Pálinkás József hozzátette:
igyekeznek mindent megtenni azért, hogy a kis- és középvállalkozásokat innovatívabbá tegyék, ennek érdekében minden eddiginél korábban hirdették meg a pályázatokat.
A januári meghirdetés miatt a projektek megvalósítása is korábban indulhat – jelezte.
Az NKFI Alap idén a vállalkozások innovációs, kutatási és fejlesztési (k+f+i) tevékenységét 30 milliárd forint, a kutatói-ipari együttműködéseket 31 milliárd forint keretösszegű pályázatokkal támogatja.
Ez öt tematikus programot foglal magába a mesterséges intelligencia kutatásától a tiszta ivóvízzel kapcsolatos kutatásokon át a szegedi szuperlézeren végzendő kutatásokig
– ismertette.
Az idei legfontosabb változások között kiemelte: az új felhívásokra nem nyújthat be pályázatot az a vállalkozás, amelynél a vállalt saját erő meghaladja a cég saját tőkéjének felét, és a határidő után ezentúl nem lesz lehetőség a tervezett beszerzésre vonatkozó érvényes piacfelmérés beküldésére (hiánypótlására).
Pálinkás József előadásában felidézte: 2015 és 2017 között kétezer új kutatás-fejlesztési és innovációs projektet indítottak a magyar vállalkozások mintegy 300 milliárd forint hazai és uniós forrásból.
A kkv-k számára 2020-ig elérhető összesen 2120 milliárd forint uniós pályázati lehetőségből csak a k+f+i célú források 424 milliárd forintot tesznek ki.
Az elmúlt három pályázati évet értékelve kifejtette: kiegyenlítetten nyertek el forrásokat a versenypályázatokon a kutatóhelyek és az innovatív vállalatok. Az egyetemek és a kutatóintézetek nyertes projektjavaslatainak a száma eddig 1895, míg a vállalkozásoké 1981, és mindkét szektor megközelítőleg egyenlő arányban, 300-300 milliárd forint elnyert támogatással gazdálkodhat.
A beérkezett pályázatok egyharmada nyert támogatást 2015-2017 között, mintegy kétezer pályázat értékelése még tart.