Ezt a folyamatot hivatott tovább erősíteni a tavaly év végén bemutatott, az egyetemek és a vállalatok közötti hatékonyabb együttműködést szolgáló Kooper-platform is.

„A hazai felsőoktatásban rejlő tudás és kapacitások hasznosítása az innovációs ökoszisztéma fenntartható fejlődésének kulcsa, ezért az eddigi támogatásokon felül fontos feladatunknak éreztük, hogy megteremtsük a lehetőségét egy olyan felületnek, ahol mindenki be tudja mutatni, mely szolgáltatásokat kínálja a vállalatok számára” – érvelt a Hivatal és az SDA Informatika Zrt. által közösen megvalósított fejlesztés mellett Lengyel László. Mint fogalmazott, a platform azért is hiánypótló, mert a hazai kis- és középvállalkozói (kkv) szektor jelentős hányadában egyelőre nincs meg az az innovációs kapacitás, amelyre új termékek, szolgáltatások, technológiák fejlesztéséhez szükség van. Az elnökhelyettes kitért arra is, hogy a Kooper mindkét félnek hasznos, hiszen az egyetemek a náluk található infrastruktúrákat, elsősorban a laborokat, a kutatási tevékenységeik mellett a vállalatok szolgálatába is tudják állítani, ezáltal nemcsak hasznosulhatnak az ottani kutatások, de a felsőoktatási intézmények bevételre is szert tehetnek.

Az egyetemek a náluk található infrastruktúrákat, elsősorban a laborokat, a kutatási tevékenységeik mellett a vállalatok szolgálatába is tudják állítani.

A piaci szereplők pedig gyakran komplett szolgáltatási csomagot kapnak, amivel nem pusztán eszközöket vehetnek igénybe, de a hozzájuk kapcsolódó szakmai képességekhez és tudáshoz is hozzáférnek. Lengyel László ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy egyre több egyetemi kar és tanszék ismerte fel annak fontosságát, hogy PhD-hallgatókat és fiatal kutatókat is bevonjanak az ilyen típusú együttműködésekbe, és ez a szemlélet már elvárássá is vált az NKFI Hivatal pályázataiban. A nyugati országokban számos esetben az egyetemi laborok kapcsán nagyságrendileg 20 százalék körül maximalizálják az ipari hasznosítás mértékét. Itthon jelenleg a kihasználtság alacsonyabb, de azt remélik, hogy ez a platform új lendületet adhat ennek a folyamatnak. Az elnökhelyettes véleménye szerint a Kooperre egyfajta webshopként lehet tekinteni, hiszen az átlátható, jól strukturált online felületén az érdeklődők keresgélhetnek a regisztrált felsőoktatási intézmények folyamatosan frissülő kínálatában.

Nemzetközi színtéren kutatnak a magyar egyetemek

„Bizonyították a magyar egyetemek, hogy világszínvonalon kutatnak” – olvasható Bódis László LinkedIn posztjában. Az innovációért felelős helyettes államtitkár bejegyzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a HU-rizont programban 30 olyan kutatási programot támogatott az állam összesen 12 milliárd forint értékben, amelyek keretében a magyar egyetemek egytől egyig a világ 100 legjobb egyetemének valamelyikével működnek együtt. Ráadásul teszik ezt olyan kutatási témákban, amelyeket a magyar egyetemek határoztak meg. Bódis első példaként a di­gitalizáció témakörében megvalósult kooperációt emelt ki az Óbudai Egyetem, a Stanford University, valamint a National University of Singapore között. Mindkettő Top 10-es egyetem a világban. A közös fejlesztés célja az orvosi robotika és a mesterséges intelligencia ötvözése. Az MI-alapú megoldások képalkotási, illetve valós idejű diagnosztikai megoldásokkal támogathatják az orvosokat és növelhetik a sebészeti robotok műtéti pontosságát, lerövidítve a betegek felépülési idejét. A Szegedi Tudományegyetem, a University of Cambridge és a University of Ulm az egészséges élet területére fókuszál, a közös kutatás célja a műanyag mikro- és nanorészecskék emberi egészségre gyakorolt hatásának átfogó elemzése. A műanyagok széles körben elterjedtek a társadalomban, azonban a műanyaghulladék továbbra is komoly környezeti terhelést és fenyegetést jelent. A műanyag lebomlása során keletkező mikro- és nanorészecskék a környezetben felhalmozódnak, és potenciális kockázatot jelenthetnek az emberi egészségre. Jelenleg szisztematikus elemzéseken alapuló eredmények ezekről a hatásokról nem állnak rendelkezésünkre, ezért a kockázatok és szabályozási kérdések is megválaszolatlanok. A közös kutatás ebben hozhat gyökeres változást. Bódis László harmadik példaként egy, a zöld átállás témakörében megvalósuló együttműködésre hívta fel a figyelmet a Debreceni Egyetem, a Seoul National University és a University of Florida között. A kutatás az autonóm – azaz vezető nélküli – közlekedés fejlesztésére irányul. A projekt keretében a három egyetem megoldást fejleszt azzal a céllal, hogy biztosítsa a közlekedési rendszer különböző szereplői által irányított rendszerek (mint például az útkezelés, a közlekedési hatóságok vagy az autógyártók) integrációját, azaz e rendszerek közötti gördülékeny együttműködést egy digitális iker keretrendszer létrehozásával.

