Az nem pályázat, ahol mindenki nyer
A szegedi lézerközponttal egy eddig nem látott méretű, világszínvonalú, nemzetközi összehasonlításban egyedülálló kutatási infrastruktúrával gazdagodik hazánk – nyilatkozta magazinunknak Pálinkás József akadémikus, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) elnöke, akinek meggyőződése, hogy a nemzeti és az uniós források összehangolt, egymást kiegészítő felhasználásával hatékonnyá tehető a kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) rendszer uniós és tagállami szinten.
Pálinkás József (Forrás: NKFIH)
A Hivatal által kidolgozott és első ízben meghirdetett, hárommilliárd forint keretösszegű „Élvonal” kiválósági programban 12 kutatócsoport-vezető nyert egyenként 150 és 300 millió forint közötti támogatást 2017 novemberében. Miért kellett ezt a programot elindítani?
– Az „Élvonal” stabilitást nyújt, kiszámítható munkafeltételeket biztosít a legkiválóbbaknak, akikért óriási versengés folyik a világban. A nemzetközi élvonalba tartozók nyertek, akiket a világ bármelyik kutatóközpontjában vagy egyetemén szívesen látnának. A többi között MTA-elnöki tapasztalatomból is tudom, hogy nehéz rövid idő alatt jelentős változásokat elérni a kutatás-fejlesztés-innováció rendszerében. Egy-egy pályázati modell, kutatási program vagy navigációs kezdeményezés évek alatt hoz eredményeket. Így ahhoz, hogy jelentős előrelépést érjünk el, a források koordinációjára, az innovációs rendszerek szereplőinek szemléletváltozására, kiszámítható körülményekre és legalább tíz évre van szükség. 2017-ben nem látszott a lehetősége annak, hogy a teljes felsőoktatási és kutatói szférában jelentős béremelés legyen. Az „Élvonal” programmal azonban itthon kínálhatunk perspektívát azoknak, akik az ország legjobb kutatói, és akik nemzetközi szinten is az élvonalba tartoznak, akik iskola- és műhelyteremtő kutatók lehetnek.
Egyszeri alkalomról van szó, vagy 2018-ban és az azt követő években is pályázhatnak az „Élvonal”-beli kutatók?
– Minden évben kiírjuk a pályázatot, és reményeink szerint évente 10-12 kiváló kutató nyerhet. Így néhány éven belül egy időben 50-60 élvonalbeli projekten dolgozhatnak a nemzetközileg legelismertebb magyar kutatók.
A nyertes, az általában három-négy éves felfedező kutatási projektekhez képest hosszabb időszakra, öt évre kap támogatást. Ha lejár az öt év, újra pályázhat a korábbi nyertes, de újra meg kell mérkőznie a többi élvonalbeli pályázóval. A pályázati modell követelmények rendkívül szigorúak, a nyerteseknek például az Európai Bizottság felfedező kutatásokat támogató programja, az Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC) kiírásainak egyikére is pályáznia kell.
A nyertes, az általában három-négy éves felfedező kutatási projektekhez képest hosszabb időszakra, öt évre kap támogatást. Ha lejár az öt év, újra pályázhat a korábbi nyertes, de újra meg kell mérkőznie a többi élvonalbeli pályázóval. A pályázati modell követelmények rendkívül szigorúak, a nyerteseknek például az Európai Bizottság felfedező kutatásokat támogató programja, az Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC) kiírásainak egyikére is pályáznia kell.
Az előbb említett programra 45 pályázat érkezett, összesen mintegy 11,5 milliárd forintos támogatási igénnyel. Ez azt jelenti, hogy jóval több pénzt tudnának a kutatók felhasználni, mint amennyi rendelkezésre áll?
– Az nem pályázat, ahol mindenki nyer. 2017-ben nagyjából minden negyedik pályázat kapott forrást, a 25 százalékos sikeresség a nemzetközi pályázati rendszerekben az elfogadható kategóriába tartozik. Az ERC esetében ez olykor nyolc százalék, ami nagyon alacsony. Mi ezt a pályázati modellt tényleg a világ élvonalában is versenyképes kutatóknak írtuk ki, de nem feledkezünk el a kutatói derékhadról, hiszen kiemelkedően fontos az egyetemek és a kutatóhelyek kutatási lehetőségeinek a javítása, ahonnan majd kikerülhetnek a legjobbak, 2018. január első napjaiban jelentek meg a felfedező kutatásokat ösztönző mintegy 12 milliárd forint keretösszegű felhívásaink, a kutatói kezdeményezésű témapályázat, a fiatal kutatókat célzó témapályázat és posztdoktori pályázati felhívás.
