A Szegedi Tudományegyetem és az ELI ALPS lézeres kutatóközpont együttműködésében működő Nemzeti Lézeres Transzmutációs Laboratórium nemzetközi viszonylatban figyelmet keltő eredményekről számolt be projektzáró konferenciáján. Az eseményen Lantos Csaba energiaügyi miniszter a tudományos finanszírozást visszaigazoló kutatásnak nevezte a projektet. Bódis László innovációért felelős helyettes államtitkár bejelentette, hogy Missziók néven új kormányprogramot indítanak, amely a nemzeti laboratóriumok eredményeit hasznosítja majd. A szegedi ELI-ALPS Lézeres Kutatóközpontban elvégzett kutatások középpontjában a nukleáris hulladék kezelésének, illetve a lézerimpulzusokkal keltett neutronok felhasználásának kérdése állt.
A magyar kormány 2019-ben döntött arról, hogy a Szegedi Tudományegyetemen elindítja a nukleáris hulladékok lézeres transzmutációját, vagyis a hosszú felezési idejű sugárzó elemek átalakítását célzó projektjét. A kutatási program azzal számolt, hogy az ELI ALPS lézeres kutatóközpont rövid impulzusú lézereire alapozva új neutronkeltési technológiát lehet fejleszteni. Ezt a tudományos célt akkor még csak szimulációk igazolták, kísérleti eredmények és technológiai tapasztalatok egyáltalán nem álltak rendelkezésre. A lézeres neutronkeltés célkitűzését Osvay Károly, az SZTE-n megalakult Lézeres Transzmutációs Nemzeti Laboratórium vezetője, valamint Szabó Gábor, az SZTE professzora, az ELI ALPS ügyvezetője publikálták 2020-ban.
Osvay Károly a napokban interjúban fejtette ki kutatócsoportja tudományos eredményeit. A transzmutációs projekt 5 éve alatt a világon elsőként igazolták, hogy kis energiájú, rövid impulzusú lézerrel lehetséges a folyamatos neutronkeltés. A projektben aprólékos tudományos és műszaki újításokkal elérték a másodpercenkénti 108 neutronszámot, ami jelenleg világrekordnak számít. Tizenöt publikáció és 2 szabadalom mellett az SZTE neutronkeltési nyalábvonala mára már az ELI ERIC felhasználói programjának kínálatában is szerepel. E berendezésen Osvay Károly további sugárbiológiai- és orvosi célú izotópkészítési kutatásokat kezdeményezett, valamint többek között űreszközök tesztelésére is alkalmas sugárzási körülményeket is kialakíthatnak a vákuumban.
A transzmutációs projekt 5 éves első periódusának eredményeiről és alkalmazásáról az SZTE és az ELI ALPS február 7-én rendezett nemzetközi konferenciát a lézeres kutatóközpontban. A projektet eredetileg Palkovics László korábbi innovációs miniszter indította el Gérard Mourou Nobel-díjas fizikus és Szabó Gábor lézerfizikus, az ELI ALPS ügyvezetője javaslatára. Az akkori innovációs és technológiai portfólió jelenleg két részre oszlik, egyik részét Lantos Csaba energiaügyi miniszter irányítja, a másikért pedig Bódis László, innovációért felelős helyettes államtitkár a felelős. Mindkét kormánytag, valamint az SZTE kutatóprofesszora, Gérard Mourou is jelen volt a transzmutációs projekt zárókonferenciáján. Az esemény házigazdája, Szabó Gábor rajtuk kívül Rovó László egyetemi tanárt, az SZTE rektorát, Domokos Péter fizikust, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) társelnökét, Gulyás Balázs agykutatót, a HUN-REN Magyar Kutatói Hálózat elnökét és Allen Weekst, az ELI ERIC főigazgatóját köszöntötte. Szabó Gábor úgy értékelte, a jelenlegi innovációs politikának két kiemelt, lézerkutatással kapcsolatos projektje van: Krausz Ferenc molekuláris ujjlenyomat programja, valamint a Szegedi Tudományegyetem transzmutációs kutatása.
