A vakcinagyártásban kedvelt tenyésztőközeg a tojás. Azonban nem mindegy, hogy a mögötte álló tyúk milyen genetikával rendelkezik. Magyar kutatók ezt optimalizálták.

A vakcinagyártás optimalizálása
Újabb kutatás-fejlesztési programot zárt sikeresen a Bábolna Tetra Kft. és a Széchenyi István Egyetem együttműködésében létrejött konzorcium. A projekt 753,7 millió forint vissza nem térítendő támogatás felhasználásával valósult meg a „2023-1.1.1-PIACI_FÓKUSZ” kutatás-fejlesztési program keretében. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalhoz benyújtott, „Új módszertanon alapuló vakcinagyártásra optimalizált embrionált tyúktojások (VacOvo) előállítása speciális genetikai hátterű tenyészállományokkal” című pályázat célja a hazai vakcinagyártás hatékonyságának javítása volt.

A projekt során olyan "vakcinatojás" kifejlesztését tűzték ki célul, amelynek tulajdonságait kifejezetten az oltóanyag-előállítás követelményeihez igazították. A kutatás középpontjában az alacsony immunválasz, a növelt allantoistartalom és a vakcinagyártás szempontjából releváns fizikai tulajdonságok álltak. Ehhez olyan speciális tenyészállományokat alakítottak ki, amelyeket célzottan erre a felhasználási területre szelektáltak, miközben fontos szempont volt a magas tojástermelő képesség is.

Mi az a vakcinatojás?
A vakcinatojás olyan, megtermékenyített és megfelelő ideig keltetett, vagyis embrionált tyúktojás, amelyet bizonyos vakcinák gyártásához használnak biológiai „tenyésztőközegként”. Az egyik legismertebb alkalmazási terület az influenza elleni vakcinák előállítása. A gyártás során a megfelelő vírustörzset bejuttatják az embrionált tojásba, ahol a vírus szaporodni képes. Meghatározott inkubációs idő után a vírust tartalmazó anyagot kinyerik, majd további tisztítási, feldolgozási és minőség-ellenőrzési lépésekkel készül belőle vakcina.

A vakcinagyártásra szánt tojásoknál ezért nem csak az számít, hogy a tyúk sok tojást termeljen. Fontos lehet többek között a tojás mérete és fizikai tulajdonságai, az embrió megfelelő fejlődése, az allantoisfolyadék mennyisége, valamint a genetikai és immunológiai háttér. Az allantoisfolyadék fontos közege a vakcinagyártáshoz szükséges vírusok szaporításának.

Az elektronmikroszkóptól a takarmányozási kísérletig
A Széchenyi István Egyetem szakemberei többek között a projekt során alkalmazott pedigrévonalak, illetve az ezekből létrehozott keresztezési kombinációk tesztelését végezték el. Az egyetem feladatai közé tartoztak az immunológiai vizsgálatok és a modellkísérletek, valamint számos technológiafejlesztési és laboratóriumi munkafolyamat is.

A kutatók többek között CT-vizsgálatokat és nagy felbontású pásztázó elektronmikroszkópos elemzéseket végeztek, ezeket pedig molekuláris genetikai és immunológiai vizsgálatok egészítették ki. A program részeként takarmányozási kísérleteket is folytattak. Ezeket a Széchenyi István Egyetem közelmúltban átadott, korszerű mosonmagyaróvári állatlaboratóriumában állították be.

Új tyúkok és új vakcinatojás került a piacra
A kutatás-fejlesztési program eredményeként két új, piaci hasznosításra szánt termék jött létre. Az egyik egy speciális vakcinatojás termelésére alkalmas hibrid, amelyet két genetikai változatban fejlesztettek ki. Ezeket a tervek szerint TETRA Pharma B és TETRA Pharma W néven vezetik be a piacra. A másik fejlesztési eredmény az embrionált vakcinatojás, a VacOvo. A barna, illetve fehér héjszínű tojások növelt allantoistartalommal rendelkeznek, immunológiai tulajdonságaikat pedig az oltóanyag-előállítás követelményeihez igazították.

A VacOvo közvetlen felhasználói magyarországi és külföldi vakcinagyártó vállalatok lehetnek. A fejlesztés így nemcsak a tenyésztési és genetikai kutatások szempontjából jelent eredményt, hanem közvetlen ipari felhasználásra is lehetőséget teremthet.

A kutatás során kidolgozott megoldások és létrehozott termékek elsősorban a humán oltóanyag-előállítást támogathatják, ugyanakkor a projekt eredményei várhatóan az állatgyógyászat területén is hasznosíthatók lesznek.

Forrás: agroinform.hu