A március 9-én ünnepélyesen aláírt megállapodás lényege, hogy azok a kutatók, akik affiliációval rendelkeznek az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program (EISZ) előfizetői között szereplő magyar felsőoktatási intézményeknél, nyílt hozzáférésű, azaz open access cikkeket jelentethetnek meg a brit Taylor & Francis kiadói csoport folyóirataiban. A kutatók mentesülnek a közzétételi költségek (APC – article processing charges) megfizetése alól a Taylor & Francis, Taylor & Francis Open és Cogent OA folyóiratokban.

A formátumkövetelmények szerint a tudományos közleményeknek a Creative Commons CC-BY vagy CC-BY-NC licenc alatt kell megjelenniük, vagyis vagy teljesen szabad elérésű kulturális műveknek kell lenniük a szerzők kötelező feltüntetése mellett, vagy pedig kizárólag nonprofit célok érdekében használható szabad elérésű műveknek. Az EISZ-előfizetői kör tagjai 2018-ban: a Budapesti Corvinus Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, a Közép-európai Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem.

Átalakítani a tudományos kiadói modellt

Monok István, az MTA Könyvtár és Információs Központ főigazgatója az aláírás alkalmával arra emlékeztetett, hogy a könyvkiadók kulturális és tudományos értelemben mekkora hozzáadott értéket állítottak mindig is elő. „Üzleti érdekeltség nélkül a könyvkiadás történetében nem jelent volna meg az anyanyelven kiadott, képpel illusztrált könyv” – mondta a művelődéstörténész, az MTA doktora. Szintén a könyvkiadóknak köszönhetjük, hogy a Bibliában megszámozták a verseket, mert így jobban áttekinthetővé és könnyebben eladhatóvá váltak a szentírási szövegek. Sőt, a címoldal, a személy-, hely- és tárgymutató megjelenését is a könyvkiadóknak köszönhetjük, ezeket szintén azért vezették be, hogy a könyvek könnyebben kezelhetők s így jobban eladhatók legyenek – tette hozzá.

Az elektronikus könyvkiadás területén is hasonló kiadói érdekeltséget azonosíthatunk – mondta az MTA KIK főigazgatója. Azonban az open access mozgalom is azt jelzi, hogy a tudományos művek kiadásának jelenlegi modellje anyagilag nagyon megterhelő a tudós közösségre nézve. A Taylor & Francis kiadói csoporttal kötött megállapodás aláírása történelmileg is jelentős pillanat, hiszen a változás felismeréséről van szó, a kiadók profitorientált szempontjai kezdenek mérséklődni – mondta Monok István.

„Mérföldkőnek tekintjük ezt a megállapodást, és nagyon büszkék vagyunk rá, hogy sikerült tető alá hozni” – mondta az MTA KIK konferenciatermében tartott eseményen Ewa Klorek, a Taylor & Francis csoport tudományos szférával foglalkozó eladási osztályának vezetője. Ewa Klorek arra emlékeztetett, hogy Magyarországon először született ilyen megállapodás, amelynek köszönhetően egyrészt a magyar kutatók könnyebben hozzáférhetnek majd nemzetközi tudományos anyagokhoz, másrészt megerősödhet az ország kutatási impaktja. Az eseményen elhangzott, hogy a Taylor & Francis mellett több tudományos kiadóval is tárgyalnak az EISZ Nemzeti Program képviselői. A cél egy olyan üzleti modell kialakítása, mely – a tendenciáknak megfelelően – mindkét félnek elfogadható.

Miért fontos a nyílt hozzáférés?

A nyílt hozzáférésű tudományos publikációk nemzetközi mozgalma 2002-ben indult Budapestről, a Nyílt Társadalom Intézet támogatásával. A kiindulópont az volt, hogy a tudományos kutatómunkát az adófizetők többszörösen is megfinanszírozzák: a kutatásokat közpénzekből fizetett tudósok végzik, tanulmányaikat, könyveiket a szintén közpénzekből fenntartott könyvtáraknak és intézményeknek kell megvásárolniuk a kiadóktól. Ezért az open access mozgalom célja egyfelől az, hogy a kutatók szakmailag lektorált publikációikat nyílt hozzáférésű archívumokba helyezhessék és helyezzék el, másrészt olyan folyóiratok alapítása, amelyeknél a tanulmányokkal kapcsolatos adminisztratív költségeket a szerzők vagy az őket alkalmazó intézetek fedezik, és a cikkek szabadon elérhetők. A Magyar Tudományos Akadémia 2013-ban léptette életbe open access irányelveit. Világszerte jelenleg az összes tudományos publikáció mintegy 25%-a nyílt hozzáférésű rendszerben jelenik meg.

Széles körű hozzáférést biztosít az EISZ Nemzeti Program

A 205 tagintézményt tömörítő EISZ Nemzeti Program a hazai felsőoktatásban és nonprofit kutatásban részt vevők számára nyújt hozzáférést elektronikus tudományos tartalmakhoz, úgynevezett nemzeti licenc vásárlásával. A részt vevő intézmények – az előfizetői kör – önrésszel járulnak hozzá az EISZ Nemzeti Programban való részvételükhöz, továbbá az adatbázisok felhasználási jogainak megszerzési költségeihez való hozzájárulással segítik a program megvalósítását. A program továbbá az előfizetői kör tagjai, a hazai közgyűjtemények, megyei könyvtárak és levéltárak, valamint a határainkon túli közintézmények magyar állománnyal rendelkező nyilvános könyvtárai számára nyújt hozzáférést magyar nyelvű tudományos, művelődéstörténeti és helytörténeti elektronikus tartalmakhoz, az információhoz való egyenlő hozzáférés érdekében és a digitalizált magyar kulturális örökség hozzáférhetővé tétele céljából.

Az EISZ kínálatában 2018-ban 54 szakirodalmi adatbázis érhető el. Az EISZ minden esetben lefolytatja a közbeszerzési eljárásokat a részt vevő tagintézmények nevében és javára, kedvezményes, konzorciumi áron fizetve elő a tudományos forrásokat. Az átfogó, minden tudományterületre kiterjedő interdiszciplináris adatbázisok mellett különféle szakadatbázisok is elérhetőek a rendszerben. A programot a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal és az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatja.

Az egyik legnagyobb tudományos kiadóval sikerült megállapodni

A Taylor & Francis kiadói csoport jogelődjét Richard Taylor természetbúvár alapította 1798-ban a Philosophical Magazine folyóirat kiadására Londonban. A jelenlegi cég 1852-ben jött létre, amikor Taylor kiadói vállalkozásához társult William Francis vegyész. A vállalat földrajzi, jogi, kémiai, matematikai, mezőgazdasági, műszaki tudományi, orvostudományi és társadalomtudományi témájú műveket jelentetett meg. A cégcsoport hetven szakkönyvkiadót vásárolt fel az 1990-es és a 2000-es években, így az ő márkanevükké vált például a neves brit társadalom- és bölcsészettudományi kiadó, a Routledge. A kiadói csoport napjainkban 2700 folyóiratot és évi mintegy 7000 kötetet jelentet meg, online könyvtárában több mint 3,9 millió cikk érhető el. A cég legújabb vállalkozása a Cogent OA nyílt hozzáférésű kiadó. A Taylor & Francis a negyedik legnagyobb tudományos kiadónak számít a Reed-Elsevier, a Wiley-Blackwell és a Springer után; 2004-től az Informa PLC tudományos tartalomszolgáltató és konferenciaszervező cégcsoport tagja.