A 2018-1.3.1-VKE-2018-00039 számon futó projekt célja az volt, hogy az IoT (Internet of Things) és Big Data alapokon nyugvó platformmal, valamint az adaptív és integrált eszközkészletekkel a meglévő, hagyományos termékfejlesztési, gyártási, anyagmozgatási és minőségbiztosítási környezeteit és az ezekhez szorosan kapcsolódó folyamatokat ipar 4.0 megoldásokkal egészítsék ki. Ezek eredményeként több prototípust vagy terméket fejlesztettek.

A digitális alapokon működő, a termékek előállítási láncát és életciklusát követő moduláris mintarendszer prototípusait 2018-ban kezdte el kidolgozni konzorciumi partnereivel a vasúti fékrendszereit fejlesztő és gyártó cég. A több mint öt évig tartó projekt négy fázisra tagolódott: először feltérképezték a termelés mérhető folyamatait, megvizsgálták az ipar 4.0 technológiák alkalmazási lehetőségeit, majd okos gyártási koncepciót, szoftverplatformot dolgoztak ki.

A projekt részeként létre hoztak olyan kijelzőket, amelyek különböző forrásokból (SAP rendszer vagy más, SQL-adatbázis) jelenítik meg a termeléshez köthető adatokat, köztük az elkészült alkatrészek száma. A Qlik Sense rendszerben akár személyre szabott adatokat is képes megmutatni, automatikus adatgyűjtése a szakterületek adminisztrációját csökkenti. Az AGV automata anyagmozgatási rendszer pedig három autonóm eszköz felépítményét, valamint a folyamatok megtervezését foglalta magában.

A BME-vel közösen a termelés monitorozására alkalmas kamerarendszer fejlesztése és integrálása volt a feladat. Az egyetem Ipar 4.0 Technológiai Központjának munkatársaival, mesterséges intelligencia szakértőivel és fejlesztőivel egy MI-alapú képfeldolgozó rendszert dolgoztak ki. A koncepció működőképesnek bizonyult, így a következő lépés a piacképes termékké fejlesztése lesz.

Ezen fejlesztések részeként jött létre a szerelősorok digitális dokumentumkezelő és képalapú felismerője, az RFID (radio frequency identification – rádiófrekvenciás azonosítás) alapú automatizált anyagkikérő, a mesterséges intelligencia alapú, gyártósori folyamatkövető rendszer, és a kiterjesztett valóság (AR) alapú alkalmazás, amelyet az összeszerelésben és a távoli karbantartásban használnak.

A komissiózó folyamatokat algoritmussal optimalizálták, SAP-val integrált, számítógéppel támogatott termelési rendszert vezettek be, a gyártásban részt vevő gépek állapotát automatikus, vizuális és SMS-alapú jelentőrendszer felügyeli, rezgéselemzés alapján pedig a prediktív karbantartásukra is lehetőség van.

A Knorr-Bremse Budapest a fejlesztés során több olyan pozíciót is nyitott, amelyek korábban nem léteztek: digital solution leader, Ipar 4.0 projektmenedzser és digitális megoldásokra szakosodott programozó állást is létrehoztak.

A projekthez a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) 1,145 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást biztosított.

Forrás: trendfm.hu