Így épült fel egy óriásgalaxis több mint 12 milliárd évvel ezelőtt
Az ELTE TTK kutatóinak közreműködésével eddig példa nélküli részletességgel tárták fel egy rendkívül távoli rádiógalaxis belső szerkezetét, új betekintést nyújtva abba, hogyan formálódtak a legelső óriásgalaxisok és galaxishalmazok az Univerzum korai időszakában.
Az ELTE Csillagászati Tanszék kutatója, Gabányi Krisztina Éva vezetésével az ELTE csillagászai is részt vettek annak a nemzetközi kutatócsoportnak a munkájában, amely eddig példa nélküli részletességgel vizsgálta meg egy rendkívül távoli rádiógalaxis belső szerkezetét. A TGSS J1530+1049 elnevezésű objektum olyan messze található, hogy a belőle érkező sugárzás – beleértve a látható fényt és a rádiótartományba eső jeleket – több mint 12 milliárd évig utazott, mire elérte a Földet. A kutatók számára ezek az extrém távoli objektumok kulcsfontosságúak, mert segítségükkel megérthető, hogyan kezdtek el kialakulni a galaxishalmazok és a legelső óriásgalaxisok a korai Univerzumban.
A kutatók a világ legérzékenyebb rádióinterferométerei közé tartozó Európai VLBI Hálózatot (EVN) és az angliai e-
MERLIN rádiótávcső-rendszert használták, hogy rendkívül finom szögfelbontással figyelhessék meg a galaxis rádiósugárzását. A rádióméréseket végző csoportot Gabányi Krisztina Éva irányította, aki az ELTE Csillagászati Tanszéken kívül a HUN-REN–ELTE Extragalaktikus Asztrofizika Kutatócsoportban is tevékenykedik, valamint a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkáját is segíti. Az eredményeket összevetették a James Webb-űrtávcső (JWST) infravörös tartományban végzett megfigyeléseivel, amelyek a galaxis környezetében lévő ionizált gázt térképezték fel.
A nagy felbontású rádióképek azt mutatják, hogy a TGSS J1530+1049 viszonylag kicsi, körülbelül 17 ezer fényév átmérőjű rádiószerkezettel rendelkezik, ami arra utal, hogy a galaxis aktív magja kozmikus értelemben még fiatal. Érdekes módon a rádiósugárzó tartomány és a JWST-vel megfigyelt gázeloszlás közel hasonló, észak–déli irányban elnyúlt elhelyezkedésű, de ez utóbbi jóval nagyobb kiterjedésű, közel 75 ezer fényév méretű.
Az észlelt gázmozgások arra utalnak, hogy a fekete lyukból kiinduló anyagkilövellések (rádiónyalábok) közvetlen kölcsönhatásban állnak a környező gázfelhőkkel. Emellett további öt galaxist sikerült azonosítani a JWST képein ebben a néhány tízezer fényév méretű régióban, amelyek a következő pár milliárd év során várhatóan összeolvadnak, feltehetően egy óriás elliptikus galaxissá fejlődve.
A több milliárd évvel ezelőtti folyamatok feltárásával a kutatók egyre közelebb jutnak ahhoz, hogy feltárják az Univerzum legkorábbi galaxisainak születését és fejlődését.
_____________________________________________________________________
A JWST-vel és a rádióinterferométer-hálózatokkal végzett mérések eredményeit bemutató szakcikkek az Open Journal of Astrophysics (Saxena et al., 2026) és az Astronomy and Astrophysics (Gabányi et al., 2026) tudományos folyóiratokban jelentek meg.
A kutatást bemutató magyar nyelvű ismeretterjesztő cikk az urvilag.hu weboldalon az alábbi linken érhető el.
A kutatást a HUN-REN, valamint az NKFIH kiválósági pályázat (TKP2021-NKTA-64) támogatta.