Rengeteg tudás, tapasztalat, eredeti ötlet halmozódik fel a magyar egyetemeken
A 2024-es Gyorsítósáv pályázatban november 13-án döntés született arról, hogy 22 egyetemi, kutatóintézeti kötődésű induló innovatív technológiai (úgynevezett startup) vállalkozás összesen 5,6 milliárd forint támogatásban részesül – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) csütörtökön az MTI-vel.
„Rengeteg tudás, tapasztalat, eredeti ötlet halmozódik fel a magyar egyetemeken és kutatóintézetekben, ám ma még csak kis részükből jön létre piacképes, magas hozzáadott értékű termék vagy szolgáltatás. Olyan, amely úgy a kitalálójának, mint az egyetemnek, a magyar gazdaságnak és nem utolsósorban a magyar embereknek hasznot hoz” – írták a közleményben.
„A Gyorsítósáv programmal éppen az a magyar kormányzat célja, hogy lendületet adjon a tudósoknak, kutatóknak innovatív eredményeik továbbfejlesztéséhez és piacra viteléhez” – közölték.
A 2024-es Gyorsítósáv pályázatban november 13-án született döntés arról, hogy 22 egyetemi, kutatóintézeti kötődésű induló innovatív technológiai (úgynevezett startup) vállalkozás részesül összesen 5,6 milliárd forint támogatásban – áll a közleményben.
„Stratégiai cél, hogy – miként a világ valamennyi vezető egyetemére és kutatóintézetére ez igaz – sikeresen beazonosítsuk és támogassuk azokat a kutatókat, akikben megvan az ambíció, hogy az üzleti világ színterén küzdjenek eredményeiknek a gyakorlatba történő átültetéséért, üzleti hasznosításáért” – emelték ki.
A közlemény szerint a Gyorsítósáv pályázat célja, hogy átjárhatóvá tegye a határt tudomány és üzlet között, és arra ösztönözze a tudós kutatókat, hogy a teljes értékláncban gondolkodjanak és sikerrel vigyék piacra innovációikat.
Ez a folyamat erősíti a vállalkozói szemléletet az akadémiai szférában, javítja a gazdaság versenyképességét és nemzetközi piacokon is sikeres, gyors növekedésre képes, úgynevezett mélytechnológiai vállalkozásokat indít el. Ezek mellett további alkalmazott kutatási témákat generál, valamint megoldásokat hozhat létre a kiemelt társadalmi kihívások kezelésére – írták.
A közleményben kiemelték, hogy jól mutatja a kutatók körében az innovációra való nyitottságot és annak folyamatos erősödését, hogy az eredetileg kétmilliárd forintos kerettel meghirdetett pályázatra rövid idő alatt hatszoros piaci igény érkezett: a pályázók összesen 52 projektjavaslatot nyújtottak be szakmai véleményezésre. Annak érdekében, hogy valamennyi magas színvonalú projekt támogatásban részesülhessen, a Kulturális és Innovációs Minisztérium döntést hozott a keretösszeg hatmilliárd forintra történő megemeléséről. A fókuszterületi innovációs testületek a benyújtott 52-ből 22 projektjavaslatot ajánlottak támogatásra, összesen több mint 5,6 milliárd forint értékben.
A támogatásra érdemes projektjavaslatok túlnyomó hányada, több mint kilencven százaléka a gazdaság és társadalom digitális átmenete, valamint az egészséges élet megőrzését szolgáló fejlesztések fókuszterületéről érkezett. A jelentős tudományos vagy műszaki újdonságtartalommal rendelkező termékek, technológiák vagy szolgáltatások kifejlesztéséhez projektenként akár 300 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyújt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) – emelték ki a közleményben.
Mint írták, a program keretében az induló innovatív technológiai vállalkozások támogatása nemcsak gazdasági, hanem társadalmi hatás elérését is biztosítja: a KIM és az NKFI Hivatal olyan előremutató fejlesztéseket támogat, amelyek valamilyen módon hozzájárulnak a lakosság egészségének, környezetének, biztonságérzetének javulásához, összességében a társadalom jóllétének növekedéséhez.
A nyertes projektek megálmodói olyan témákon dolgoznak, mint a nőgyógyászati rendellenességek innovatív feltárása, az öregedési folyamatot meghatározott gyakorlati szempontok alapján kimutató diagnosztikai módszerek továbbfejlesztése, gyógyszerkutatások hatékonyabbá tétele a fejlett laboratóriumi eljárások és a modern digitális technológiák kombinálásával. Továbbá a projektek között szerepel automatikus ütközéselkerülő szoftver fejlesztése az autóiparban vagy iparterületek kibocsátásának folyamatos monitorozására, mérésére, károsanyag-tartalom meghatározására alkalmas távmérő rendszerek kialakítása – írták a közleményben.
Forrás: magyarhirlap.hu