A Brain Bar konferencián Biás Csongor, a Startup Hungary ügyvezető igazgatója és Kölkedi Krisztián, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöki tanácsadója osztották meg a gondolataikat arról, hogy milyen folyamatokat látnak és miben kéne fejlődnünk, hogy igazi innovációs nagyhatalommá válhassunk, Agnieszka Hryniewicz-Bieniek, a Google for Startups igazgatója pedig többek között arról beszélt, hogy hogyan profitálhat a régió a járvány okozta változásokból.
Rengeteg szakképzett IT szakember, egyre több befektetői pénz, viszont nem vagyunk elég bátrak és az ökoszisztéma sem alakult még ki kellően - nagyjából így lehetne összefoglalni azokat a főbb sarokpontokat, ahogy a hazai és a nemzetközi szakemberek látják a régió, azon belül pedig Magyarország helyzetét az induló kis- és mikrovállalkozások (vagy ahogy általában hívjuk őket, startupok) tekintetében.
A járvány új helyzetet teremtett
Agnieszka Hryniewicz-Bieniek szerint az elmúlt években rengeteg pozitív folyamat indult el Kelet-Közép Európában, ami mára a "digitális kihívójává" vált a nagy nyugati gazdaságoknak. Erre példaként hozza, hogy 2019-ben 1,8 milliárd dollárnyi befektetési pénz áramlott a CEE régióba, ami exponenciális növekedést jelent az előző évekhez képest, bizonyos területeken, mint például szoftverfejlesztésben vagy gamingben pedig már most is elég erősek vagyunk.
A Google startupokért felelős részlegének nemzetközi vezetője éppen ezért úgy látja, hogy bár a COVID-19 járvány mindenki számára egy merőben új helyzetet teremtett, a régió akár profitálhat is ezekből a változásokból. "Azt gondolom, hogy a CEE régiónak nincs más választása, mint hogy megragadja ezt a lehetőséget" - mondja, utalva arra, hogy a járvány alatt számtalan terület, mint például az e-kereskedelem, az e-learning és a digitális szórakoztatás is szárnyra kapott, így most nagyon sok múlik azon, hogy tudunk-e időben reagálni a megváltozott fogyasztói igényekre. Ezeket az ambíciókat szerinte regionálisan két tényező hátráltathatja: az egyik a tudásmegosztás, ami még közel sem tart azon a szinten, mint nyugaton, a másik pedig a vállalkozói kedv. "Talán kicsit bátrabbnak kéne lennünk, és több kockázatot kéne vállalnunk" - mondja.
Merjünk nagyot álmodni
A Hryniewicz-Bieniek által felsorolt problémákkal a magyar szakemberek is tisztában vannak.
"Nem vagyunk elég ambiciózusak, és nem merünk elég nagyot álmodni, nagyra törni" - mondja Biás Csongor, aki szerint nekik (mármint az ökoszisztémafejlesztőknek) a legfontosabb feladatuk, hogy megfelelő példákat tegyenek a reflektorfénybe. Ezért is hozták létre néhány hónappal ezelőtt Startup Hungary néven azt a szervezetet, amely tapasztalt magyar startupvállalkozókkal igyekszik segíteni a hazai vállalkozói közeg fejlődését, és aminek alapítói között olyan neveket találunk, mint Árvai Péter és Halácsy Péter (Prezi), Fehér Gyula (Ustream) és Györkő Zoltán (Balabit).
A Startup Hungary vezérigazgatója szerint Magyarországon éppen most kezd el felemelkedni a startupoknak az a második generációja, amit olyan nevek fémjeleznek, mint az önvezető autó technológiák fejlesztésével foglalkozó AImotive, a tervezői szoftvereket készítő Shaper 3D vagy a mobilalkalmazások fejlesztését segítő Bitrise, és amik ideális esetben akár túl is nőhetnek az első generációs startupokon. Szerinte semmi okunk nincs rá, hogy azt gondoljuk, hogy Magyarországról nem lehet nemzetközileg is sikeres céget építeni, példaként pedig a romániai UiPathet hozza fel, ami néhány év alatt lett a semmiből egy tízmilliárd dolláros vállalkozás.
