A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Gépjárműtechnológia Tanszékének Biztonságtechnológia Kutatócsoportja bemutatta legújabb, nemzetközi szinten is egyedülálló technológiai fejlesztését, amely forradalmasíthatja az automatizált közlekedés biztonságát.

A kutatók célja egy olyan rendszer létrehozása, amely akkor is képes időben felismerni a veszélyes forgalmi helyzeteket – például egy beláthatatlan kereszteződésben közeledő járművet –, amikor a hagyományos érzékelők, mint a kamerák vagy radarok, nem adnak megfelelő információt. A gépjárművekbe integrálható technológia várhatóan két éven belül válhat teljesen működőképessé.

A fejlesztést az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium Szakmai Tanácsadó Bizottságának – az NKFIH kezdeményezésére szervezett – látogatásán mutatták be, ahol a projekt kutatói átfogó képet adtak az autonóm közlekedés biztonságát érintő legújabb magyar innovációkról.

Az autonóm járművek működésének egyik alapfeltétele a rádiókommunikáció: a járműveknek egymással és az út mentén elhelyezett érzékelő rendszerekkel is kapcsolatot kell tartaniuk. A BME fejlesztésének egyik kulcseleme egy olyan biztonsági funkció, amely gyenge jelminőség mellett is képes időben felismerni a veszélyes helyzeteket, és figyelmeztetni a vezetőt vagy az automatizált rendszert. Ennek köszönhetően a járművek kommunikációs zavar esetén is megbízhatóan működnek, jelentősen csökkentve a kockázatokat.

„Célunk, hogy a járművek minden helyzetben biztonságosan reagáljanak a felmerülő veszélyekre. Rendszerünk extrém környezeti feltételek között is képes optimalizálni az autonóm jármű biztonságát, még akkor is, ha átmenetileg nem kap megfelelő jelet a környezetéből” – magyarázta Dr. Török Árpád, a BME tudományos főmunkatársa, a Biztonságtechnológia Kutatócsoport vezetője. „Ez a fejlesztés új biztonsági szintet hozhat az önvezetésben, ami felgyorsíthatja az automatizált közlekedés elterjedését, és hozzájárulhat a technológiába vetett társadalmi bizalom erősítéséhez is.”

A rendszer a valós és virtuális környezet kombinálásával tesztelési platformként is használható: segítségével a kutatók szimulálni tudják a gyenge kommunikációs kapcsolatokat, és valósághű körülmények között vizsgálhatják, hogyan reagálnak a járművek kritikus helyzetekben. Az így nyert adatok alapján új, fejlettebb biztonsági megoldások fejleszthetők ki.

 A technológia független, technológiasemleges tesztelési környezetet biztosít a jövő járműkommunikációs rendszereinek hitelesítéséhez, és nemzetközi szinten is úttörőnek számít, mivel egyszerre támogatja a kutatást, a fejlesztést és a biztonsági szabványosítást.

 A kiberbiztonság is középpontban

A járművek biztonsága ma már nemcsak a fizikai, hanem a digitális védelem kérdése is. A modern, hálózatba kapcsolt járművekben a különböző vezérlőegységek – például a fék-, kormány- és hajtásláncvezérlők – folyamatos adatcserét folytatnak. Egy kibertámadás vagy rendszerhiba ezekben a folyamatokban a jármű irányíthatóságát és stabilitását is veszélyeztetheti.

A BME kutatói ezért kiemelt figyelmet fordítanak a belső kommunikációs hálózatok és vezérlőrendszerek kiberbiztonsági vizsgálatára és fejlesztésére.

 „Stratégiai célunk, hogy autóipari partnereink számára élvonalbeli kiberbiztonsági megoldásokat fejlesszünk” – hangsúlyozta Dr. Török Árpád. „Mesterséges intelligencia által támogatott biztonsági fejlesztéseken és intelligens tesztelési módszereken dolgozunk, amelyek segítik a sebezhetőségek korai felismerését és a megelőző védelmi stratégiák kidolgozását. Emellett kiberbiztonsági tesztelési szolgáltatásainkkal támogatjuk a járműjóváhagyási folyamatokat, és részt veszünk a hazai vizsgálati protokollok kialakításában is, hogy a magyar járműipar nemzetközi szinten is versenyképes és biztonságos maradjon.”

Nemzetközi elismerés

Dr. Török Árpádot nemrég beválasztották azon 60 kiváló európai és amerikai mérnök közé, akik részt vehettek a EU–US Frontiers of Engineering nemzetközi szimpóziumon Bordeaux-ban (október 20–23.).

A rendezvény célja, hogy elősegítse az innovációs együttműködést és tudásmegosztást Európa és az Egyesült Államok között. A háromnapos eseményen a 30–45 éves korosztály kiemelkedő ipari, akadémiai és kutatói szakemberei vitathatták meg a legújabb, úttörő mérnöki fejlesztéseket.

Forrás: hirek.prim.hu