Az elektronikai rendszerek észszerű alkalmazásával, a munkafolyamatok egyszerűsítésével legalább tízszázalékos termelésnövekedést lehetne elérni. A megoldás kulcsa egyszerű: digitalizáció. Sajnos a magyar vállalkozások kétharmada nem készül semmiféle innovációs, digitalizációs változtatásra.
Napjainkban édeskevés a digitális felzárkózáshoz és a versenyképesség eléréséhez, ha egy vállalkozás vagy hivatal beszerzi a számítógépet, hozzá a megfelelő programot. A digitalizáció társadalmi-gazdasági-kulturális korszakváltás, ám a felmérések számtalanszor kimutatták: sajnos a magyar vállalkozások kétharmada nem készül semmiféle innovációs, digitalizációs változtatásra.
Az átalakulás sokkal lassabban megy végbe az építőiparban, mint például a szolgáltató ágazatban. Ez azért szomorú, mert ez az iparág csak a fejlettségével maradhat 2020 után is versenyképes a piacokon, ugyanis addigra kifutnak a tőkeinjekciók, mint például az uniós támogatások. Már működik és jó példa lehet a Graphisoft által kifejlesztett elektronikai rendszer, amelyet sikerrel alkalmaztak például a Liget projektnél és a Puskás-stadion építésénél.
A technológiát 1-1,5 milliárd forint vagy ennél nagyobb értékű állami beruházásoknál kellene használni, és körülbelül 200 millió forint megspórolható vele. Lényege egy olyan globális elektronikai hálózat, amelynek összekapcsolásával a szakemberek egységesen láthatják többek között a mérnökök munkáit, az épületgépészeti eljárásokat és a minőség-ellenőrzésnél talált hibákat.
Sokan a könyvtárakkal, az olvasással kapcsolatban kongatják leghangosabban a vészharangot, miszerint a digitalizáció miatt nem lesz szükség a nyomtatásra, az emberek pedig szép lassan leszoknak a nyomtatott könyvek, folyóiratok olvasásáról, melyekből amúgy rengeteget digitalizáltak, megmentve a híreket az utókor számára. Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár és az Arcanum Adatbázis Kft. hozzájárult a magyar folyóiratok minél teljesebb hozzáférhetővé tételéhez, így Magyarország legnagyobb periodika-adatbázisává vált a digitális tudománytár. Otthonról, karosszékből böngészhető 505 kötetnyi folyóirat több mint ötvenezer oldal terjedelemben.
A szépirodalmi szövegek 70–90 százaléka már ma is digitalizálva jelenik meg. A mai 60–70 éves korosztály 52 százaléka olvas rendszeresen. Ők az internetet inkább a kommunikáció eszközének tartják, csak levelezésre és videózásra használják. Többségük idegenkedik az új technikától, erős kritikai szemlélet jellemzi őket. A Z generáció, azaz a 2000 után születettek viszont, mint a Neumann kontra Gutenberg-galaxis? című tanulmányban olvasható, már mindent a világhálón keres.
E korosztály esetében a legnagyobb a kihívás, hogy megmaradjon az olvasási készség. Ám meglepő módon épp a Z generáció tagjai között a legnagyobb az olvasási kedv. E korosztály 91 százaléka vallja magát könyvolvasónak, ami kiemelkedően magas arány az előző generációkhoz képest. Ezek az adatok talán még megnyugtatóan is hathatnának, ha nem kellene számításba vennünk, hogy e nemzedék zöme valószínűsíthetően tanulmányai során került kapcsolatba a könyvekkel, és ennek köszönhetően olvas. Amint azonban kikerül az iskolapadból, már nem igaz ez a magas arányszám.
A Veszprémi Törvényszéken a közelmúltban olyan beszédleíró szoftvert mutattak be, amely bírósági határozatokhoz, ítéletekhez, tárgyalási jegyzőkönyvek készítéséhez nyújt segítséget a bíráknak, titkároknak. Ezek a fejlesztések csökkentik az adminisztratív terheket, ami meggyorsíthatja az ítélethozatalt. A határozatokat elektronikusan is elérhetővé teszik.
Az egészségügyben is kedvező folyamat indult el. Szintén jelentős előrelépés a már elérhető Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér. Ez olyan európai uniós forrásból létrehozott, egységes informatikai környezet, amely magas fokú adatvédelemmel teremt hatékony kommunikációt az egészségügyi ágazaton belül. A rendszerhez két ügyintézői felület tartozik, egyik a szakma, másik a lakosság számára. Ez utóbbi az, ahol – bejelentkezést követően – minden felhasználó kizárólag a saját egészségügyi adatait láthatja.