Prof. Dr. Rovó László: A következő években számos kutatócsoport ér el kiemelkedő eredményeket
Prof. Dr. Rovó László, az SZTE rektora köszöntőjében arról beszélt, hogy a történelem során a fejlődést felgyorsították bizonyos kulcsfontosságú fordulópontok, mint a kerék, a nyomtatás, a számítógép felfedezése, vagy az életfolyamatok megfigyelésének technológiája. Ezek az áttörések új távlatokat nyitottak meg és új kérdéseket is felvetettek, amihez az úttörő tudósok utódai további megfontolásokat tettek hozzá.
– A tudomány története évszázadokon átível, a generációk kutatói folyamatosan bővítették az ismereteket. A szegedi egyetemen figyelemreméltó volt, hogy Klebelsberg Kuno létrehozta azt a biokémiai kutatóhelyet, amelyre meghívta a rövidesen Nobel-díjat elérő Szent-Györgyi Albertet. Ez az intézményépítés vezetett el később Szent-Györgyi Albert 1937-es Nobel-díjához, valamint ahhoz is, hogy a szegedi egyetem indította el pályáján a mai tudomány egyik legragyogóbb csillagát, Karikó Katalint.
Prof. Dr. Rovó László szerint a szegedi egyetemnek hasonló hagyományi vannak a lézerfizikában is; ennek a területnek az oktatása és kutatása is megbízható és jól strukturált alapokon nyugszik. Ez a hagyomány húzódik meg az ELI ALPS lézeres kutatóintézet megalapítása és működése mögött is.
– A 21. században a tudományos diszciplínák közötti határ egyre inkább elmosódik – húzta alá az SZTE rektora. – Saját tapasztalataim alapján elmondhatom, hogy egy sikeres cochleáris implantátum beültetési program nemcsak klinikai ismereteket igényel, hanem szakértelmet is olyan területeken, mint az információs technológia, a fizika és a mérnöki tudományok. A lézer- és részecskeforrások új lehetőségeket nyitottak meg a fizika, a kémia, a biológia, az anyagtudomány és számos más területen – mondta az SZTE rektora, majd így folytatta:
– A Szegedi Tudományegyetem Science Parkja reményeink szerint e felfedezések számára olyan lesz, mint az agy, az idegrendszer számára. Egyetemünk tizenkét kara lefedi a tudomány teljes spektrumát. Elkötelezettek vagyunk a kiválóság előmozdítása mellett, és biztosak abban, hogy az elkövetkező években számos kutatócsoport ér el kiemelkedő eredményeket. Zöldenergia és autóipari kutatásaink az elsők között lehetnek, amelyek reflektorfénybe kerülnek, hiszen már készen állnak arra, hogy a helyi környezetben valós alkalmazásokat tárjanak fel.
Prof. Dr. Rovó László végül Szent-Györgyi Albertet idézte: „A természet nagy elvekre épül. A természet nem épít külön elveket egy fának, egy bokornak, egy virágnak, egy embernek. Minden egy közös nagy alapelvre épül, úgyhogy végeredményben mindegy, hogy mit tanulmányozunk, ha elég értelmesek vagyunk ahhoz, hogy az élet alapelveit, szerkezetét megértsük.”
Lantos Csaba: A természettudományos beruházások gazdasági versenyképességgel járnak
Lantos Csaba energiaügyi miniszter mindenekelőtt Gérard Mourou-t köszöntötte, aki Toshiki Tajima elméleti fizikussal közösen vetette fel először, hogy lézeres úton előállított neutronforrást lehetne használni transzmutációs célra. Lenyűgözőnek nevezte Szent-Györgyi Albert korábban elhangzott gondolatát, hiszen úgy tapintott rá az élő rendszerek közös felépítésére, hogy akkor még a DNS-t sem ismerte a tudomány.
Lantos Csaba szerint a Szent-Györgyit Szegedre invitáló Klebelsberg Kuno felismerte, hogy a természettudományok és gazdasági életre gyakorolt hatásuk új utat mutat a fejlődésnek. – Az ELI ALPS-ban, ebben a modern tudományos központban stratégiai jelentősége van annak, hogy felidézzük Klebelsberg Kuno alakját. Ő volt az, aki oktatási központtá változtatta Szegedet, ahol minden polgár lehetőséget kapott a tanulásra, az oktatás pedig gazdasági fejlődést és jólétet hozott. Lantos szerint a kormányzat ma ugyanebben a szellemben dolgozik: a gazdaság megerősítése, a versenyképesség növelése, a kutatás, fejlesztés és innováció támogatása, valamint a tudományos és gazdasági szektorok közötti együttműködés elősegítése érdekében. Ugyanakkor hisznek a kapcsolatok kiépítésében is, ami azt jelenti, hogy a hagyományos partnerek mellett az erőteljesen fejlődő tudományterületekkel szorosabb kapcsolatokat alakítanak ki.
