Egy új, a nemzeti energiastratégia szempontjából is fontos innováció helyszíne lesz a dél-zalai város. A Pannon Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudo­mányi Egyetem kutatói ugyanis egy energiakonvertáló eszköz tesztelését kezdik meg hamarosan a Délzalai Vízmű Zrt. szennyvíztelepén. A berendezés a szennyvíziszapból felszabaduló biogázt alakítja át úgy, hogy az betáplálható legyen a földgázrendszerbe. A projektről, történetéről, innovációs és gazdasági hasznáról Cseresnyés Pétert, az ITM államtitkárát, illetve Birkner Zoltánt, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökét kérdeztük.

Mint azt Birkner Zoltán elöljáróban elmondta: hivataluk – a szaktárca felkérésére – kapta azt a feladatot, hogy segítsen az energetikai szektor innovációs fejlesztésében.

– Az elmúlt időszakban ezen cél eléréséhez olyan innovációs pályázatokat írtunk ki, amelyekben az energetikai ipar résztvevői egyetemi együttműködéssel jelentős pro­jekteket indíthatnak el – hang­súlyozta a hivatal elnöke. – Ennek egyik témaköre volt a P2G- (Power-to-Gas) alapú energiatárolás, melyhez jobbnál jobb pályázatok érkeztek. Köztük a Pannon Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kö­zös projektje is támogatást kapott, az 1,3 milliárd forintból egy sorozatgyártásra is alkalmas berendezés készülhet, ami – a remények szerint – képes a nagy koncentrációjú szén-dioxid-tartalmú gázok (szennyvíztisztító, földgázlelőhelyek) metántartalmának megemelésére, hogy azok betáplálhatók legyenek a gázhálózatba. Tulajdonképpen ezt a berendezést szeretnénk tesztelni valós ipari környezetben, azaz a Délzalai Vízmű Zrt. szennyvíztelepén.

Birkner Zoltán, aki korábban a Pannon Egyetem kanizsai campusának igazgatója volt, hozzátette: az egyetem pályázata pontosan illeszkedik ahhoz a stratégiához, amit Nagykanizsa az egyetemmel szoros együttműködésben már elkezdett közel egy évtizede, hiszen a különböző víztechnológiai megoldások is a megújuló energiaforrások irányába mutatnak.

– Komoly lehetőség előtt áll Nagykanizsa, hiszen az az évtizedes tervezés és együttműködés, ami a város, az egyetem és a helyi cégek között kialakult, hatalmas tudásbázist jelent – fogalmazott Cseresnyés Péter, az ITM államtitkára, a térség országgyűlési képviselője, aki hangsúlyozta: 2018-ban minisztériumában, az ITM-ben olyan döntés született, amely – a meglévő tudásra alapozva – Nagykanizsának komoly szerepet szán a zöldgazdaság, az alternatív energia kihasználásának kutatásában, legyen szó a víztechnológia kutatásáról, a napenergia vagy a biogáz hasznosításáról. – A későbbiekben pedig ez a portfólió kiegészülhet a hulladékkezelés magasabb szintjével is.

Cseresnyés Péter hozzátette: a mostani, 1,3 milliárd forintos projekt az első lépések egyike, mely a Délzalai Vízmű Zrt. szennyvíztelepén felszabaduló gázok hasznosításáról, tárolásáról szól. Ezzel párhuzamosan zajlik a kompetencia-központ pályázat megvalósítása a körforgásos gazdaság témakörében. A következő lépés a hamarosan létrejövő kompetencia-központ lesz, ahol további kutatások indulhatnak a modern és hatékony energiafelhasználás és -tárolás területén.

– Amennyiben a kormány elfogadja, úgy Nagykanizsa a városi campusszal és a helyi cégekkel együttműködésben új szintre léphet – egy tudományos és technológiai park kutatási központ létrehozásával – a kutatás-fejlesztés terén, ami óriási lehetőséget és előrelépést jelenthet városunk és az egész térség számára – szögezte le Cseresnyés Péter.

Forrás: www.zaol.hu