Ön itt áll: A HivatalrólSajtószobaA Hivatal a hírekbenOnline sajtó
A nemzeti laboratóriumok két központja Zalában lesz
2020. június 13.
Utolsó módosítás: 2020. június 16.
Olvasási idő: 5 perc
A kormány a közelmúltban fogadta el az Nemzeti Kutatásfejlesztési és Innovációs Alap (NKFI Alap) 2020. évi programstratégiáját, amelynek részeként több mint 53 milliárd forint összegű pályázati lehetőség nyílt meg az NKFI Alap 145 milliárdos keretösszegéből. Az eddig is létező nagyvállalati-egyetemi és vállalkozói innovációs együttműködéseken túl, új elemként értelmezhető a mikro-, és kisvállalkozások pályázati lehetősége.

Mint azt dr. Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke hangsúlyozta: az idei évben rendelkezésre álló 145 milliárd forint 25 százalékkal több, mint a tavalyi keretösszeg. A rendelkezésre álló pályázati források alapján elmondható, hogy Magyarország globális szinten a 30-35. helyen, Európában a 20-23. helyen szerepel az innovációt tekintve.

– Ezek ugyan elfogadható eredmények, de azt nem indokolják, hogy elégedettek legyünk – mondta dr. Birkner Zoltán. – Különösen azért, mert ma az innováció jelentős mértékben járul hozzá a gazdasági növekedéshez, hiszen egyre inkább tudásalapúvá válik a gazdaság. A tapasztalatok szerint minden egy forint kutatási támogatás öt-hat forinttal növeli meg az adott vállalkozás nyereségességét. Ezért is fontos cél, hogy Magyarország 2030-ra a bruttó hazai össztermék 3 százalékát fordítsa kutatás-fejlesztésre a mostani 1,53 százalék helyett.

Mint azt a hivatal elnöke felidézte: az elmúlt pár évben komoly szemléletváltás történt a hazai kutatás és innováció támogatása terén, hiszen az állam feladata elsősorban az, hogy összekösse az új tudás létrehozóit annak felhasználóival, azaz minél több és szélesebb egyetemi-vállalati együttműködés indokolt. Emellett persze olyan kutatások finanszírozását is támogatja a magyar állam, melyeknek valós társadalmi, gazdasági haszna lehet a jövőben.

– Az idei évben több mint 40 milliárd forint jut az úgynevezett piacvezérelt kutatás-fejlesztési támogatásokra, hogy az egyetemek, vállalatok együttműködésében ne csak prototípus készüljön egy fejlesztésből, hanem olyan szolgáltatás vagy termék, amely megállja a helyét a világpiacon – magyarázta dr. Birkner Zoltán. – A KKV Start Innováció programra pedig 12 milliárd forintot irányoztunk elő, elsősorban olyan mikro- és kisvállalkozásoknak, amelyek ez idáig soha nem pályáztak, vagy nem nyertek innovációs célokra támogatást.

A KKV Start Innováció program kapcsán a hivatal elnöke elmondta: olyan mikro- és kisvállalkozások pályázatait várják, amelyek képesek lennének a fejlődésre, de pont az a 10-20 millió forint hiányzik a költségvetésükből, amivel egy új berendezést, szoftvert vagy akár részmunkaidős mérnököt tudnának finanszírozni.

– A pályázat első köre minimális adminisztrációval jár, tulajdonképpen azt várjuk, hogy a kisvállalkozások egy pár oldalas üzleti terv keretében bemutassák, hogy az új tudás megszerzésével miként tud bővülni a piacuk, hogyan gyorsulna fel vagy egyszerűsödne le a gyártási folyamatuk, esetleg milyen új szolgáltatást tudnak ezáltal nyújtani – magyarázta dr. Birkner Zoltán, aki hozzátette: a KKV Start Innováció programtól azt várják, hogy ezres nagyságrendben találnak új partnereket, éppen ezért arra biztat minden mikro- és kisvállalkozást, hogy nyújtsák be pályázataikat. – A benyújtott, pár oldalas üzleti terveket nagyon gyorsan elbírálja majd a hivatal, s ezt követően csak azoknak kell a teljes pályázati anyagot benyújtania, akik pozitív elbírálásban részesülnek. Fontos tudnivaló az is, hogy a pályázat támogatási intenzitása 60 százalékos, azaz egy 20 milliós fejlesztés esetében 12 millió forintot lehet elnyerni. Továbbá azt is érdemes szem előtt tartani, hogy a megítélt támogatásnak csak egy részét lehet gép- vagy szoftvervásárlásra fordítani, az ehhez kapcsolódó új tudás megszerzését is be kell építeni a projektbe.