November elején mutatták be működés közben a terahertzes pumpalézert és a közép-infravörös lézerrendszert a szegedi lézerközpontban. A szegedi beruházás tulajdonosi jogainak gyakorlója 2016 óta az NKFI Hivatal. Mit jelent ez a feladat a mindennapokban? Mit ad(hat) az országnak a szegedi lézer?
– A 80 milliárd forintból megvalósult hazai létesítmény a Csehországban és Romániában hasonló nagyságú forrásból megépült lézerkutatási központokkal együtt várhatóan 2019-től működik majd teljes kapacitással. Ez három objektumból álló, de egységesnek tekintett európai kutatóhely. Sok munkánk van abban, hogy a három ELI-intézmény kormányzati képviselői és az Európai Bizottság kutatásért felelős biztosa 2017. december 1-jén megállapodtak egy olyan konzorciumi együttműködés kialakításáról, amely az Európai Bizottság Európai Kutatási Infrastruktúra Konzorcium minősítési követelményeinek is megfelel, és jó eséllyel pályázhat erre a minősítésre. A szegedi, a prágai és a bukaresti létesítmény olyan kutatási infrastruktúra, amely világelső a maga nemében, és a szakterület legkiválóbb kutatóit vonzhatja a régióba.
A szegedi ELI Lézerközpont létesítményeinek ünnepélyes átadása (Forrás: ELI-ALPS)
Carlos Moedas, az EU kutatásért, innovációért és tudományért felelős biztosa hangsúlyozta, hogy az ELI létrehozását támogató, annak kialakításában szerepet vállaló tagállamokat az Európai Bizottság a fenntartás finanszírozásában való részvételre is ösztönzi. Elismerően szólt arról is, hogy a szegedi beruházás az előírt költségvetési kereten belül, határidőre elkészült – ez nem mindegyik európai tudományos berendezés esetében mondható el. Mindez a menedzsmentfeladatok és a beruházás előrehaladásának folyamatos figyelemmel kísérésével járt. Tovább dolgozunk azon, hogy az ELI megszerezze az ERIC- (European Research Infrastructure Consortium) minősítést, mert az a külső felhasználók bekapcsolódását is megkönnyíti a rendkívül költséges infrastruktúra hosszú távú fenntartásába. Amellett, hogy konzorciumi formában hatékonyabban összehangolhatók a kutatói közösségnek nyújtott szolgáltatások, az is lehetővé válik, hogy a fenntartási költségek jelentős részét a kutatási kapacitásokból részesedni kívánó, emiatt a konzorciumhoz társuló szervezetek tagdíjaiból fedezzék. Jelentős diplomáciai tevékenységet kell folytatni ahhoz, hogy meggyőzzük a tagállamokat a konzorciumi tagság előnyeiről. Az ERIC-minősítés megszerzése érdekében a magyar, a román és a cseh partner azt vállalta, hogy 2018. március 31-ig kialakítják az együttműködés egységes finanszírozási modelljét, és 2018 nyaráig benyújtják pályázatukat az ERIC-minősítésre.
Kik használják majd a szegedi létesítményt?
– A magyar kutatók egyedül nem tudnák kihasználni a szegedi lézerközpont valamennyi adottságát, becslésem szerint kapacitásának minimum a kétharmadát külföldiek foglalják le. Ahhoz azonban, hogy a külföldi szakemberek Szegedre jöjjenek, egyedülálló szolgáltatásokat kell nyújtani. Ezzel egyébként nem lesz probléma, hiszen a világ élvonalába tartozó berendezések kerülnek Szegedre. Döntően francia és német cégek gyártják a lézereket, amelyeket megvásároltunk, a magyar beszállítás nem jelentős. Nyugodtan mondhatom, egy eddig nem látott méretű, színvonalú, a világban egyedülálló kutatóintézettel gazdagodik hazánk, ami Magyarországot ezen a területen felteszi a világtérképre, ahogyan erre például az Amerikai Egyesült Államokban is felfigyeltek.