A szakértő ugyanakkor azt is elismeri, hogy amikor az első generációs sikersztorik elindultak, azt gondolták, hogy ezt gyorsabban fogja követni egy második generáció. "Ahhoz képest, hogy mennyi erőforrást teszünk bele az ökoszisztéma fejlesztésébe, a startupok támogatásába, ahhoz képest nem biztos, hogy egyenesen arányos az a sikermennyiség, ami kijön" - mondja Biás, aki szerint a régió más országaiból ma már több unikornist, azaz egymilliárd dollár feletti cégértékelésű startupot látnak kijönni.
Rejtőzködő innovációs szupersztárok
Ennek egyik a fontos oka az lehet, hogy Magyarország nem számít igazán kis piacnak, vagy ahogy Biás fogalmaz, "nem elég kicsi ahhoz, hogy belássa, hogy ha nemzetközileg jelentős dolgot akar létrehozni, akkor egyből globális piacokban kell gondolkodjon". Példaként Észtországot hozza fel, akiknek szerinte éppen az a szerencséjük, hogy a belföldi piac annyira kicsi, hogy nincs is más lehetőségük, mint a nemzetközi piac felé fordulni. Hasonlóan látja a helyzetet Kölkedi Krisztián is, aki szerint itthon sok kezdő startupper beleesik abba a hibába, hogy tesztpiacnak éli meg Magyarországot, és le is ragad itt, mire pedig túl tudna nőni a határokon, addigra felvásárolják.
Kölkedi szerint ezen a helyzeten elsősorban a mindset, a hozzáállás formálásával lehet változtatni, aminek fontos része az edukáció. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal évek óta dolgozik azon, hogy összegyűjtse a szektorból érkező igényeket, kéréseket, szeptemberben pedig 21 egyetemen indul olyan programjuk, ami azt célozza, hogy a legtöbb fiatalt érjék el a lehető legtöbb tudományterületről. Kölkedi szerint jelenleg "mindenki arra a 10 százalékra lő, akik már érdeklődnek, akiknek van ötletük", miközben rengeteg az olyan "rejtőzködő innovációs szupersztár", akinek fogalma sincs, hogy hova menjen az ötletével, sőt, sokszor még azt sem tudja magáról, hogy innovátor.
"Lehetőségek vannak, de nem biztos, hogy ezekről a lehetőségekről az információ jól van elosztva" - mondja Kölkedi, aki szerint a legfontosabb első lépés egy startup alapításánál emiatt az információszerzés. Ebben az NKFIH különböző érzékenyítő programokkal igyekszik segíteni, vagyis azzal, hogy az embereket már egészen fiatalon megismertessék a vállalkozás alapjaival, a problémamegoldó gondolkodásmóddal. A legjobbakat később is támogatják, ösztöndíjjal és mentorral is ellátják őket, később pedig akár abban is segítenek, hogy összekössék őket a megfelelő inkubátorokkal, befektetőkkel. Kölkedi szerint a nevelés szempontjából az is nagyon fontos, hogy a fiatalok a problémákat ne azonnal kudarcként éljék meg, ami miatt mér idejekorán elveszíthetik a lelkesedésüket.
A kudarcélmény fontossága
A kudarcélmény más szempontból persze nagyon is fontos része egy vállalkozó fejlődésében, erről beszélt Hryniewicz-Bieniek is, aki szerint az embereknek nem kéne félniük attól, hogy beszéljenek az üzleti terveikről, hiszen így találkozhatnak olyan tapasztalt startupperekkel, akik majd segítenek nekik abban, hogy ne kövessék el ugyanazokat a hibákat, amiket ők.
