Fajtaspecifikus növénykondicionáló termékcsaládot fejlesztenek a Szegedi Tudományegyetemen, az egyedi mikrobiális készítmények javíthatják a növények fejlődését, erősíthetik stressztűrésüket.

A Szegedi Tudományegyetem hírportálján megjelent cikk szerint a növény által közvetlenül befolyásolt gyökérzónában, vagyis a rizoszférában baktériumok, gombák és más mikroorganizmusok összetett közösségei élnek. A gyökerek által kibocsátott szerves vegyületek tápanyagforrást jelenthetnek egyes mikroorganizmusok számára. 

A társult mikroorganizmusok ugyanakkor hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a növények hatékonyabban vegyék föl a tápanyagokat, serkenthetik a növények fejlődését, erősíthetik stressztűrésüket, segíthetik bizonyos növényi kórokozók visszaszorítását.

Kedves Orsolya, az SZTE Biotechnológiai és Mikrobiológiai Tanszékének tudományos munkatársának projektje a növény-mikroorganizmus kölcsönhatások növény- és fajtaspecifikus sajátosságainak feltárására összpontosít.

A szakember kifejtette, az egyre gyakoribb aszályok, hőhullámok és szélsőséges csapadékeloszlások veszélyeztethetik a mezőgazdasági termelés biztonságát. Ezzel párhuzamosan az intenzív talajhasználat és egyes mezőgazdasági gyakorlatok kedvezőtlenül befolyásolhatják a talajok állapotát, biológiai aktivitását és mikrobiális sokféleségét. 

 A környezetkímélő mikrobiológiai készítmények hozzájárulhatnak e problémák mérsékléséhez, eredményességük azonban a növényfajtól, a talaj tulajdonságaitól és a környezeti feltételektől függően jelentősen változhat.

A kutatók szerint az adott növény gyökérzónájából származó, gondosan kiválasztott mikroorganizmusokból összeállított készítmények eredményesen támogathatják ugyanazon növényfaj, illetve növényfajta fejlődését.

A kiválasztott törzsekből több mikroorganizmust tartalmazó készítményeket állítanak össze. Nem egyszerűen a rizoszférában jelen lévő mikroorganizmusokat szaporítják föl: olyan törzseket keresnek, amelyek 

• növénynövekedést serkentő tulajdonságokkal rendelkeznek,
• javíthatják bizonyos tápanyagok hozzáférhetőségét, 
• képesek lehetnek a gyökérzóna kolonizálására, 
• illetve hozzájárulhatnak egyes növényi kórokozók visszaszorításához

 
A projekt egyik innovatív eleme, hogy a mikrobiális közösségek összeállításakor vizsgálják azok alkalmazkodási képességét is.

– A konzorciumok elkészítése után a növényi kísérleteket először kontrollált körülmények között, növénynevelő kamrában, illetve üvegházban végezzük el. Ezt követően szabadföldi vizsgálatokban is értékeljük a készítmények hatását. Az őszi vetésű kultúrák, például az őszi búza, az őszi árpa és a repce vizsgálatai ősszel indulhatnak, míg a tavaszi vetésű, illetve palántázott növényekkel végzett kísérletekre tavasszal kerülhet sor. A növénynevelő kamrában ugyanakkor az év teljes időszakában lehetőségünk van kontrollált kísérletek végzésére – mondta Dr. Kedves Orsolya.

A tudományos eredmények piaci hasznosítását segítő egyéves kutatást az Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap és az SZTE TTC Zrt. 20 millió forinttal támogatja.

Forrás: szeged.hu