A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által meghirdetett 2022. évi pályázati kiírásra három kategóriában összesen 1314 érvényes pályázat érkezett, 46,9 milliárd forintnyi támogatási igénnyel.
Több mint 350 kutató és kutatócsoport összesen 12,7 milliárd forint támogatást nyert az elkövetkező három vagy négy évre az idei alapkutatási pályázatokon. Az egyéni kutatókat és kutatócsoportokat megcélzó, úgynevezett OTKA-típusú programok a legkülönbözőbb témájú, kutatói kezdeményezésű projektek finanszírozásával, három pályázati kategóriában támogatják a hazai tudományos élet kutatóinak szakmai fejlődését, eredményeit és nemzetközi elismertségét.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által meghirdetett 2022. évi pályázati kiírásra három kategóriában összesen 1314 érvényes pályázat érkezett 46,9 milliárd forintnyi támogatási igénnyel. A kutatói életpálya elején álló pályázók közül 176 projekt nyert támogatást a Posztdoktori kiválósági program és a Fiatal kutatói kiválósági program kategóriában, amelyre idén összesen 5,7 milliárd forint áll rendelkezésre. A már tapasztaltabb kutatók és az általuk vezetett kutatócsoportok a Kutatási témapályázat alprogramban igényelhettek támogatást sikeres alapkutatási témájuk továbbviteléhez vagy éppen új, ígéretes témák kidolgozásához. Ebben a kategóriában 177 új projekt indulhat el, összesen hétmilliárd forint támogatással.
Az OTKA-program ezen kívül magába foglalja a nemzetközi – kétoldalú, magyar–osztrák és magyar–szlovén – kutatói együttműködésben megvalósuló projektekre igényelhető támogatásokat is. Ennek eredményhirdetése a közeljövőben várható, a társfinanszírozó külföldi partnerintézmény döntése után, további 800 millió forinttal támogatva a hazai kutatói közösséget.
Idén csaknem négyszeres volt a túljelentkezés az OTKA-programokra. Ezen belül egyre aktívabbak a kutatói utánpótlást jelentő, fiatalabb generációk is, ugyanis 2018-hoz képest 50 százalékkal nőtt a posztdoktori és fiatal kutatói pályázatok száma. A nyertesek 38 százaléka 40 év alatti, közülük a legfiatalabb 29 éves, a legidősebb nyertes pályázó pedig 76 évesen indítja el új kutatási projektjét.
A pályázatok értékelése a hagyományoknak megfelelően többszintű eljárásban, egyéni bírálók és szakértői testületek bevonásával történt. Az értékelésben főszerepet játszott a benyújtott projekt tudományos jelentősége, újszerűsége, várható eredményei, az eredmények tudományos és társadalmi hasznosítása, emellett a korábbi kutatói teljesítmény, a publikációk számával és idézettségével mérhető tudományos eredmények is sokat nyomtak a latba. A bírálói munkában 2020 óta szerepet kap a tudományos teljesítményt mérőszámokkal kimutató, úgynevezett tudománymetriai rendszer, amely mérvadó adatbázisok, köztük kiemelten a Magyar Tudományos Művek Tára alapján ad objektív képet az egyes pályázók publikációs teljesítményéről, figyelembe véve az adott kutató karrierszakaszát (a PhD-fokozat megszerzése óta eltelt időt) és tudományterületét is.
A nyertes projektek finanszírozását kezelő Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal továbbra is nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a projektek egyszerűsített adminisztrációval, rugalmas költségelszámolással valósulhassanak meg annak érdekében, hogy a kutatók elsősorban a kutatási eredményekre koncentrálhassanak, és minél hatékonyabban használhassák fel erőforrásaikat. A közfinanszírozott projektekkel szemben fontos követelmény a színvonalas publikálás, így a kutatási eredmények a nemzetközi tudományos közösség és a széles nyilvánosság számára is láthatóvá válnak. A nyertes kutatók feladata, hogy publikációikat az „open access” nemzetközi normái szerinti nyílt, térítésmentes hozzáféréssel is elérhetővé tegyék, amelynek költségei az elnyert támogatásból finanszírozhatók.
Forrás: magyarhirlap.hu