A COVID-19 járvány megjelenése Magyarországon, ahogy az egész világon, előtérbe helyezte az online foglalkoztatást és az online képzéseket. A résztvevők és a vállalatok számára egyaránt fontossá vált, hogy a személyes részvételen alapuló, tantermi képzések helyett online képzések segítsék a munkavállalókat tudás- és készségfejlesztésben egyaránt. A robotika és az automatizáció előretörése miatt, ahogy az ipari szegmensben, úgy szinte minden más területen az egyes iparágakban dolgozó embereknek más készségekre volt szükségük ahhoz, hogy sikeresek tudjanak lenni a munkaerőpiacon. A Deloitte 2018-as elemzése alapján 2023-ig a munkahelyek 57%-a fog veszélybe kerülni a technológiai vívmányok miatt.
A világgazdasági fórum 2019. tavaszi előrejelzése alapján a következő években a legfontosabb munkavállalói készségek, sorrendben az alábbiak: kreativitás, érzelmi intelligencia, analitikus gondolkodás, aktív tanulás, döntéshozatal, személyközi kommunikáció, vezetői készségek, interkulturális intelligencia. Iparági tapasztalatok azt mutatták, hogy a komplexebb tudás és készségfejlesztés területén a személyes, tantermi oktatás a leghatékonyabb, de egyben a leginkább erőforrás igényes forma (oktatás díja, résztvevők munkától távol töltött ideje, utazással töltött idő, logisztika). Különösen ipari környezetben a készségfejlesztések nagy része tantermi környezetben történik, egyelőre inkább csak komplex gépkezelői feladatkörökben jelentek meg virtuális környezetű képzések.
A felnőttképzés, a készségfejlesztő programok és a szükséges kompetenciák szerepét a Szakképzés 4.0 ITM dokumentum is kiemeli: „nem kevesebb emberre van szükség, hanem más feladatkörben, megváltozott körülmények között dolgozó emberre a magasabb hozzáadott értékű munkakörökben.
Ez pedig megváltoztatta a kompetencia-elvárásokat is: egyre nagyobb a hangsúly mind a kreativitáson, mind az emberi együttműködésen. A tudásalapú társadalom erősítésére van szükség”. Ehhez pedig megfelelő önismereti, személyközi kommunikációs, vezetői, mentori és más készségfejlesztő képzésekre volt szükség. Azonban mára egyértelművé vált, hogy nem csak az erőforrásigényből fakadóan, de a járványveszély miatt is ezen területeken is sokkal erőteljesebben el kell mozdulni az online oktatás irányába. A Digitális Munkaerő Program kiemelte, hogy kereslet vezérelt, kimenet-szabályozott felnőttképzési rendszer kialakítására volt szükség, az online képzésekkel a fókuszban. (Információs és Technológiai Minisztérium, 2019. Szakképzés 4.0).
Egy összefoglaló elemző akadémiai kutatás ugyanakkor egyértelműen kimutatta, hogy az online felnőttképzésben a résztvevők belső (például időbeosztás, hiányzó alaptudás), külső (például hiányzó szervezeti támogatás, technikai problémák) és program alapú (például nem megfelelő oktatási eszközök, anyagok, nem elégséges kommunikáció és interakció) kihívásokkal küzdenek. A felmerülő problémák mindössze 20%-át kötötték külső feltételekhez: 47% belső problémákra vezethető vissza, míg 33% az oktatási programhoz kapcsolódott.
Ezen problémakörök komplex kezeléséhez szükség volt a felnőttképzésben megismerni a résztvevő tanulási profilját és ehhez igazítani a képzési programot, az oktatási tematikát és a tananyagot, illetve folyamatosan segíteni szükséges a résztvevőket a belső problémáik megoldásában. Célunk egy online oktatói módszertan kifejlesztése volt amely, mint termék, webalapú szolgáltatásként jelenik meg az oktatók számára, segített nekik az online oktatás optimalizálásában és saját oktatói kompetenciáik fejlesztésében a résztvevők egyedi tulajdonságait figyelembe véve. Ez a módszertan elsősorban a készségfejlesztés területére összpontosít, de a teljes felnőttképzési szegmensben használhatóvá vált az oktatás optimalizálására és a testre szabás növelésére, így a hatékonyság javítására.
Forrás: ma.hu