A digitalizáció és innováció kifejezés lassan a vállalkozói szféra minden egyes képviselőjének a könyökén jön ki, ennek ellenére a mikro-, kis- és közepes vállalkozások még mindig komoly lemaradásban vannak a digitalizációs technológiák integrálásában.

A Modern Vállalkozások Programja (MVP) a tavalyi évben végzett, 3200 kkv bevonásával készült kutatása jól példázza a fenti jelenséget. A kutatásból egyértelműen kirajzolódott, hogy európai léptékkel mérve Magyarország sereghajtó szerepben van, de úgy általánosságban sem repesnek a döntéshozók a digitalizáció térnyerésétől. A rendelkezése álló források, illetve a kkv-kat támogató intézkedések pont ezen igyekszenek változtatni.

Elméleti síkon rakétát küldenének a Holdra

Ágazattól függetlenül kevés vállalkozás használ olyan szükségszerű ügyviteli, vállalatirányítási, ügyfélkapcsolat-kezelési szoftvereket, amelyek a mindennapi működést megkönnyítenék. A negyedik ipari forradalom derekán pedig a hazai kis- és középvállalkozások fele még mindig elavult rendszerekben gondolkodik. Például itthon minden tizedik vállalkozásra sem jut egy CRM rendszer, de az ERP alkalmazásában sem jobb a helyzet, habár ez utóbbit hozzávetőlegesen minden hetedik vállalkozás használ. Az igazi feketeleves pedig az adatvédelem. Az MVP kutatása szerint a cégek 94 százaléka ugyan alkalmaz valamilyen vírusvédelmi szoftvert, 90 százaléka pedig tűzfallal is védi hálózatát, de a vállalat hálózati forgalmának hozzávetőlegesen felét nem tudják azonosítani az IT-felelősök. Az is beszédes adat, hogy minden ötödik vállalkozást ért már adatvesztéssel járó incidens az elmúlt két évben.

A „netsógor” intézménye is fénykorát éli, ami annyi tesz, hogy háromból két vállalkozás először családon belül igyekszik megoldani az informatikai eredetű problémákat. Persze az éremnek két oldala van. A hazai kkv-k például kifejezetten erősek a vállalati levelezés biztosításában és a szélessávú internetelérés is prioritás mindenhol. Összességében viszont szemléletváltásra van szükség, hiszen azon digitalizált megoldások integrálása a mindennapi munkába, amelyek üzleti megoldásként is képesek érvényesülni, nem lehetőség, hanem kötelező minimum, a piacon maradás záloga.

Melyik a legnépszerűbb GINOP a környéken?

A fenti problémákra válaszul számos pályázat, EU-s forrás és a vállalkozások digitalizációját segítő program, az MVP is rendelkezése áll, hogy elindítsa a szemléletformálást, és támogassa a kkv-k digitális törekvéseit. A legnépszerűbb pályázatok elsősorban kapacitásbővítésre irányultak: a GINOP-1.2.2 keretében több mint 4000, a GINOP-1.2.1-ben mintegy 3000 igénylés érkezett. Az innovációs tárca a vállalkozások igényeinek fokozott figyelembe vételére törekszik. A minisztérium szakterületi vezetői 2019 tavaszán a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával végigjárták az országot, több mint 1000 kkv-t kérdeztek meg elvárásaikról, szükségleteiktől. Ennek eredményeként jött létre több új, az uniós források esetében eddig kevésbé bevett, ugyanakkor a vállalati igényekhez jobban alkalmazkodó felhívás a kkv-k generációváltása (GINOP-1.1.10-19), külpiacra lépése (GINOP-1.3.7-19) és egyszerűbb adminisztrációval járó, kis összegű támogatása (GINOP-1.2.9-19) érdekében.

Komoly versenyelőnyt nyújtó pályázatok kkv-s fókusszal

A legnépszerűbb pályázatok mellett számtalan forrásra pályázhatnak a vállalkozások. Az innovációs pályázatok kapcsán elsősorban a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal felhívásai említendőek, különösen a „Piacvezérelt kutatás-fejlesztési és innovációs projektek” támogatási program.

„A 45 milliárd forint keretösszegű programmal a vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységét támogatja a kormány, prototípus vagy piacképes termék, technológia, szolgáltatás kifejlesztése érdekében. A korábbi évekhez képest koncepcionális változás, hogy az öncélú innovációk elkerülése érdekében prototípus-fejlesztés csak akkor támogatható, ha a pályázó a tényleges, megalapozott piaci, ipari igényt megfelelően alátámasztva bemutatja” – számolt be róla az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) sajtóosztálya.

Szintén hangsúlyos szerepet tölt be a Digitális Jólét Pénzügyi Program – Hitelprogram, ami minimum öt, maximum kétszáz millió forint visszatérítendő támogatást jelent (legalább 10 százalék önrész mellett). A forrás a digitális termék- vagy szolgáltatásfejlesztést tervező mikro-, kis- és középvállalkozásokat, illetve azokat a startupokat célozza, amelyek közép-magyarországi régión kívüli székhellyel vagy telephellyel rendelkeznek. A pályázat egyik feltétele, hogy a finanszírozni tervezett projektnek illeszkednie kell a Digitális Jólét Program (DJP) célkitűzéseihez.

Szintén komoly támogatási erőt hordoz magában a GINOP-3.2.2, amely a vállalti komplex infokommunikációs és mobilfejlesztések, felhőalapú online üzleti szolgáltatások terjesztésének támogatására hivatott, mindezt uniós forrásból.

