– A koronavírus hazai megjelenésekor életbe léptek a korlátozó intézkedések, s ezzel egyidőben megnéztük, hogyan tud a magyar tudomány hozzájárulni a vírus terjedésének követéséhez, negatív hatásának minimalizálásához. Ha meg tudjuk tartani azt az együttműködési készséget, pontosságot, ami az elmúlt két hónapban jellemezte a magyar tudományt, akkor biztosított a folyamatos fejlődés – hangsúlyozta Palkovics László a május 21-ei online tudományos tanácskozáson mondott köszöntőjében.

Az innovációs és technológiai miniszter kifejtette: az elmúlt öt hónapban több mint 100 projektjavaslatot kaptak, közülük 52 már döntéselőkészítési fázisban van, 24 projektet támogattak, és további 12 döntésre vár.

– Az idő szűkössége miatt – szokásainktól eltérően – nem egy hosszú pályázati értékelési formát választottunk, hogy egy projekt se vesszen el. Ezeket most betereljük a hagyományos pályázati rendszerbe, az NKFIH a magyar innovációs alapon belül hoz létre egy járvánnyal kapcsolatos további kutatási büdzsét – tájékoztatott Palkovics László.

A tudományos tanácskozáson az egyetemek és a kutatóintézetek vezetői bemutatták a járvány terjedésével, kontrolljával, irányításával foglalkozó projekteket, melyekben matematikusok, epidemiológusok dolgoztak együtt, a vírus ismeretére vonatkozó projekteket, valamint a megelőzést és a kezelést célzó különböző orvosi műszerek – például lélegeztető gépek –, illetve terápiás, plazma- és antivirális készítmények fejlesztését célzó kutatásokat.

A Debreceni Egyetemen folyó munkát Szilvássy Zoltán rektor ismertette. Az egyetemi vezető kiemelte, hogy az intézmény kutatás-fejlesztési tengelyében a vakcinafejleszés áll, melyhez kapcsolódóan a közelmúltban írt alá megállapodást az egyetem a Nemzeti Népegészségügyi Központtal.

– Az együttműködés a koronavírus elleni vakcina kifejlesztését célozza, konszenzus van a vakcina típusáról, illetve rendelkezésre állnak a vakcinagyártáshoz szükséges technológiai elemek. A Debreceni Egyetem évtizedek óta szoros kapcsolatban van az egyetlen magyar tulajdonú oltóanyaggyárral. A saját fejlesztésű sejtvonal lesz az alapja a vakcinafejlesztésnek.

„Úgy gondoljuk, 2020 októberére eljutunk odáig, hogy kisszériás gyártásban preklinikai vizsgálatokat tudunk végezni szenzitív fajokon” – számolt be Szilvássy Zoltán.

A rektor kitért még az egyetemen folyó további kutatásokra, így a Meditop gyógyszergyárral közös, a hazai hidroxi-klorokin gyártás elindítását célzó projektre, valamint egy széles spektrumú anitvirális prevenciós készítményre.

Bódis József felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár záróbeszédében kiemelte:

a járvány kapcsán kiderült, hogy ha nagy a baj, akkor gyorsan tudunk szövetkezni, együtt dolgozni és komoly célokért eredményeket produkálni. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára megjegyezte: a védekezés eddigi leghatékonyabb eszköze a maszkon és a kézmosáson túl a korlátozó intézkedések és azok betartása, vagyis a fegyelem volt.

Forrás: haon.hu