A kutatás és fejlesztési projekt megvalósításához a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 138,5 millió forint vissza nem térítendő támogatással járult hozzá.

Az egységes mintavételi eljárások kidolgozására és az eredmények egységes értelmezésére a természetben előforduló mikroműanyagok jelentette ökológiai és humán egészségügyi kockázat jövőbeli megállapításához van szükség.

Bordós Gábor projektvezető közölte, a projektben olyan eszközt akarnak kidolgozni, amely az édesvizekből nagy mennyiségű mintát tud kinyerni, ugyanis Európában a jelenlegi tanulmányok szerint köbméterenként 10-20 mikroműanyag részecske található a vizekben. A Wessling Hungary által a Felső-Tiszánál és a Tisza-tónál 2017-ben elvégzett vizsgálatok hasonló nagyságrendű eredményt mutattak – tette hozzá.

A közlemény szerint a műanyaghulladékok jelentős része ma már bekerült a természetes ökoszisztémákba, ahol nem bomlottak le, de fizikai-kémiai hatások, elsősorban UV-sugárzás következtében a műanyagok szerkezete aprózódik, így öt milliméternél kisebb, úgynevezett mikroműanyagok jönnek létre. Az eddigi vizsgálatok szerint ez a hulladéktípus a madarak és a halak tápcsatornáját eltömítheti, ráadásul a műanyagok gyártásánál használt lágyítószerek szivároghatnak belőle, amelyek szintén az élővilágot veszélyeztetik.

Bordós megjegyezte, hogy a mikroműanyagok emberi tevékenység következtében kerülnek a természetbe, így a legjobb védekezés ellenük a megelőzés, a szelektív hulladékgyűjtés és az újrahasznosítás.

A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint az 1992-ben Budapesten alapított Wessling Hungary Kft. értékesítésből származó nettó árbevétele a 2016-os üzleti évben 3,9 milliárd forint volt, míg 2015-ben 3,3 milliárd forintot tett ki. A cég 2016-ban adózás után 449,86 millió forint nyereséggel zárt, ami az előző évhez képest 60,5 millió forintos bővülést mutat.

Forrás: innoportal.hu