöld innováció nem csupán kötelesség, lehetőség is – világított rá előadásában Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke, aki az ezt támogató pályázati lehetőségekről számolt be hallgatóságának. Mint mondta, még idén október elején szeretnék megnyitni azt a piacvezérelt pályázati konstrukciót, amely az egyetemek, kutatóintézetek és a vállalatok együttműködését támogatja. És a pályázatokban egyre gyakrabban jelenik meg célként a fenntarthatóság.

Hozzátette: a magyar energiaszektort is el kell indítani a kutatás-fejlesztés irányába. „A hivatal feladata, hogy sokkal több pénzt hozzunk haza az unióból” – mutatott rá Birkner Zoltán, arra biztatva a tudományos közösségeket és a gazdasági szereplőket, hogy merjenek az EU-s pályázatokon elindulni és „akarjanak a brüsszeli forrásokkal számolni”. Ehhez az NKFIH minden támogatást megad, hangzott el a konferencián.

„Csak egy Föld van, de 2050-re a világ úgy fogyaszt majd, mintha három lenne”

Boros Anita, az ITM építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára a körforgásos gazdaságra történő átállás kihívásairól szólt, előrebocsátva: a globális népesség 2030-ra körülbelül 8,5 milliárdra, 2050-re pedig 9,7 milliárdra nőhet. „ Csak egy Föld van, de 2050-re a világ úgy fogyaszt majd, mintha három lenne”, mondta, leszögezve: hosszú távon csökkenteni kell a hulladék mennyiségét, racionalizálni begyűjtésének és feldolgozásának folyamatát, ösztönözni az újrafeldolgozást, újrahasznosítást, megtisztítani az országot az illegális hulladéktól. E folyamat fontos lépéseként 2021 júliusától betiltják hazánkban az egyszer használatos műanyagokat.

Forrás: zaol.hu