„A felsőoktatási intézmények korábban elsősorban saját honlapjaikon reklámozták magukat, ez az új csatorna azonban plusz lehetőség, ráadásul egyrészt összegyűjti azt a szoltáltatásportfóliót, amellyel a hazai egyetemek rendelkeznek, másrészt nagyon komoly minőségi garanciát is képviselnek az itt feltüntetett szolgáltatások” – mutatott rá a Kooper-platform egy következő lényeges előnyére Tóth Bence tudományos főtitkár, aki arra is kitért, hogy a keresleti oldalon nemcsak ipari szereplők, de magánszemélyek is regisztrálhatnak a felületre. Az egyszerű böngészéshez pedig még arra sincs szükség.

A Kooper felületén – amely a kooperlabs.hu oldalon érhető el – már kilenc egyetem, köztük a Miskolci Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Pannon Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Széchenyi István Egyetem által kínált szolgáltatások érhetők el. Ezzel párhuzamosan a piaci szereplők is mind nagyobb számban csatlakoztak a kezdeményezéshez, de a tudományos főtitkár reményét fejezte ki, hogy belátható időn belül ez a szám huszonkettőre fog emelkedni. Véleménye szerint minden egyetem rendelkezik olyan tudásbázissal, ami hasznos lehet a piaci szereplők számára. „Nemcsak laborokra van szükségük a vállalatoknak, hanem tanulmányokra, üzleti elemzésekre és akár képzésekre is” – jegyezte meg, hozzátéve: valóban csak az egyetemek kreativitásán fog múlni, milyen mértékben tudják bővíteni ezt a sort. Mint megtudtuk, januárban már több mint 600 szolgáltatás volt elérhető a rendszerben, a legszélesebb portfólióval a Miskolci Egyetem rendelkezik, de a Pannon Egyetem is több mint 100 szolgáltatást kínált e cikk születésekor. A platform legkeresettebb szolgáltatásai között van az élősejtes 3D bionyomtatás, a roncsolásmentes elektromos anyagvizsgálati eljárások és eszközök fejlesztése, zöldkémiai technológiák, a Járműipari Kutatóközpont, valamint az új immunizációs platformok fejlesztése.

Januárban már több mint 600 szolgáltatás volt elérhető a rendszerben, a legszélesebb portfólióval a Miskolci Egyetem rendelkezik.

„A platformon szűrhetünk külön iparágra, tudományágra, régióra és intézményre egyaránt” – ismertette a Kooper lehetőségeit Tóth Bence, aki a jövőbeli terveket illetően azt is elmondta, hogy bővíteni kívánják a kínálati oldalon szereplők körét, és az egyetemek mellett a kutatóintézetek számára is meg szeretnék teremteni a lehetőséget a csatlakozáshoz. Ezenfelül még idén szeretnék angol nyelven is elérhetővé tenni az oldalt, ugyanis számos felsőoktatási intézmény már hosszú évek óta nemzetközi partnerekkel is együttműködik. A platform más szolgáltatásokat kínáló oldalakhoz hasonlóan teret ad a vásárlói visszajelzéseknek, így a közös munka után a piaci szereplők osztályozni tudják az egyetemeket, és igény esetén még szöveges értékelés megírására is van mód.

Nemzetközi színtérre helyezni

Hogy mikor lehet kijelenteni azt, hogy sikeres az új kezdeményezés? A tudományos főtitkár szerint több indikátor alapján is mérhető lesz a Kooper jövőbeli hatékonysága. Ilyen például a regisztrált piaci szereplők és egyetemek száma, a szolgáltatásportfólióik mérete, továbbá a résztvevők között létrejött interakciók mennyisége. Lengyel László ezzel kapcsolatosan arra hívta fel a figyelmet, hogy az NKFI Hivatal közvetlen kapcsolatokat ápol az egyetemekkel, ezért első kézből tudnak tájékozódni arról, milyen együttműködések jöttek létre, és az is egyértelműen ki fog derülni, milyen típusú tudásra és szolgáltatásokra van igazán szükség a piacon. Mint folytatta, a Hivatal is mindent meg fog tenni a Kooper népszerűsítéséért itthon és nemzetközi színtéren is, és támaszkodni fognak a hazánk tudománypolitikai szempontból legfontosabb partnerországaiban szolgáló tudományos és technológiai (TéT) szakdiplomatákra. Jelenleg húsz országban vagyunk jelen, Európa legnagyobb városai mellett a többi között New Yorkban, Tokióban, Pekingben és São Paulóban is. „Ez a nemzetközi hálózat valódi érték, a platformnak pedig így, a szolgáltatásokat egy helyre gyűjtve, jelentős a marketingje” – tette hozzá.

A platformnak pedig így, a szolgáltatásokat egy helyre gyűjtve, jelentős a marketingje.

Tóth Bence szerint a platform idővel egy szélesebb együttműködési skála megteremtésére is alkalmas lehet. A távlati tervek között szerepel például a Kooper mellett olyan új modulok létrehozása, ahol a vállalatok szakmai gyakorlatra kereshetnek egyetemi hallgatókat, és szakdolgozati témákat ajánlhatnak a diákok figyelmébe, és természetesen állásokat is kínálhatnak a friss diplomásoknak. „Az utánpótlás kinevelése és Magyarországon tartása közös ügyünk, a platform remek lehetőséget teremt arra is, hogy a piaci szereplők kapcsolatokat alakítsanak ki a hallgatókkal, akikkel a jövőben hosszú távon is dolgozhatnak majd” – mutatott rá az egyetemi-vállalati együttműködések másik dimenziójára Lengyel László. Az NKFI Hivatal elnökhelyettese végül elmondta, hogy idén tervezetten számos egyetemre fognak személyesen ellátogatni, hogy népszerűsítsék a Kooper-platformot.

Forrás: innoteka.hu