– Megtiszteltetés volt számomra, hogy ma részt vehettem két olyan rendezvényen, amelyek ezeket az értékeket és elveket képviselik. Átadtuk a Szegedi Tudományegyetem Science Parkjának elkészült közművesítését és úthálózatát, majd örömmel hallottam, hogy a Lézeres Transzmutációs Nemzeti Laboratórium projekt szép eredményeket ért el. Itt láthatjuk azokat a beruházásokat, amelyek igazolják a tudományos finanszírozást! Az ELI ALPS és a Szegedi Tudományegyetem együttműködésében a folyamatos fejlesztések révén a lézertechnológia mára a tudományos tér egyik alapfogalmává vált, ami megoldásokat nyújt a legfontosabb tudományos problémákra. Az itt folyó kutatások segíthetnek abban, hogy a nukleáris energia szélesebb körben elfogadottá váljon, hiszen ez az egyik legtisztább és legmegbízhatóbb energiaforrás, amely hozzájárulhat a klímavédelemhez és az ország energiaszükségleteinek biztosításához.
– Az állam építhet laboratóriumokat, mondta a miniszter, de egymaga nem tudja megtölteni ezeket tudományos szellemmel. Ezért építettünk fel egy támogató ösztönző intézményi hálózatot, ami a tudományos erőfeszítéseket segíti – zárta Lantos Csaba.
Bódis László: Missziók, új kormányprogram a kutatási eredmények hasznosítására
Az említett támogató hálózatról Bódis László innovációért felelős helyettes államtitkár beszélt a konferencián. Bódis László az eseményen bejelentette, hogy az elmúlt években évente mintegy 100 millió eurót fordítottak a Nemzeti Laboratóriumok Programra, olyan projektekre, amelyek a felsőoktatási kutatási ökoszisztémán belül különböző kutatási területekre fókuszáltak.
– Három fő pillérre alapoztunk. Megvizsgáltuk, hogy a kutatási ökoszisztémánkban, egyetemeinken és kutatóhálózatunkban milyen erősségeink vannak, és milyen ipari kapacitásokkal rendelkezünk. Olyan tudományos és technológiai területeket kerestünk, amelyek rohamosan fejlődnek és a következő években meghatározóak lesznek. Olyan témákra fókuszáltunk, amelyek kiemelten fontosak a magyar közösség és a magyar emberek számára. E három szempont alapján határoztuk meg a 25 nemzeti laboratóriumot és számos egyéb projektet a tehetséggondozási programon belül, amelyeken keresztül jelentős forrásokat fordítottunk célzott, küldetésorientált kutatásokra – fejtette ki Bódis László.
Bódis László a konferencián jelentette be, hogy Missziók címmel új kormányprogram indul, amely a korábbi laboratóriumi és ipari eredményeket hasznosítja majd és arra törekszik, hogy a kutatás-fejlesztés és innováció terén Magyarország megőrizze versenyképességét. Emellett fontos célja, hogy a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazása révén hazai és nemzetközi szinten is hozzájáruljon a fenntartható energia- és gazdasági rendszer kialakításához. – Erre a programra 10 millió eurót különítettünk el ebben az évben, a következő években pedig reméljük, hogy még nagyobb finanszírozást tudunk biztosítani – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.
Gulyás Balázs: A transzmutációs projekt a jövőnek szól
Domokos Péter fizikus, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) társelnöke köszöntőjében gratulált Osvay Károlynak és Szabó Gábornak a transzmutációs projektért, amelyet várakozáson felül sikeresnek nevezett, külön megemlítve a neutronkeltés iongyorsítási céltárgyaként kifejlesztett folyadékhártyát.
