A kutatás és fejlesztési projekt megvalósításához a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 138,5 millió forint vissza nem térítendő támogatással járult hozzá. Az egységes mintavételi eljárások kidolgozására és az eredmények egységes értelmezésére a természetben előforduló mikroműanyagok jelentette ökológiai és humán egészségügyi kockázat jövőbeli megállapításához van szükség. Bordós Gábor projektvezető az MTI érdeklődésére közölte, a projektben olyan eszközt akarnak kidolgozni, amely az édesvizekből nagy mennyiségű mintát tud kinyerni, ugyanis Európában a jelenlegi tanulmányok szerint köbméterenként 10-20 mikroműanyag részecske található a vizekben. A Wessling Hungary Kft. által a Felső-Tiszánál és a Tisza-tónál 2017-ben elvégzett vizsgálatok hasonló nagyságrendű eredményt mutattak — tette hozzá.

A közlemény szerint a műanyaghulladékok jelentős része ma már bekerült a természetes ökoszisztémákba, ahol nem bomlottak le, de fizikai-kémiai hatások, elsősorban UV-sugárzás következtében a műanyagok szerkezete aprózódik, így 5 milliméternél kisebb, úgynevezett mikroműanyagok jönnek létre. Az eddigi vizsgálatok szerint ez a hulladéktípus a madarak és a halak tápcsatornáját eltömítheti, ráadásul a műanyagok gyártásánál használt lágyítószerek szivároghatnak belőle, amelyek szintén az élővilágot veszélyeztetik. Bordós Gábor megjegyezte, hogy a mikroműanyagok emberi tevékenység következtében kerülnek a természetbe, így a legjobb védekezés ellenük a megelőzés, a szelektív hulladékgyűjtés és az újrahasznosítás.

Forrás: vilagvege2012.hu