Talán rossz az összehasonlítás, de ez a lézerközpont dobhat annyit a hazai fizikán, hogy ez a tudományterület odakerüljön, ahol most az agykutatás van?
– Egy felhasználói berendezésről beszélünk, ahova konkrét mérésekért jönnek majd a kutatók. Inkább a genfi CERN-hez hasonlít, mint a Nemzeti Agykutatási Programhoz, amit hazai szakemberek valósítottak meg. Ennek ellenére lehetnek olyan területek, amiket ez a központ olyan szintre hoz fel, hogy azzal egyre több kutató foglalkozik majd Magyarországon. Azt világosan kell látni, hogy bár lézerfizikai fejlesztésről van szó, számos terület szakembereit szolgálhatja ki – anyagtudósokra, biológusokra, vegyészekre egyaránt gondolok. Az elkövetkező években kiderül, hogy az ipar lát-e ebben fantáziát, követik-e majd újabb fejlesztések ezt a beruházást.
A tudomány mely területein vagyunk erősek? Illetve látszik-e a Hivatal hatása a támogatások odaítélésén keresztül?
– A támogatásoknál a legfontosabb szempont, hogy mennyire ígéretes a kutatás és mennyire ígéretesek a javaslatot benyújtó kutatók. Ha valaki már jelentős eredményeket tett le az asztalra, nagyobb eséllyel pályázik, mint aki régóta nem állt elő érdemi eredménnyel. A különböző nemzetközi pályázati eredmények azt mutatják, hogy továbbra is a matematika, az idegtudományi kutatások, a molekuláris biológia, az informatika és a gyártásvezérlés terén is a legjobbak között vagyunk. Jelentősnek tartom a hazai fehérjekutatással kapcsolatos eredményeket, mint ahogy szakmámban, a fizika területén is születnek nagyon szép eredmények. Utóbbi esetben elég, ha a gravitációs hullámok felfedezésében játszott magyar szerepre gondolunk. Örömmel látom, hogy a csillagászatban is egyre több a nemzetközileg hivatkozott magyar eredmény.
Az eredményesség érdekében jelentős forrásokat fordítottunk arra, hogy valamennyi régióban javítsuk a kutatás-fejlesztés infrastrukturális feltételeit – ilyen célra 31 milliárd forintot fordítottunk –, hiszen a tudomány bizonyos területein eredményeket csak a legmodernebb műszerekkel lehet elérni. Az egyetemekre és kutatóintézetekre vitt berendezéseket egymással párhuzamosan több kutatócsoport is használhatja.
Az eredményesség érdekében jelentős forrásokat fordítottunk arra, hogy valamennyi régióban javítsuk a kutatás-fejlesztés infrastrukturális feltételeit – ilyen célra 31 milliárd forintot fordítottunk –, hiszen a tudomány bizonyos területein eredményeket csak a legmodernebb műszerekkel lehet elérni. Az egyetemekre és kutatóintézetekre vitt berendezéseket egymással párhuzamosan több kutatócsoport is használhatja.
A 2015-ben létrejött NKFI Hivatal komplex kutatás-fejlesztési és innovációs pályázati ösztönzőrendszert alakított ki. 2015 óta 3000 projekt, összességében közel 600 milliárd forint keretösszegű, vissza nem térítendő támogatásról született döntés. A támogatás több mint felét, mintegy 300 milliárd forintot vállalkozások nyerték el, ahogyan egy összegzésben közzétették. Hogyan értékelik az eredményeket, a támogatások hasznosulását?
– Az egyetemi és az akadémiai szférában a legjobbak nyertek, a vállalati szférában ezt nehezebb megítélni, mert ott nem elég valamit előállítani, azt el is kell adni. Ha az a valami nem kell a piacnak, a támogatás nem érte el a célját. 2018 lesz az első olyan év, amikor már a szakmai értékelésekből, beszámolókból láthatók az eredmények. A támogatások nagy része négyéves program, ezért sok információval szolgál, ha megnézzük, egy-két év után hol tartanak a vállalkozások a pályázatokban vállalt céljaikban. Terveink szerint azok is részt vesznek a projektek monitorozásában, akik korábban a benyújtott pályázatokat értékelték.
