A március elejéig tartó országjárásnak 25 állomása van, kedden – a megyeszékhely mellett – Miskolcon is tartottak egy hasonló rendezvényt. Az esemény házigazdája a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara volt, első előadója pedig a májusban létrehozott új tárca, az Innovációs és Technológiai Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, Szigeti Ádám.

Helyzetbe hoznák a kisebbeket is

Ő azzal – a nap során mások által is idézett – ténnyel kezdte előadását, miszerint a fejlesztést elmulasztó cégek mintegy 90 százaléka egyszerűen nem látott okot az innovációra. Az elmondottakból kitűnt: az innovációval, amely alapvetően a termelékenység, a hatékonyságát növelését szolgálja számos módon, leginkább a kis- és középvállalkozások, a kkv-k foglalkoznak a legkevésbé. Éppen ezért a 2020 és 2030 közötti időszakra vonatkozó, most fogalmazódó innovációs stratégia célja, hogy – úgymond – helyzetbe hozza a kkv-kat, mégpedig az egész ország területén.

Szigeti Ádám szavaiból kitűnt: a kutatás és fejlesztésre – a K+F-re – fordított összeg GDP-hez mért aránya 2003 óta folyamatosan növekszik. Az elején ebből az összegből nagyon kis mértékben részesedtek a vállalatok, ez a részesedés azonban az évek során mindjobban növekedett. A K+F-re fordított források átlagos aránya az Európai Unióban reálisan 2–2,3 százalék, (ez magasabb, mint a magyarországi adat), de elmarad a fenntartható versenyképességre garanciát jelentő három százaléktól, amellyel például az USA, Izrael vagy Dél-Korea büszkélkedhet – mondta el a helyettes államtitkár.

Fejérben 619

A fehérvári fórumon, melynek számos résztvevője volt, előadást tartott Sebők Katalin, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal kutatás-fejlesztési elnökhelyettese is. Szavai szerint 10 kutatóból 6 a fővárosban dolgozik. Fejérben 619 a számuk, amivel a középmezőnyben foglalunk helyet, négy olyan megye van ugyanis, ahol ez az adat fölötte van az ezernek. 2015 és 2018 között összesen 16,2 milliárd forint érkezett a megyébe a kutatás, illetve a fejlesztés támogatására. A források közel kétharmadával vállalkozások sáfárkodhattak, s ezen pénzösszeg döntő része, 93 százaléka esetében kkv-k, illetve mikrovállalkozások voltak a kedvezményezettek. Sebők Katalin említette azt is, hogy a 6200 Fejér megyei illetékességű hallgatóból csak 1200 tanul a megyében.

Forrás: feol.hu