Hogyan lehet mesterséges intelligencia segítségével pontosabban megérteni a daganatos betegségek kialakulását és az agy működését? Melyek a bölcsőde, az óvoda, az iskola vagy az egyetem elkezdésekor a hatékony alkalmazkodás kulcstényezői? Mi az, ami segíti a nehézségekkel való sikeres megküzdést? Milyen szerepük volt a papoknak és a lelkészeknek a falvakban és kisvárosokban a történelmi Magyarországon és Erdélyben? Hogyan lehet tökéletesen biztonságos kvantumtitkosítást, illetve a jelenlegi számító­gépeknél lényegesen hatékonyabb kvantumszámítógépeket létre­hozni? – kérdések, amelyekre a május végén bemutatott újabb „lendületes” nyertesek keresik a választ. Nem köldöknézős, senkit sem érdeklő kutatási témák ezek, hanem olyanok, amelyek a szélesebb közönségnek is hasznos információkkal szolgálhatnak. Most huszonegy ígéretes kutató jutott a hazai viszonyokat meghaladó kutatási feltételekhez. Immáron tizenegyedszer.

A Magyar Tudományos Akadémia akkori elnöke, Pálinkás József 2009-ben indította el az ígéretes fiatal kutatókat itthon tartó, illetve hazavonzó pályázati programot. Az ideiekkel együtt összesen 164 Lendület-kutatócsoport alakult. Nem mindegyik hozott világraszóló eredményt, de a többség teljesítette az elvárásokat. Például azt, hogy a Lendület-kutatócsoportok vezetői vegyenek részt az Európai Kutatási Tanács (ERC) által kiírt vagy más hasonló pályázatokban. ERC-pályázaton 2016-ban 12 hazai kutató nyert egyenként mintegy 1,5–3,5 millió eurót. A kiválasztottak közül hatan az MTA Lendület programjának korábbi nyertesei.
Ehhez nincs mit hozzátenni.

Forrás: innoteka.hu