A Debreceni Egyetem MÉK Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központjának kutatói a Nyíregyházi Egyetem és az Ungvári Nemzeti Egyetem szakembereivel együttműködésben a biodiverzitás megőrzése céljából két veszélyeztetett szegfű (Dianthus) fajra in vitro mikroszaporítási módszert dolgoztak ki. Tudományos eredményeikről a növénytudomány vezető nemzetközi szaklapjában, a Plant Methods-ban jelent meg tanulmány.

A biodiverzitás megőrzése továbbra is a XXI. század egyik legsürgetőbb kihívása, mely innovatív megközelítéseket igényel a fajok pusztulásának és az élőhelyek elvesztésének megakadályozására vagy legalább mérséklésére. 

- A különféle veszélyeztetett ökoszisztémákon belül az egyes szegfűfajok különösen fontosak ökológiai és természetvédelmi értékük miatt. Ezek a fajok jól példázzák a növény- és állatvilág bonyolult kölcsönhatását és jelenlétük sok esetben kritikus a beporzó rovarok számára. A növények és beporzóik kölcsönösen függenek egymástól, bármelyik elvesztése kibillentheti az ökoszisztéma egyensúlyát – mondta a hirek.unideb.hu-nak Dobránszki Judit, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központjának vezetője.

Farkas Dóra, az Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ (AGBK) tudományos segédmunkatársa kiemelte: a Borbás szegfű létfontosságú szerepet játszik olyan lepkék nektárforrásaként, mint a kis apollólepkék, amelyek túlélése az ilyen, kölcsönösen függő kapcsolatokon nyugszik.

- A buglyos szegfű kritikusan veszélyeztetett faj hazánkban és Európában is. Az éjszakai szenderfélék általi beporzása, a beporzók növénypreferenciája hangsúlyozza a faj szerepét az ökoszisztémában. Ez a két szegfűfaj kulcsfontosságú a hagyományos orvoslásban is, vizelethajtó, gyulladáscsökkentő és rákellenes tulajdonságaikról ismertek – tette hozzá az AGBK kutatója.

Dobránszki Judit hangsúlyozta: az in vitro technológia természetvédelmi felhasználása hatékony eszköz lehet a növényi génmegőrzésben, különösen abban az esetben, amikor a hagyományos módszerek nem bizonyulnak produktívnak.

- Ha egy faj populációja kritikus szintre csökken, alacsony genetikai variabilitást eredményez. Az in vitro mikroszaporítás segíthet a genetikai sokféleség megőrzésében és helyreállításában, növelve a faj túlélési esélyeit hosszú távon – fejtette ki az Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ vezetője. 

A Debreceni Egyetem MÉK Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ, a Nyíregyházi Egyetem és az Ungvári Nemzeti Egyetem kutatóinak célja egy-egy olyan protokoll kidolgozása volt, amely alkalmazásával három hónapon belül nagy mennyiségű növényi szaporítóanyagot lehet előállítani. A protokoll révén, a rekultivációs folyamatok során a védett növényfajok egyedszámát növelni lehet, a kiválasztott genotípusok in vitro fenntartásával és felhasználásával a biodiverzitás megőrizhető.

A tanulmány a növénytudomány vezető nemzetközi szaklapjában, a Plant Methods-ban jelent meg. A TKP2021-EGA-20 számú projekt a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a TKP2021-EGA pályázati program finanszírozásában valósult meg.

Forrás: demedia.hu