Gulyás Balázs, HUN-REN Magyar Kutatói Hálózat elnöke így kezdte köszöntőjét: – Amikor először megkaptam a meghívót, rögtön arra gondoltam, hogy ez egy újabb példája Szabó Gábor szarkasztikus humorának. A brit akadémiai nyelvezetben ugyanis a „closing event” kifejezés gyakran emlékünnepségre utal, amelynek során híres tudósok múltbéli kiváló tetteire emlékeznek – és semmi másról nincs szó. Amikor elolvastam az előadások anyagát, már láttam, hogy ez a kutatási program a jövőről szól.
A HUN-REN hálózat több intézete is részt vett a transzmutációs projektben; elsősorban a debreceni Atomki kutatóintézet, ahol a neutronelőállítás neutronszámlálóját fejlesztették. Gulyás Balázs arról beszélt, hogy a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat a magyar kutatás-fejlesztési és innovációs ökoszisztéma egyik zászlóshajójává szeretne válni:
– Büszkék vagyunk arra, hogy együtt dolgozhatunk Magyarország legfontosabb kutatási infrastruktúráival és az innováció területén tevékenykedő szervezetekkel. Ha ezt egy flottához hasonlítjuk, akkor az élen haladó hajók – kutatóintézetek, egyetemek, nagy gazdasági szereplők és kis- és középvállalkozások – közösen egy erős kutatási és innovációs ökoszisztémát alkothatnak. Ez a mi célunk – zárta Gulyás Balázs.
Allan Weeks: A lézeres neutronkeltés már gyakorlati alkalmazásokat is ígér
Allan Weeks, az ELI ERIC főigazgatója utalt arra, hogy a transzmutációs projekt az ELI ALPS és a Szegedi Tudományegyetem együttműködésében lett sikeres. Emlékeztetett, hogy az infrastruktúra és a tudás egyedülálló lehetőséget teremtett az ELI-ben. Az elmúlt két év során több mint 1500 tudós, több mint 30 országból jelentkezett kísérletekre. Ez azt is mutatja, hogy az ELI globális érdeklődést váltott ki. Az itt dolgozó kutatócsoportok segítenek a világ minden tájáról érkező tudósoknak, hogy saját kísérleteiket is elvégezhessék.
– A lézerekkel történő neutron-, elektron- és protongyorsítás, teljesen új lehetőségeket nyit meg. Ha ehhez hozzávesszük a berendezés kompakt méretét, a sokoldalúságát és a költséghatékonyságot, akkor igazán forradalmi technológiáról beszélhetünk. A transzmutációs projekt pontosan ezt képviseli: a különböző technológiák egyesítését, amely egy teljes iparágat forradalmasíthat. Magyarország mindig is élen járt a nukleáris tudományok területén. A magyar kutatók kiváló szakemberek ezen a szakterületen, és az itt összpontosuló tudás világszínvonalú. Az elmúlt időszakban publikált tudományos eredmények komoly figyelmet kaptak a tudományos közösségben. Ezek az eredmények nemcsak az alapkutatást gazdagítják, hanem gyakorlati alkalmazásokat is lehetővé tesznek, különösen az orvostudomány és az energiaipar területén. Ezért fontos, hogy folytassuk ezt a munkát és tovább fejlesszük ezt a projektet. Egy olyan fejlesztési irány, amelyben Magyarország világszínvonalú központtá válhat – hangsúlyozta az ELI kutatóközpontok főigazgatója.
A konferencia első részében Osvay Károly, Parvin Varmazyar, Kovács Attila és Elekes Zoltán a lézeres neutronkeltés technológiájáról tartott előadást, majd Osvay Károly átfogóan ismertette a transzmutációs projektet, Hideghéty Katalin a lézerrel keltett részecskékkel történő sugárbiológiai kísérletekről beszélt, Gérard Mourou pedig visszaemlékezett az ELI kutatóközpont születésére. A konferencia utolsó részében a lézeres neutronkeltés alkalmazásairól volt szó: Sandra Moretto a neutronsugaras kamionellenőrzésről, Mantas Grigalavicius a neutronsugár sejtekben keltett hatásáról, Elekes Zoltán pedig az orvosi célú izotópok lézeres előállításáról tartott előadást. A projekt tudományos eredményeiről Osvay Károllyal készült interjúnkban olvashatnak.
Forrás: u-szeged.hu