Az Európai Unió által készített friss jelentés szerint Magyarország – a visegrádi négyekhez hasonlóan – továbbra is a tizennégy „mérsékelt innovátorként” számon tartott ország között szerepel a rangsorban. Az előrelépéshez több kutatásra, több magyar szabadalomra, találmányra van szükség, ami a magyar gazdaságot erősítheti. A kutatóintézetek és felsőoktatási intézmények kutatási kapacitásai széttagoltak, nem kellően koncentráltak, a kutatási eredmények nem hasznosulnak megfelelően.

A hazai kis- és középvállalkozások innovációs képessége és hatékonysága az egyik legnagyobb gazdaságpolitikai kihívás.

Az innovációpolitika megújítása elengedhetetlen: új típusú intézkedésekre van szükség, amelyek a hazai KFI rendszer gyengeségeit orvosolni tudják. Támogatni kell a hazai vállalkozásokat abban, hogy magas hozzáadott értéket teremtő, tudásalapú tevékenységet folytassanak, meg kell teremteni a lehetőségét annak, hogy a kutatóintézetek és a felsőoktatási intézmények ne elszigetelten működjenek, hanem kölcsönösen előnyös együttműködéseket alakítsanak ki a gazdaság és a társadalom legkülönbözőbb szereplőivel. E megújulási folyamat első lépéseként, katalizátoraként jött létre az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

A kormány több forrásból, több kutatást szeretne, ezért a változás érdekében 2020-tól 32 milliárd forinttal növeli meg a KFI-re fordított állami forrásokat. Az innovációs tárca számos intézkedést megtett, amelyek egy eredményesebb KFI rendszer irányába hatnak. Ilyen lépés a többi között az alap- és alkalmazott kutatások és az innováció egységes finanszírozását megteremtő Nemzeti Kutatás – Fejlesztési és Innovációs Alap létrehozása, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala működésének ügynökségszerű átalakítása, vagy a versenyképességet és teljesítményt előtérbe helyező 2020-2030-as Nemzeti KFI Stratégia kidolgozása. Az intézményrendszer és finanszírozás nemzetközi mintákon alapuló megújítását szolgálják az Országgyűlés által tárgyalt javaslatok is egyebek mellett a kormány tanácsadó testületeként működő Nemzeti Tudománypolitikai Tanács felállítására, az Eötvös Loránd Kutatóintézet Hálózat létrehozására.

A hazai innovációpolitikának három fő kihívásnak kell megfelelnie a következő időszakban:

• el kell érni, hogy növekedjen az állami finanszírozású kutatóhelyek kutatási eredményeinek gyakorlati hasznosítása,
  
• javuljon a hazai vállalkozások, elsősorban a kkv-k alacsony innovációs teljesítménye,
  
• erősödjön az együttműködés a KFI rendszer szereplői között.
  

Magyarország gazdasági növekedésének előmozdítása érdekében az Innovációs és Technológiai Minisztérium a továbbiakban is az innováció iránti fogékonyságot és értékteremtési képességet javító, az erőforrások hatékonyabb felhasználását célzó, technológiai fejlődést előmozdító innovációs ökoszisztéma kialakítására törekszik.

Forrás: vg.hu