Az innovációs és technológiai miniszter a konzultáción a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer megújítására irányuló kormányzati terveket mutatta be a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézetei meghívott és teljes létszámban megjelent vezetőinek – közölte az ITM.

Palkovics László helyzetértékelése szerint Magyarország az innovációs teljesítményben kedvező adottságai ellenére ma még jelentősen elmarad a vezető európai országoktól, ami az eddigi kutatás-fejlesztési struktúra átalakítását indokolja.

A finanszírozási rendszer fejlesztéséről a miniszter elmondta: a kormány célkitűzése az 1,8 százalékos GDP-arányos kutatás-fejlesztési ráfordítás elérése 2020-ra. Az állami szerepvállalás erősítésén túl a mintegy 330 milliárd forintnyi többletforrás előteremtéséhez a vállalati források további dinamizálása is szükséges, amit a felsőoktatás és a költségvetési kutatóhelyek minőségi fejlesztésével, versenyképességének javításával is támogatni kell – fejtette ki.

A javaslatok szerint a jövőben elválik egymástól az innovációs és kutatási finanszírozás, az Innovációs Alap mellett létrejön a közvetlen költségvetési forrásokat kezelő Kutatási Alap. Az új finanszírozási struktúra három pillérre támaszkodik, külön-külön támogatja a kiválósági, a társadalmi kihívások alapján meghatározott és az innovációt elősegítő kutatásokat.

A források felhasználásának elveiről és módjáról, a támogatandó tématerületek meghatározásáról a hamarosan létrehozandó Nemzeti Tudománypolitikai Tanács dönt. Az alapok forrásait a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal kezeli, amely az uniós támogatásokra vonatkozó pályázati rendszert is működteti, és amelynek funkciói szellemi tulajdonvédelmi feladatokkal egészülnek ki.

Az MTA kutatóintézet-hálózata esetén a közösségi szempontok az eddigieknél nyomatékosabban jelennek meg a stratégiai irányok elfogadásában, a finanszírozásban és az eredményesség értékelésében. Az állami kutatóintézet-hálózat átalakítására vonatkozó tervek szerint német mintához igazodva elkülönül egymástól a felfedező és alkalmazott kutatás, valamint a gazdasági tudásszolgáltatás háttere. Az MTA, a minisztériumok hálózata és a felsőoktatási intézmények között egyértelműbb, a párhuzamosságokat kiküszöbölő feladatmegosztás jöhet létre – jelezte a miniszter.

Palkovics László a megjelentek együttműködését kérte a hazai kutatás-fejlesztés és innováció hatékonyságának növeléséhez. Hangsúlyozta: a 80 éve változatlan formában működő kutatóintézeti rendszer a bevált nemzetközi gyakorlatok meghonosításával korszerűsíthető, a versenyképességet fokozó intézkedések eredményes végrehajtása minden érintett érdekét szolgálja – olvasható a tárca közleményében.

Az egyeztetésen szóba került az intézmények dologi kiadásainak finanszírozása is. Az ITM vezetői összefoglalták azokat az MTA előtt is ismert és általa is alkalmazott eljárásokat, amelyekkel az intézmények rezsiköltségei az átmeneti időszakban szabályos keretek között biztosíthatók.

Forrás: mon.hu

Hasonló tartalommal megjelent cikkek:

erdon.ro - ITM: sikeres nemzetközi minták alapján újulhat meg a hazai kutatóintézeti hálózat

magyarhirlap.hu - Sikeres nemzetközi minták alapján újulhat meg a hazai kutatóintézeti hálózat

orientpress.hu - Sikeres nemzetközi minták mentén újulhat meg a hazai kutatóintézeti hálózat

kormany.hu - Sikeres nemzetközi minták mentén újulhat meg a hazai kutatóintézeti hálózat

magyaridok.hu - ITM: sikeres nemzetközi minták alapján újulhat meg a hazai kutatóintézeti hálózat

webradio.hu - ITM: sikeres nemzetközi minták alapján újulhat meg a hazai kutatóintézeti hálózat