A közlemény szerint a ráfordítások a következő évekre fedezik a látás helyreállításának lehetőségét vizsgáló BrainVisionCenter és a betegségek korai felismerésén dolgozó Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Központ működésének költségeit. A Kooperatív Doktori Program (KDP) évente akár száz nyertes hallgató tanulmányait és kutatásait segítheti havi 400 ezer forintos ösztöndíjjal.

A kormány 5,2 milliárd forintos támogatásával létrejövő BrainVisionCenter Tudás- és Kompetencia Központban a Roska Botond nevével fémjelzett kutatócsoport egyesíti erőit a hazai gyártású lélegeztetőgép prototípusát előállító Femtonics Kft. szakembereivel. A tudásközvetítő szervezet tervei szerint innovatív technológiákat és terápiás eljárásokat tesz le az asztalra a látás helyreállításához, központi idegrendszeri betegségek diagnózisához és terápiájához – írták.

A közleményben megemlítik azt is, hogy 1,5 milliárd forintos támogatást kap a Krausz Ferenc által vezetett Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Központ.

A nemrégiben Wolf-díjjal kitüntetett professzor a szegedi lézerközpont kínálta lehetőségek kiaknázásával a betegségek korai kimutatását szolgáló eljárása továbbfejlesztésén dolgozik.

A kutatás összekapcsolja a lézerfizikát, a molekuláris tudományokat és a gépi tanulást, új platformot teremtve ezzel a modern orvoslás számára. Az időben felismert daganatos, szív- és érrendszeri betegségek gyakran életmentő, de mindenképpen hatékonyabb beavatkozást tehetnek lehetővé.

A Kooperatív Doktori Programban (KDP) a következő három évben több mint 4 milliárd forint támogatáshoz jutnak a tehetséges magyar kutatók. A doktoranduszok választott témájukat vállalati együttműködésben, a felsőoktatási doktori iskolák intézményes keretei között dolgozzák fel.

A KDP az ipari és szolgáltatói szektorok igényeihez igazodva, célzottan támogatja a tehetséges magyar fiatalok pályakezdését, a gyakorlattal rendelkező szenior szakemberek további tudományos életútját. Az ösztöndíjat elnyert doktoranduszok után jelentős mértékű támogatásban részesül az őket befogadó és segítő doktori iskola, a témavezető és a vállalati szakértő is – áll a közleményben.

Idézik Bódis Józsefet, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkárát, aki elmondta: a kormány a kutatás-fejlesztési források bruttó nemzeti össztermékhez viszonyított arányát 3 százalékra kívánja emelni 2030-ra. Azon dolgozunk, hogy Magyarország a következő évtized elejére a jelentős európai innovátor nemzetek sorába léphessen. A kutatók száma hazánkban mára megduplázódott, az uniós tagállamok közül ezzel 2010 óta Magyarország könyvelheti el a legnagyobb mértékű növekedést. Az innováció és azon belül az egészséggazdasághoz kapcsolódó kutatás-fejlesztés célzott ösztönzése erősíti önellátási képességeinket, illetve külföldön is piacképes termékek és szolgáltatások létrejöttét eredményezheti.

Forrás: hirado.hu