Kutatás-fejlesztési és innovációs célú támogatások a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap és jogelődei kifizetéseiből (Forrás: NKFIH)
A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a kutatók száma közel 500 fővel nőtt 2016-ban az előző évhez képest. A teljes kutató-fejlesztő létszám azonban csökkenést mutat, aminek oka egyértelműen a segédszemélyzet számának csökkenése. A hírekben mindig csak a kutatókról hallunk, az ő munkájukat segítőkről nem. Az elvándorlás azt mutatja, hogy megfeledkeztek róluk?
– Inkább arról van szó, hogy az automatizálás, a számítógépek térhódítása miatt egyre kevesebb ilyen munkatársra van szükség. Pályám elején egy, adott esetben két technikus segített egy kutatót, mára a pályázati modellek és a digitalizáció átalakították a rendszert.
A strukturális alapokból 2018-ban kutatási, fejlesztési és innovációs célokra összesen 388 milliárd forint áll rendelkezésre, míg 2015 és 2017 között a támogatások összege megközelítette a 600 milliárd forintot. Mire költik az idei keretet?
– Eddig közel 12 ezer projektet értékeltünk, ami óriási dolog. 2018-ban a strukturális alapokból 120 milliárd forintot pályáztattunk meg. Negyvenmilliárdos hitelkonstrukció és 125 milliárd forint kockázati tőke is a hazai kutatás-fejlesztés-innováció fejlődését támogatja. Az innovációs alapból 82 milliárd forint szolgálja ugyanezeket a célokat. Összesen a kérdésben említett 388 milliárd forint áll rendelkezésre 2018-ban.
Egy 2017-es interjújában óva intette a KFI pályázatok iránt érdeklődőket a túlárazástól, a bérek felsrófolásától és az alvállalkozók bevonásával való kísérletezéstől. Ezek ugyanis fennakadnak a szakmai szűrőn. Meghallgatásra talált a figyelmeztetés, vagy próbálkoznak még trükközéssel?
– Jelentősen csökkent az ilyen irányú kezdeményezések száma. Általánosságban elmondható, hogy a projekteket észszerűbben tervezik meg. A beszámolók áttekintése és a megvalósítás monitorozása során győződhetünk majd meg a valódi kivitelezésről. A pályázatok értékelésénél részben érthető, hogy mindenki a legjobb infrastruktúrát szeretné kialakítani, de amikor a költségvetési tervezetben azt láttuk, hogy a kutatóknak az országban kapható legdrágább airbookot akarják megvenni, akkor azt mondtuk, készítsenek egy másik költségvetést. A feladatra ugyanis a negyedannyiba kerülő számítógép is tökéletesen megfelel.
A magyar kormány a nemzeti innovációs stratégiájában célul tűzte ki, hogy 2020-ra a kutatás-fejlesztési ráfordítások a GDP 1,8 százalékára növekedjenek. Elérhető ez?
– Azt gondolom, igen. Ehhez mindenképpen szükség van jelentős béremelésre az ágazatban, de a pontos statisztikai adatszolgáltatás is elengedhetetlen, mert az intézmények által most jelentett statisztikai adatok nem pontosak. Nem trükközésre utalok, hanem arra, hogy az adatszolgáltatásra kötelezett vállalkozások, szervezetek a saját mérlegelésük alapján döntik el, hogy folytattak-e innovációs tevékenységet, illetve milyen K+F tevékenységet végeztek. Az innovációtudatosság erősítése tehát pontosíthatja a statisztikai adatokat. A nemzetközi tudományos szervezeteknél befizetett tagdíjunk, ami kutatásra fordított összeg, például nem biztos, hogy K+F címen jelenik meg, miközben ezt a célt szolgálja. Csakúgy, mint a bér jellegű kifizetések.