A magyarok több mint háromnegyede egyetért abban, hogy a digitalizáció jelentős hatást gyakorol az állásukra, ám egyelőre lehetőségként tekintenek rá – derül ki a Randstad Workmonitor felméréséből. A dolgozók mindössze 47 százaléka érzi úgy, hogy a munkája során meg tud felelni a digitális kihívásoknak, míg világszinten ugyanez az arány 78 százalék.
A személyes fejlődés szükségességét a munkavállalók is látják: elsősorban a 45–54 évesek érzik úgy, hogy több továbbképzésre lenne szükségük ahhoz, hogy lépést tarthassanak a technológiával. Ez a tendencia világszinten is igaz, egyedül a hollandoknál és az osztrákoknál vannak többségben azok a munkavállalók, akik már most kellően naprakésznek tartják magukat az újdonságok alkalmazásához. A digitalizáció nemcsak a munkavégzést, hanem az irodai kapcsolatokat is átformálja.
A megkérdezettek közel 40 százaléka gondolja úgy, hogy a technológia térnyerése miatt kevesebb személyes kapcsolata van a kollégáival, és minden második válaszadó nyilatkozott úgy, hogy a partnerekkel, ügyfelekkel való találkozók is ritkulnak. A magyarok közel 60 százaléka szerint a digitalizáció nem segíti emberibbé formálni a társadalmat. Csak Olaszországban, Kínában és Japánban vannak többségben azok, akik nem értenek egyet ezzel.
Magyarország a 28 uniós tagállam között a 23. helyen áll az Európai Bizottság digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatója szerint. A brüsszeliek például azt vizsgálták, hogy milyen a digitális hálózatok fejlettsége, a digitális készség, az online tevékenység, valamint a digitális közszolgáltatások minősége. Ez utóbbi közé tartozik a mobil parkolás, az online ügyintézés is, vagyis azok az elektronikus szolgáltatások, amelyek elősegítik az emberek, vállalkozások boldogulását.
Sajnos ezek eredménye rosszabb lett nálunk – emiatt a korábbi 22. helyről egy helyet rontottunk. Viszont az internetes szolgáltatásaink átlag felettiek, míg a hálózati összeköttetésben megközelítőleg az átlagnál járunk. A közösségi média használatának tekintetében Magyarország az első helyen áll, ám az online tranzakciós szolgáltatások igénybevétele továbbra is alacsony mértékű. Rengetegen lógnak a Facebookon, miközben például többen intézhetnék bankügyeiket az interneten a fiókokban gyakran tapasztalt tömeg helyett.
– Ahhoz, hogy a kis és közepes méretű vállalkozások élvezhessék a digitalizáció előnyeit, meg kell ismerniük a legújabb infokommunikációs technológiákat, valamint a marketing- és fejlesztési trendeket. Az innovációs, digitalizációs tevékenységre megtérülő befektetésként érdemes tekinteni, amely fokozhatja a hatékonyságot és versenyképességet, így több árbevételre lehet szert tenni – mondja Sebők Katalin, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal kutatás-fejlesztési elnökhelyettese.
– Tény, hogy napjainkban a hazai cégek fejlesztéseinek dinamikáját a digitalizáció adja, mégis, mint minden változás, ez is fölvet számos lényegi kérdést. Például azt, hogy vajon a digitalizáció a jövőben csökkenti-e az emberi munkaerő jelentőségét, értékét. A munka szerepe átalakul, fölértékelődik a szaktudás és a speciális technológiai ismeret. A digitális eszközök elterjedése egyre több cégnek teremt közvetlen hozzáférést a naprakész tudáshoz, az információkhoz. E kínálkozó lehetőségekkel azonban csak akkor élnek majd a vállalkozások, ha országosan fokozódik a digitális tudás általános szintje. Fontos, hogy ezáltal csökkenjenek a földrajzi egyenlőtlenségek is, hiszen jelenleg a fővárosban élők digitális ismeretei jelentősen meghaladják a vidéki lakosokéit. Miután Magyarország az uniós tagállamok között csupán a 19. helyen van a dolgozók infokommunikációs továbbképzésében, meggyőződésem, hogy a digitalizáció kiterjesztésében kulcsszerepe lesz a vállalatok és a felsőoktatási intézmények közötti együttműködéseknek, elősegítve a kutatások térnyerését, egyúttal vonzóvá téve a hallgatók számára a kutatói és műszaki munkaköröket – állítja a hivatal elnökhelyettese.
– Cél, hogy minél több olyan kutatási projekt vegye kezdetét, amely konkrét igényre vagy kihívásra keres innovatív megoldást, és ezekhez minél több fiatal kutató, PhD-hallgató csatlakozhasson. Ha ez a modell működik, akkor az egyetemek és főiskolák a hagyományos tudásbázis mellett jelentős innovációs központtá is fejlődhetnek.
Forrás: magyaridok.hu