Értékesítés (CRM), gyártás, HR és bérszámfejtés, kontrolling és VIR, beszerzés, logisztika, táv- és csoportmunka, pénzügy–számvitel, webáruház, vállalati portál, elektronikus fizetés, workflow, iratkezelés, illetve egyéb funkcionális területekhez kapcsolódó üzleti alkalmazások bevezetése önállóan támogatható, továbbá a GDPR-nak történő megfelelést támogató külső szakértői közreműködés (jogi, IT-biztonsági tanácsadás, adatvédelmi felmérés, audit) igénybevétele – mindez megvalósítható a GINOP-3.2.2-vel.

Naprakész tájékozódás, aktualizált kritériumok, támogatások

A 2019-ben kiírandó pályázati lehetőségeket a készülő KKV-Stratégia célkitűzéseivel összhangban dolgozza ki a minisztérium. A stratégia egyszerre tartja fontosnak egy nemzetközileg is sikeres, dinamikus magyar vállalkozói kör kialakítását és a sok ember megélhetését biztosító, széles kisvállalkozói kör működésének, társadalomszervező szerepének megerősítését. Az említett célok mentén a vissza nem térítendő támogatásokat és hitelprogramokat is figyelembe véve az év folyamán mintegy 125,7 milliárd forint uniós forrást fordítunk a kkv-k versenyképességének javítására.

Kiemelendő a két új kiírással induló Magyar Multi Program, amely a hazai nagy növekedési potenciállal rendelkező kis- és közepes méretű vállalkozások hatékony támogatását célozza. Ősszel kezdődik a Modern Mintaüzem Program, mely a kkv-k megújulását és modern üzleti kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztések támogatását helyezi előtérbe.

Az Országos Vállalkozói Mentorprogram kapcsán pedig jelenleg is zajlik a mentor- és mentorált vállalkozások toborzása, hogy az exportban és beszállításban érintett, a generációváltással szembenéző, illetve a női és fiatal vállalkozások szakmai és személyes mentorálásban, pénzügyi szemléletformálásban részesülhessenek – egészítette ki a források fellelhetőségét az ITM sajtóosztálya.

Mekkora érdeklődés övezi a pályázatokat?

A pályázatok és a digitalizációs technológiai eszközök iránt is nagy az érdeklődés a vállalkozások részéről, azonban a gyakorlati megvalósításig, a digitálizált vállalkozói kultúra kiépítéséig kevesen jutnak el. Ezt többek közt két dolog számlájára lehet írni.

Először is a digitális átállás komoly forrást igényel, és például egy ötfős kisvállalkozás számára komoly megterhelést jelent. Másodszor pedig, ha a nyitottság meg is van az innováció felé, a döntéshozók sokszor nem tudják, merre induljanak a digitalizáció útvesztőjében. Az állami törekvések azonban igyekeznek elejét venni az anomáliáknak és támogatni a kkv-k digitalizációs törekvéseit.

„A kormány célja a hazai kis- és közepes vállalkozások megerősítése, helyzetbe hozása itthon és a nemzetközi piacokon is. Ennek érdekében 2014 óta működik a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), amely első prioritása keretében kifejezetten a kkv-k versenyképességét növelő beruházások támogatására van lehetőség. A program népszerűségét mutatja, hogy csak a GINOP-1-ben eddig több mint 10 ezer támogatási igény érkezett be, ezek közül mostanáig mintegy 6000 pályázat részesült kedvező elbírálásban. A 2019. júniusi adatok alapján e forráskeretből 270 milliárd forint támogatáshoz jutottak a hazai kis- és középvállalatok” – fűzte hozzá az ITM sajtóosztálya.

Nem szabad mostohagyermekként bánni a kkv-kkal

Magyarország a kis-és közepes vállalkozások országa. A kkv-k nemzetgazdasági jelentősége ugyanis hatalmas súllyal bír, épp ezért elengedhetetlen, hogy lépést tartva a világ tempójával digitálisan éretté váljanak.

„A kis- és középvállalkozások foglalkoztatják a magyar munkaerő kétharmadát, így a kormány kiemelten támogatja a technológiai fejlesztésüket és dolgozóik számának bővítését. A munkahelyteremtő beruházási támogatás elősegíti a még meglévő munkaerő-tartalék mozgósítását, valamint a hátrányos helyzetű térségek gazdasági, társadalmi felzárkóztatását is” – fogalmazott Varga Mihály pénzügyminiszter az MTI-nek annak kapcsán, hogy további másfél milliárd forint támogatás jutott a kkv-k munkahelyteremtésére.

Augusztusban újabb kiírást hirdetnek meg, amelynek keretében további 3,5 milliárd forint támogatásra pályázhatnak a cégek új munkahelyek létrehozására. A támogatás keretében többek között új eszközök, gépek beszerzése, ingatlanvásárlás, bérleti díjak vagy lízing-költségek is elszámolhatók – mondta a pénzügyminiszter.

A hazai kkv-k támogatottsága tehát több fronton is fókuszpontban van, ám a szemléletváltás még hiányzik. A mikro-, kis- és közepes vállalkozások az EU-s átlaghoz képest igen alacsony mértékben használnak csak olyan infokommunikációs megoldásokat, amelyek máshol már hétköznapinak számítanak. A digitalizációtól való távolságtartás azonban meg is látszik a vállalkozások versenyképességének milyenségében, illetve a GDP-hez való hozzájárulásukban.

Mindenesetre az irány jó, a támogatások széles skálán mozognak (naprakész információ minderről a Széchenyi 2020 program weboldalán érhető el), így minden lehetőség adott arra, hogy a vállalkozások valami nagyot alkossanak a saját területükön.

Forrás: itbusiness.hu