Megérkeztek az első külföldi felhasználók a szegedi lézeres kutatóintézetbe
Megérkeztek az első külföldi felhasználók a szegedi lézeres kutatóintézetbe
2018. február 12.
Módosítás: 2018. február 13.
Olvasási idő: 2 perc
Megérkeztek az első külföldi felhasználók, egy svájci és egy görög kutatócsoport az ELI-APLPS-ba, a szegedi lézeres kutatóintézetbe. Pálinkás József, a a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke elmondta, hogy a a 2009-ben elindított tudományos beruházás határidőre, a költségkereten belül a tervezett paramétereknek megfelelően készült el.
Az ELI valamennyi tudományág képviselője előtt nyitva áll
Az ELI-APLPS rendelkezésére áll a világ minden részéről érkező kutatói közösségnek, nemcsak a fizika, hanem a biológiai, a kémia, orvos- és anyagtudományok területén is. A kutatóintézetben felhasználói berendezések működnek, melyek feladata, hogy stabilan biztosítsa a feltételeket a lézerfizikát használó kísérletekhez.
Pálinkás József kifejtette, a cél, hogy a központ szolgáltatásait a lehető legjobban ki tudják használni. Az NKFIH egymilliárd forintos kerettel pályázatot ír ki magyarországi kutatócsoport számára, hogy a szegedi intézetben folyó kutatások finanszírozására – tette hozzá.
Szegeden zajlik a második lézerforradalom
Lehrner Lóránt, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta, tavaly októberben megérkezett az első három lézerberendezés Szegedre, melyek a beüzemelést és a teszteket követően már élesben működnek. Osvay Károly, az ELI-HU Nonprofit Kft. kutatási technológiai igazgatója hangsúlyozta, az első eredmények azt mutatják, hogy a berendezések nemcsak tesztkörülmények között működnek jó, hanem valóban a világ tudományának élvonalába tartozó kísérletek elvégzésére alkalmasak.
Az amerikai Tudományos, Mérnöki és Orvosi Akadémiák (NASEM) ultragyors lézerekről szóló tanulmánya példaként állítja az Egyesült Államok elé az európai Extreme Light Infrastructure (ELI) programot. A már működő, épülőfélben lévő és tervezett lézerinfrastruktúrák összteljesítménye ötször annyi, mint az Egyesült Államokban vagy Ázsiában.
Bár nagy teljesítményű lézereket elsőként az Egyesült Államokban kezdtek fejleszteni, az utóbbi évtizedben ezek eredményei nyomán Európában és Ázsiában valósulnak meg olyan nagyberuházások, amelyek új szintre emelik a technológia hasznosítását az alap- és alkalmazott kutatások területén.
Az intézet munkatársai egységes csapatként magas színvonalú szolgáltatást képesek nyújtani. Ahhoz további fejlesztésekre vannak szükségek, hogy a terveknek megfelelően évente 80-90 kutatócsoportot ki tudjanak szolgálni.
Lázas munkát folytatnak a kutatók a szegedi központban
Hans Jakob Wörner, a zürichi műszaki egyetem professzora vezetésével a szegedi kutatóintézet nagy ismétlési frekvenciájú lézerével nemesgázokban előállították az első magasharmonikus spektrumot. E magas frekvenciájú impulzusok segítségével folyadék állapotú molekulákban lejátszódó ultragyors fizikai folyamatok vizsgálhatók.
Egy görög kutatócsoport a szegedi szakemberekkel együttműködve az intézet középinfravörös lézerével keltettek magasharmonikusokat kristályokban. A folyamat kvantummechanikai aspektusainak vizsgálatában a keltést követően fotonstatisztikát mérnek a meghajtó lézer terében. A projekt két kutatási területet egyesít: az erősterű fizikát és a kvantumoptikát. Velük együtt a központ mintegy 250-en dolgoznak.
Forrás: hirado.hu
Utolsó módosítás: 2018. február 13.