Birkner Zoltán, az NKFI Hivatal elnöke

    Fotó: Csudai Sándor - ORIGO

Folyamatos a szakmai vita a kutatás, fejlesztés és innováció magyarországi jövőjéről, de ez így természetes, ha egy rendszert újjá kell szervezni. A legfontosabb feladatom az volt a kinevezésemkor, hogy a folyamatban lévő ügyeket, pályázatokat mihamarabb lezárjam. Ez teremti meg az alapját ugyanis az innovációs élet új időszámításának, amit a hosszú távú fenntarthatóság, a hatékony működtetés és forrásfelhasználás, a széles körű hozzáférés és a magyar tulajdonú kis- és közepes vállalkozások, valamint egyetemi KFI centrumok kiemelt támogatása keretez.

Az ITM létrejöttével most lehetőség nyílik egy teljes körű innovációs stratégia kidolgozására. Lehet-e már tudni a legfőbb sarokköveket? Hogyan épülhet föl a mainál hatékonyabb innovációs környezet Magyarországon?

Magyarországon most minden lehetőség adott az innovációs képesség fokozásához: stabil a makrogazdasági környezet, alacsony az infláció, az uniós átlagot jóval meghaladja a GDP növekedésünk és rekordszintű a foglalkoztatás is.

"Cél, hogy kialakuljon egy nyitott, inspiráló hazai innovációs környezet, amelyben egyre több magyar vállalkozás válik képessé saját fejlesztésű termék létrehozására. Ez lehet a hazai kkv-k egyik legfőbb kitörési pontja."

Épp ezért kiemelt figyelmet fordítunk a kis- és közepes vállalatok innovációs képességének fejlesztésére, a pályázati források biztosítása mellett innovációs szolgáltatások elindításával is. A rendszer hatékonyságát tiszta profilú szervezetek létrehozásával, jól körülhatárolt feladatokkal és hatáskörökkel, a párhuzamosságok megszűntetésével kívánjuk elérni.

Konkrétan mely tudományterületek, ágazatok azok, amelyekre érdemes fókuszálnunk a következő években?

Ami az iparági hangsúlyokat illeti, az Innovációs és Technológiai Minisztérium koordinációjával jelenleg is készül hazánk új KFI stratégiája, ez jelöli majd ki a prioritásokat. Várhatóan ilyen lesz az egészségügy, a gyógyszeripar fejlesztése, a gazdaság minden területének intenzív digitalizációja, az agrárium innovatív fejlesztése, a vízgazdálkodás, a környezetipar és természetesen a gyártó ágazatok átfogó korszerűsítése.

Hogyan értékeli a most lezárt pályázati ciklust? Voltak-e kiemelkedő eredmények?

A hivatal 2018-ban 80 milliárd forint pályázati forrással támogatta a magyar KFI rendszer fejlődését. Palkovics miniszter úrral közösen döntöttünk arról, hogy a rendelkezésre álló 72 milliárd forintos NKFI Alaphoz képest több támogatást kapjanak a szereplők, hiszen kiemelten fontos a kutatás-fejlesztési- és innovációs tevékenységek dinamizálása.

"A támogatás kétharmada vállalatokhoz, egyharmada alapkutatásokat végző kutatókhoz, kutatócsoportokhoz és egyetemekhez került. Utóbbiak közül csaknem minden harmadik, a cégek közül majdnem minden második pályázó sikeresen szerepelt a kiírásokon."

A közel ötven százalékos pályázati sikerarány pozitív üzenet a cégeknek, miszerint érdemes innovációra, fejlesztésekre erőforrást koncentrálniuk.

A kkv-k kerülnek kiemelt fókuszba a következő években. Mit várhatnak az új rendszertől? És a többi szereplő mire számíthat? Paradigmaváltásra készülnek?

Ma a hazai innováció jelentős része nagyvállalatoknál folyik, mellettük a kkv-k innovációs teljesítménye eltörpül. A magyar gazdaság és a társadalom számára is elemi érdek, hogy a kkv szektor saját termékeket kifejlesztve és azokat a belföldi és nemzetközi piacra juttatva, sokkal erőteljesebben tudjanak bekapcsolódni az innovációs értékteremtésbe. Célunk olyan támogató környezet kialakítása, amelyben a szereplők egymást erősítik, és a forrásokat a lehető legeredményesebben és leghatékonyabban tudjuk közösen felhasználni. E cél elérése érdekében széles körűen megszólítjuk az innovációs rendszer szereplőit, kikérve a véleményüket az eddigi tapasztalatokról, pályázati konstrukciókról.

"Terveink szerint 2019-ben nagyságrendileg 70 milliárd forint pályázati forrás áll majd a cégek rendelkezésére, ez sokkal több, mint az elmúlt évek átlaga, ráadásul ez az összeg közvetlen brüsszeli forrásokból tovább bővíthető."

Alma matere a Pannon Egyetem. Mire számíthatnak a hazai egyetemek az átalakuló innovációs struktúrától?

Meggyőződésem, hogy az újjá formálódó innovációs rendszerben az egyetemeket kell középpontba állítani. Ők az innováció kulcsszereplői: rendelkeznek elméleti és gyakorlati tudással, szakembereket képeznek a piaci szereplők számára, megfelelő kutatói kapacitással bírnak, van infrastruktúrájuk és nemzetközi kapcsolatrendszerük, többségük aktívan együttműködik a vállalkozói szférával is. Ha már szóba került a Pannon Egyetem, nekik több mint 100 piaci együttműködésük, projektjük fut párhuzamosan. Az egyetemek profilja szükségszerűen változni fog, sokkal összetettebb, markánsabb, a piaci igényekre gyorsabban reagáló szereplőkké kell válniuk, így tehetők a megújuló innovációs ökoszisztéma motorjaivá.

A startupok fölkerülnek a hivatal stratégiai térképére?

Természetesen, hiszen számunkra az innovációs közösség minden szereplője egyaránt fontos.

"A vállalkozói szemléletet már a középiskolásokkal érdemes megismertetni, akár tananyagok szintjén is."

Megtartottuk a startup tanácsadói testület alakuló ülését, amely a témával kapcsolatos elképzelések kibontakozását aktív háttérmunkával segíti a jövőben. Célunk itt is ugyanaz, mint vállalati szinten: az igények pontos felmérése és egy ahhoz illeszkedő, valódi támogató környezet kialakítása.

Forrás: origo.hu