Új időszámítás kezdetéről beszélt a doktori képzésekben szombati budapesti sajtótájékoztatóján a kulturális és innovációs miniszter – írja az MTI. Hankó Balázs elmondta: több pénzhez juthatnak majd a jövőt alkotó és alakító fiatalok.

A miniszter kiemelte: a kormány a magyar kutatók és tudósok – ezáltal a magyar nemzet – sikerében érdekelt.

Itt az ideje, hogy újat lépjünk a doktoranduszképzésben, tovább erősítve azt – hangoztatta Hankó Balázs.

Kifejtette: win-win helyzetet hozunk létre, amely révén jobb helyzetbe kerülnek a doktoranduszok, a kutatók és az egyetemek egyaránt.

Közölte, a doktori képzés háromszintű lesz, a három szint a kutatói kiválósági, a kooperatív, valamint a hagyományos doktori képzés. A miniszter ismertetve a doktori képzés jövőbeni három típusát, a kutatói kiválósági doktori képzésről szólva elmondta:

40 milliárd forintra emelték a Nemzeti kutatási kiválósági programot, amelyben 300–350 doktori álláshelyet hoznak létre.
Itt a legkiválóbbak vehetnek részt kutatásokban, és ebből bruttó 600 ezer forint lesz a havi minimálisan biztosított jövedelmük – közölte Hankó Balázs. Elmondta, a kooperatív doktori képzés esetében, amelyben a doktorandusz egyszerre dolgozik – egyetemen, kórházban, fejlesztőcégnél – és végzi doktori képzését, havi nettó 250 ezer forintra emelik az állami ösztöndíjat. Ez azt jelenti, hogy a doktoranduszok minimum a kooperatív képzésnek köszönhetően két helyről, nettó 400 ezer forintot tudnak majd hazavinni – mutatott rá a tárcavezető. Kiemelte, hogy az előírt négyéves képzési időre járó állami ösztöndíjat az előbb teljesítők is megkapják. Tehát ha valaki például két év alatt szerzi meg a PhD minősítését, akkor is a teljes négyévnyi ösztöndíjat megkapja – hozott egy példát a miniszter, megjegyezve: ez mind a 11 ezer jelenlegi doktoranduszt is érintheti.

„Ezzel próbáljuk ösztönözni a még intenzívebb együttműködésre, kutatásra, tanulásra a fiataljainkat”
– fogalmazott. Kiemelte, erősítik a műszaki, természettudományos, mérnöki, informatikai és agrárképzést, valamint az egyetemi autonómiát. A jövőben minden egyetem saját maga dönti el, hogy milyen kontaktóraszámban, hogyan szervezi a doktori képzéseket, továbbá alkalmazza-e a kreditrendszert a doktori képzésekben – mondta a miniszter.

Hankó Balázs az új modell jó alapjairól szólva kiemelte: tizenkét magyar egyetem van a világ legjobb öt százalékában. Továbbá az elmúlt tíz évben ötven százalékkal növelték a doktoranduszok létszámát és megduplázták a kutató-fejlesztők létszámát. Jelenleg egymillió lakosra 6500 kutató-fejlesztő jut. A miniszter azt mondta: mi a magyar nemzetet – szemben Brüsszellel – Európa tíz leginnovatívabb nemzete közé kívánjuk emelni 2030-ra. A cél, hogy addigra egymillió lakosra 9 ezer kutató-fejlesztő jusson majd.

Hangsúlyozta: erősíteni kell a doktori képzéseket, miközben Brüsszel jogtalanul zárja ki az Erasmusból, a Horizontból a kutatókat.

Forrás: hirado.hu