Sebők Katalin, a hivatal kutatás-fejlesztési elnökhelyettese kiemelte: a TIP országos hálózatának létrehozásával az a céljuk, hogy az egyetemi tudásbázisokra épülve olyan térségi szerveződések jöjjenek létre országszerte, amelyek egyszerre biztosítanak lehetőséget az innovációs szakpolitikai irányok közvetlen megismerésére, a helyi innovációs ökoszisztéma szereplői közötti együttműködések kialakítására és új szakmai alapok létrehozására.
Az elnökhelyettes közlése szerint Miskolc és Debrecen után még az idén megalakul a területi innovációs platform Győrben, Pécsett, Szegeden és Budapesten is.
Sebők Katalin szerint a platformok megalakításával olyan szerveződések jönnek létre, ahol a szereplők egyszerűen, könnyen, folyamatosan, akár tematizáltan is hozzájuthatnak információkhoz egy-egy területre vonatkozó műhelymunkáról, együttműködésről, ezáltal akár hazai, vagy külföldi pályázatokon is sikeresebbek lehetnek.
Az elnökhelyettes megemlítette, hogy a 2021-27-es európai források hozzáférési feltétele az intelligens szakosodási stratégiai prioritások meghatározása a kutatás-fejlesztés-innováció (K+F+I) területén is. Ebben a kérdésben is javaslatokat várnak a platformok alapítóitól, illetve a szervezetekhez csatlakozóktól - fűzte hozzá.
Szó esett a debreceni tanácskozáson egy kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára kiírandó start-pályázatról is, amelynek keretében kisebb összegekkel, de széles körben támogatnák az induló innovációkat - jelezte Sebők Katalin.
Hozzátette: kevés az innovatív kkv, ami versenyképességi hátrányt jelent a vállalkozásoknak. A platformok ezen is segíteni kívánnak azzal, hogy az egyetemeken meglévő "óriási tudásvagyonhoz" - humánerőforrás, infrastruktúra-kapacitás - hozzáférést tudnak biztosítani.
Sebők Katalin azt mondta: most indul kezdeményezés az egyetemi tudásvagyon feltérképezésére, amit egyablakos rendszer kialakításával szeretnének elérhetővé tenni a vállalkozások számára.
Kiemelte: ahol megvalósul az egyetemek és a gazdasági szereplők erős együttműködése, ott az innovációs ökoszisztéma is jelentősen erősödni fog, nő a kkv-k innovatív képessége, az egyetemi tudáskapacitás kihasználtsága, és ezáltal végső soron az innováció gazdasági-társadalmi hasznosulása.
Szilvássy Zoltán, a DE rektora jelezte: intézményük mintegy másfél évtizede alakított ki szoros kapcsolatot a helyi kereskedelmi és iparkamarával, illetve az önkormányzattal, és ez a háromszereplős együttműködés alapozta meg a ma már az innovációra is kiterjedő eredményeket.
Kitért a gyógyszeripar és az agrárium területén az egyetem és a vállalkozások részvételével évek óta sikeresen működő klaszterekre, megemlítve, hogy a cégekhez kihelyezett tanszékek is hozzájárulnak az eredményes együttműködéshez. Ugyanakkor gyenge pontnak nevezte a kkv-szektor innovációs képességét, amin jelentős mértékben javíthat a jövőben az innovációs platformok nyújtotta lehetőség.
Bács Zoltán, a DE kancellárja hozzátette: egy remélhetőleg hamarosan sikeresen lezáruló közbeszerzés eredményeként az egyetem science-parkjában megépülhet az innovációs pláza, amely a területi innovációs platform szereplőinek is munkateret biztosít.
Deák Csaba, a miskolci egyetem kancellárja megtiszteltetésnek nevezte, hogy egy ilyen rendezvénysorozat első állomása a Miskolci Egyetem lehetett, amely az eddigiek során is nagy hangsúlyt fektetett az innovációra. A Területi Innovációs Platform új lendületet adott ahhoz, hogy a Miskolci Egyetem az innováció területén meghatározó szereplő legyen. Küldetésüknek tekintik, hogy úgy szélesítsék portfóliójukat, hogy a kis- és közepes vállalatokat is ki tudják úgy szolgálni, hogy az innováció minél nagyobb arányban hasznosulni tudjon.
Forrás: MTI