Pálinkás József az NKFI Hivatal éves pályázói-értékelői fórumán, a KFI versenypályázati tükör című rendezvényen. (Forrás: NKFIH)
Arra mindenképpen szükség van, hogy az NKFI Alap költségvetését 2020-ra megduplázzuk, azaz a 2018-as 82 milliárdról legalább 164 milliárdra emeljük. Ennek oka, hogy 2019-ben már nem számolhatunk a strukturális alap forrásaira kiírt pályázatokkal, miközben a korábban említett szegedi lézerközpontot és más nagy tudományos berendezéseket is működtetni kell. A költségvetésben erre keretet kell biztosítani. Magyarországon majd minden nap, majd minden szektorban elhangzik, hogy milyen fontos a kutatás-fejlesztés és különösen az innováció. Ha ezt valóban fontosnak tartjuk, akkor itt az ideje az eddiginél is jelentősebb kormányzati támogatásemelésnek. 2019-ben és 2020-ban még érkeznek az uniós strukturális alapból a megelőző években odaítélt, négy évre szóló támogatások, ám ha ezzel egyidejűleg nem indulnak új programok, akkor 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben nem lehet versenyképes a magyar tudományos és innovációs teljesítmény.
KFI versenypályázati tükör 2018
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) a januárban megjelent felfedező kutatási és innovációs felhívásokról január 25-én (alapkutatási pályázatok) és február 6-án (innovációs pályázatok) tartotta pályázói fórumait. Az érdeklődőket tájékoztatták a 2018-as felhívásokra vonatkozó tudnivalókról, és az alábbi kérdésekre is választ kaptak.
Milyen felhívásokkal ösztönzi a felfedező kutatásokra fordítható növekvő keretösszeg a hazai kutatóhelyek nemzetközi versenyképességének növelését? Miként kínál perspektívát a hazai kutatás-fejlesztési versenypályázati rendszer a kutatói életpályán elinduló kutatóknak, a kutatói közösség szélesebb körének és a nemzetközileg elismert élvonalbeli kutatói műhelyeknek? Hogyan változik a 2018-as pályázatok értékelésében részt vevő tudományterületi zsűrik szerkezete? Hogyan befolyásolják a KFI pályázati konstrukciók jellemzőit a pályázói igényekről és a pályázatértékelésről szerzett eddigi tapasztalatok? Milyen új felhívások ösztönzik a vállalkozások – köztük a kkv-k – kutatás-fejlesztési és innovációs teljesítményének növekedését? Hogyan kínálnak perspektívát az új felhívások a kutatóhelyek és a vállalkozások közötti együttműködésnek? Milyen konkrét tanulságokkal szolgál a projektjavaslatok és pályázatok szakpolitikai véleményezése, illetve értékelése a pályázók és a bírálók számára?
Hogyan befolyásolják a felfedező kutatásokat támogató felhívások tervezését a korábbi pályázatértékelési tapasztalatok? Milyen tendenciák figyelhetők meg a benyújtott pályázatok tudományterületi megoszlásában? Milyen különbségek észlelhetők az egyes anonim szakértők teljesítménye, értékelései és azok szakmai indoklása között? Milyen eltérések vannak az anonim szakértők és az értékelő testületek mérlegelésében?
Hogyan tehető hatékonyabbá a szakértői és testületi értékeléseken alapuló értékelői rendszer?
Az információs napok videói és diái elérhetők a hivatal honlapján.
Milyen felhívásokkal ösztönzi a felfedező kutatásokra fordítható növekvő keretösszeg a hazai kutatóhelyek nemzetközi versenyképességének növelését? Miként kínál perspektívát a hazai kutatás-fejlesztési versenypályázati rendszer a kutatói életpályán elinduló kutatóknak, a kutatói közösség szélesebb körének és a nemzetközileg elismert élvonalbeli kutatói műhelyeknek? Hogyan változik a 2018-as pályázatok értékelésében részt vevő tudományterületi zsűrik szerkezete? Hogyan befolyásolják a KFI pályázati konstrukciók jellemzőit a pályázói igényekről és a pályázatértékelésről szerzett eddigi tapasztalatok? Milyen új felhívások ösztönzik a vállalkozások – köztük a kkv-k – kutatás-fejlesztési és innovációs teljesítményének növekedését? Hogyan kínálnak perspektívát az új felhívások a kutatóhelyek és a vállalkozások közötti együttműködésnek? Milyen konkrét tanulságokkal szolgál a projektjavaslatok és pályázatok szakpolitikai véleményezése, illetve értékelése a pályázók és a bírálók számára?
