Az állami pályázati forrásból támogatott konzorcium célja egy olyan gyógyszer létrehozása, amely a fertőzöttek szervezetében semlegesíti a vírust. A legnevesebb hazai kutatóintézetekből álló konzorciumot az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Immunológiai Tanszéke vezeti, melynek élén Kacskovics Imre tanszékvezető, egyetemi tanár, az egyetem Természettudományi Karának dékánja áll. Az immunológus szakember a Portfolio-nak adott interjújában beszélt arról, hogy hogyan indult el ez a projekt, miért más ez a vírus, mint az eddigiek és mire lesz jó a konzorcium által fejlesztett gyógyszer. Azt is elárulta, hogy a kutatócsoport hamarosan izolálni fogja a hazai betegekben megjelent vírust is.

Hogy fog működni ez a konzorcium/kutatócsoprot a gyakorlatban?

"Az ötletadó ELTE elméleti és gyakorlati immunológiai, virológia és biotechnológiai szakértelmével járul hozzá a projekt sikeréhez. A koronavírus terjedéséről, hatásmechanizmusáról, a betegség lefolyásáról már most nagyon sok információ áll rendelkezésre. Az ACE2-Fc fúziós fehérjéről keveset tudunk, de minden bizonnyal sok publikáció fog erről a molekuláról (előállítás, hatásmechanizmus, stb.) beszámolni. Szintén jelentős azoknak az erőfeszítéseknek a száma, amelyek hasonló, vagy más terápiás eljárásokon dolgoznak a koronavírus fertőzés megelőzésére és a kialakult betegség kezelésére. Az ELTE szakértői a már meglévő és újonnan megjelenő információkat folyamatosan monitorozzák és elemzik, a konzorcium gyakorlati szakemberei számára folyamatosan értékelik a kialakult helyzetet. Fontos szerepük lesz az is, hogy a projekt kapcsán megjelenő problémákra megoldási javaslatokat keressenek és tegyenek" - mondta el a virológus szakértő.

A Richter a konzorciumon belül, a terápiás fehérje technológiai eljárását dolgozza ki és gyártóhelyet biztosít a későbbi gyógyszernek, továbbá a gyógyszerfejlesztési tapasztalatával támogatja a konzorciumot a fejlesztési fázisokban. A hazai egyetemek közül a PTE, Szentágothai János Kutatóközpontja rendelkezik egyedül olyan 3-as illetve 4-es biológiai biztonsági szintű virológiai kutatólaboratóriummal, amely képes a legmagasabb fertőzőképességű vírusokkal is dolgozni. - ismertette és hozzátette: A jelenlegi projektben a PTE nevezett laboratóriuma teszteli az elkészült biologikum hatékonyságát mind in vitro szövettenyészetekben, mind pedig in vivo állatkísérletekben.

A jelen projekt egy két hete indult együtt gondolkodás, amelynek pályázatba öntött formáját és projekttervét az ITM és NKFIH is csak a napokban kapta meg. A jelen járványügyi helyzet miatt a felelős vezetők kivételes sebességgel döntöttek a támogatásról, hogy minél hamarabb megkezdődhessen a gyógyszerfejlesztés. Jelenleg a projekt részletes tervezési folyamata zajlik nagy erőkkel, valamint a már most ismert szükséges reagenseket rendeljük meg.

Mi történik, ha mutálódik a vírus? A védőoltás érhet valamit?

A szakember elmondta: "A náthát okozó koronavírusokkal többször is meg lehet fertőződni, így reális veszély, hogy az új vírus ellen kifejlesztett vakcina fertőződés ellen védő hatása is korlátozott idejű lesz. Ugyanakkor - az influenza példájából kiindulva - észszerű várakozás, hogy a súlyos tünetek kialakulását már az a részleges immunitás is megakadályozza, amit a korábbi törzsek ellen (vagy az azokra fejlesztett védőoltás hatására) kialakult immunválasz biztosít. Így a korábbi fertőzésen átesett, vagy védőoltással immunizált, emberek elkaphatják a mutálódott vírust, de a súlyos megbetegedés és halálozás kockázata lényegesen csökken."

A teljes interjú a Portfolio oldalán olvasható.

Forrás: penzcentrum.hu