"Gyakran látunk olyat, hogy valakik éveket dolgoznak, komoly fejlesztési pénzeket költenek egy ötlet beteljesítésére, és az első pofont a piactól kapják" - mondja Biás, aki szerint nagyon fontos minél előbb kilépni a piacra, akár egy prototípus formájában, és visszajelzéseket gyűjteni. Kölkedi is az időzítés fontosságát látja a kulcstényezőnek, szerinte a kutatások bebizonyították, hogy a startupok sikerességének mérőszáma nem a befektetett tőke vagy hogy mennyire jó az innováció, hanem hogy mikor léptek a piacra. Igaz, ez szerinte nem feltétlenül azt jelenti, hogy minél előbb, annál jobb.
De honnan tudja egy kezdő vállalkozó, hogy mi a jó időzítés? Kölkedi szerint éppen ezért van szükség azokra a mentorációs, oktató, inkubációs programokra, tanácsadókra, akik ezt már megcsinálták, hiszen "senki sem várhatja el egy 18 éves fiataltól, hogy ha feltalálta a spanyolviaszt, akkor másnap már tudja, hogyan kell céget építeni".
Mikor leszünk innovációs nagyhatalom?
Az ökoszisztéma felépítése mindkét beszélgetésben újra és újra előkerült, mint a sikeres startupnemzetek egyik legfontosabb jellemzője, a szakértők pedig nagyjából egyetértettek abban, hogy ebben a tekintetben jelenleg még vannak elmaradásaink. "Ha egy dolgot kéne mondanom, amit még fejlesztenünk kéne Közép- és Kelet-Európában, az a tudásmegosztás" - mondja Hryniewicz-Bieniek, aki szerint szükség lenne egy élénk közösség kialakulására és a tapasztalatok nyílt megosztására. Biás is azt emelte ki, hogy az ökoszisztéma kiépítése nagyon fontos, szerinte pedig ezen a területen már látszanak is pozitív jelek, hiszen az első generációs startupok sztármenedzsereit, szakembereit rendszerint leigazolják az új üstökösök.
"Fontos, hogy a vállalkozókban benne legyen a visszaadás kultúrája, ami ennek az öngerjesztő fejlődésnek a motorja tud lenni" - teszi hozzá, kiemelve, hogy az igazán jól működő ökoszisztémák azok, ahol ha egy startup eladja a vállalkozását, a megszerzett tőkéjét, tudását visszaforgatja az ökoszisztémába, esetleg új cégeket indít. Biás szerint ehhez persze a megfelelő hozzáállásra is szükség van, hiszen ha valaki csak meggazdagodni akar a vállalkozásából, arra vannak ennél egyszerűbb módszerek is. "Egy ilyen vállalkozás esetében az a jó ambíció, hogy annyira erősen motivál, hogy egy bizonyos problémát megoldj, hogy igazából nincs is más választásod, mint hogy megcsináld" - mondja.
Szerinte az is nagyon fontos, hogy az ökoszisztémát a vállalkozók vezessék, mert bár az egyetemek, nagyvállalatok, kormányzati szereplők, befektetők és más stakeholderek nagyon fontos részei a közösségnek, az őszinte és hosszútávú motiváció a vállalkozóknál van meg.
Egy ilyen, mindent lefedő ökoszisztéma kiépülése viszont nem megy egyik napról a másikra. Kölkedi szerint a szektor már az elmúlt öt-tíz évben is rengeteget fejlődött, de igazi eredményt csak akkor fogunk látni, ha a különböző kezdeményezések egy komplex ökoszisztémává állnak össze. Ennek szerinte jó esetben már öt év múlva is láthatjuk az eredményeit, de az is lehet, hogy két-három év is elég lesz hozzá. Biás kicsit máshogy közelíti meg a kérdést: szerinte kultúrát és mindsetet építeni csak évtizedes távlatokban lehet, de vannak erősségeink, amire tudunk építeni: ilyen például a deeptech területek, vagyis ahol az ötlet mögött komoly mérnöki innováció áll, valamint a STEAM oktatás, amiben Magyarország elég erősnek számít.
A Brain Bar idei összes előadása elérhető a konferencia Facebook-oldalán, a fenti beszélgetéseket pedig ebben a videóban lehet megnézni.
Forrás: raketa.hu