Mint megtudtuk: érdemes sietni a kisvállalkozóknak, mert a KKV Start Innováció programra június 19-ig lehet pályázni.

– Emellett újragondoltuk a szellemi alkotások hazai és nemzetközi iparjogvédelmi oltalmának körét is, az a célunk ugyanis, hogy Magyarországon a jelenleginél sokkal több szabadalmi bejegyzés szülessen a jövőben – folytatta a hivatal elnöke. – Ennek érdekében olyan rendszert találtunk, amely által a szabadalmak első költségeihez a magyar állam nyújt majd finanszírozást. A végső cél egyébként ez esetben sem más, mint egy új innováció, termék vagy szolgáltatás piacra juttatása.

Dr. Birkner Zoltán az idén felálló 18 nemzeti labor létrehozásáról is szólt. Mint mondta: az erre szánt 80 milliárd forintból idén 14 milliárd felhasználását tervezik. Közöttük van a korábban nem is tervezett, de a járvány miatt kiemelten fontossá vált Nemzeti Virológiai Laboratórium, amelyet Jakab Ferenc virológus professzor szervez és irányít majd, valamint a mesterséges intelligenciával foglalkozó labor, amelyet Bokor József professzor és a SZTAKI szervez. Emellett a járműiparnak és a klímavédelemnek is lesz saját nemzeti laboratóriuma, utóbbi nagy valószínűséggel a Pannon Egyetem nagykanizsai kampusza köré csoportosul, míg a járműipari laboratóriumot – már csak a tesztpálya miatt is – Zalaegerszegen kívánják kialakítani.

A hivatal elnöke hozzátette: a nemzeti laboratóriumokat elsősorban nem új létesítmények formájában kell elképzelni, persze lesznek infrastrukturális beruházások is, sokkal inkább úgy, hogy az adott nagy téma köré csoportosítják mindazon kutatókat, vállalkozásokat, illetve felhasználókat, akik az adott terület úttörői, elismert szakemberei. Ez a szé­leskörű összefogás és partnerség abban is segít majd, hogy a nagy nemzetközi pályázatokon sikeresen szerepeljenek a magyarok, s jóval több közvetlen támogatást legyenek képesek lehívni akár Brüsszelből.

– Szintén a közelmúltban hirdettük meg a kutatói ösztöndíj pályázatokat 4 milliárd forintos keretösszeggel – számolt be dr. Birkner Zoltán, aki jelezte: pályázatot adhatnak be azok az egyetemi hallgatók, doktorjelöltek, doktorvárományosok, posztdoktorok, fiatal oktatók és kutatók, akik a programban részt vevő 25 felsőoktatási intézmény bármelyikében eredményes kutatói-alkotói tevékenységet folytatnak. A dokumentumokat minden esetben az érintett felsőoktatási intézményhez kell benyújtani, idén először kizárólag elektronikus úton. Az elnyerhető ösztöndíjak futamideje kategóriánként változik, 5-12 hónap között lehet. A nyertes pályázók kategóriától függően havonta legalább 100 ezer, legfeljebb 200 ezer forint nettó támogatásban részesülnek, ezenfelül az őket fogadó egyetemek a saját pályázóik által elnyert ösztöndíjak 40 százalékának megfelelő kutatási-működési támogatást kapnak.

Forrás: zaol.hu

Utolsó módosítás: 2020. június 16.
Visszajelzés
Hasznos volt az oldal információtartalma az Ön számára?