Hogyan befolyásolják a felfedező kutatásokat támogató felhívások tervezését a korábbi pályázatértékelési tapasztalatok? Milyen tendenciák figyelhetők meg a benyújtott pályázatok tudományterületi megoszlásában? Milyen különbségek észlelhetők az egyes anonim szakértők teljesítménye, értékelései és azok szakmai indoklása között? Milyen eltérések vannak az anonim szakértők és az értékelő testületek mérlegelésében?
Hogyan tehető hatékonyabbá a szakértői és testületi értékeléseken alapuló értékelői rendszer?
Az információs napok videói és diái elérhetők a hivatal honlapján.
Jelentősen javult Magyarország helyezése a világ egyik legismertebb gazdasági értékelésének számító Világgazdasági Fórum (World Economic Forum, WEF) versenyképességi rangsorában. Az összesített rangsorban Magyarország a 69. helyről a 60. helyre, a rangsor innovációs pillérében a 80. helyről a 62. helyre lépett előre. Valamennyi főbb kutatás-fejlesztési és innovációs területen előrelépést mutatnak az adatok. Minek köszönhető ez?
– Lehet, hogy közrejátszanak ebben a növekvő ráfordítások, hogy a támogatási rendszer egyszerűbbé vált. De azért nézzük meg, honnan hova léptünk! A 80. helyről a 62.-re. Nagyon örülünk ennek, de a valódi pozitív visszajelzés az lenne, ha belátható időn belül a legjobb ötven között szerepelnénk, majd a legjobb negyven közé kerülnénk.
Mit tart a 2018-as év legnagyobb kihívásának?
– Azt, hogy a forrásokat ütemesen, jól és hatékonyan tudják felhasználni az érintettek. Számunkra pedig az a kihívás, hogy meggyőzzük a kormányt arról, hogy 2020-ra meg kell kétszerezni a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap költségvetését. Az indokot korábban kifejtettem. Csak akkor kerülhetünk feljebb az uniós államok innovációs rangsorában – mi most a harmadik ligában játszunk, de a másodikba igyekszünk –, ha a kormány továbbra is úgy gondolja, hogy ezt a területet az elmúlt évekhez hasonló dinamizmussal fejleszti. Ez nem kizárólag a magyar tudomány és innováció érdeke, hanem az egész országé. Abban biztosak lehetünk, hogy magasan képzett kutatók és szakemberek hozzák létre az igazán nagy hozzáadott értéket képviselő termékeket.
Hogyan készül az NKFI Hivatal a 2020 utáni időkre?
– Az egyik feladatunk a hazai források növelése, a másik az eredmények nyomon követése. Ugyancsak fontos teendőnk, hogy részt veszünk a kilencedik uniós keretprogram tervezésében, ami a közvetlenül az Európai Bizottságnál pályázható források 2020 utáni szerkezetét határozza meg. Azt gondolom, hogy az uniós források a strukturális alapokban és a közvetlen brüsszeli forrásokban 2020 után is rendelkezésünkre állnak majd. Döntés kérdése, hogy ezekből mennyit fordítunk innovációra, kutatásra. Nagyon remélem, hogy Nagy-Britannia kilépése miatt nem a kutatás-fejlesztési forrásokat kurtítják meg.
A Bosch cégcsoport rendezvénye, a vállalat új miskolci tanműhelyének átadása. (Forrás: Robert Bosch Kft.)
Szerencsés a vissza nem térítendő források nagyobb arányának megtartása?
– Meggyőződésem, hogy az innováció támogatásában a jelenleginél sokkal jelentősebb szerepet kell kapniuk a pénzügyi eszközöknek. Olyan innovációs projekteket kell támogatni, amelyekben van visszatérítendő forrás. Emellett, vallom, hogy az Európai Uniónak és a nemzeti kutatás-fejlesztési politikáknak összhangban kell lenniük. A nemzeti és uniós források összehangolt, egymást kiegészítő felhasználásával ugyanis hatékonnyá tehető a kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer uniós és tagállami szinten. Fontos, hogy 2020 után az uniós és globális versenyben egyaránt eredményesen pályázhassanak kutatóink, fejlesztőink és innovatív vállalkozásaink. A kutatói béreknél pedig az a cél, hogy csökkenjen a bérfeszültség a régi és a 2004 óta csatlakozott tagállamok kutatói között, csökkentve a kutatói elvándorlás mértékét is