A Kormányzat céljainak megfelelően a tőkealap-kezelő küldetése, hogy első körben, ötven milliárd forint uniós, illetve hazai forrású tőkebefektetéssel új alapokra helyezze az innovatív kkv-k finanszírozását, támogassa a hazai startup ökoszisztémát és ezáltal növelje Magyarország versenyképességét. A Társaság finanszírozza a magvető és a korai (startup) befektetési fázisokat, ezeken a területeken a következő hét év során több mint 1200 befektetés valósulhat meg.
A Kormány 143/2016. (VIII.17.) Korm. határozata rendelkezett a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Állami Tőkealap-kezelő létrehozásáról. Ennek értelmében az Állami Alapkezelő működéséhez első körben 50 milliárd forint áll majd rendelkezésre, amely keretösszegben a Gazdaságfejlesztési és Operatív Programokból e célra felhasználható 30 milliárd forinthoza Magyar Fejlesztési Bank Zrt. a saját forrásaiból 20 milliárd forinttal járul hozzá. .
Az alapkezelő létrehozásának elsődleges célja az innovatív ötleteken alapuló kis-és középvállalkozások ösztönzése. Ennek megvalósítására egy olyan, tisztán állami tulajdonú kockázati tőketársaság jön létre, amely uniós és hazai állami forrással tőkebefektetéseket hajt végre az életképes, fejlesztésre érdemes ötleteken alapuló startupokban, spinnoffokban. .
A rendelkezésre álló 50 milliárd forintból 10 milliárd a legkisebb cégekhez juthat el: itt alapvetően inkubátori szintű, a magvető fázist megelőző fejlesztések kerülnek fókuszba és a számítások szerint több száz, de akár félezer induló vállalkozás kaphat közel tízmillió forintot. Ez a korai fázisú finanszírozás egyedülálló mind Magyarországon, mind pedig a régióban. További 20 milliárd forint adható innovatív cégek magvető jellegű tőkeigényeire, amely akár 300 millió forintos kockázati tőkét is jelenthet mintegy 160-200 vállalkozás számára. A fennmaradó 20 milliárd forintra a már érettebb fázisban lévő cégek és projektek pályázhatnak, számukra jellemzően 300-500 milliós támogatást biztosít az Állami Alapkezelő.
A többlépcsős konstrukcióval a Kormány olyan fiatal vállalkozókat és projekteket kíván helyzetbe hozni, amelyek a korábbi uniós forrásokból (pl. a Jeremie alapokon keresztül) nem részesülhettek támogatásban, mivel a fejlesztésekhez szükséges saját forrást a piaci alapú befektetési alapok nem szívesen biztosították, főként a kezdeti inkubációs szakaszban.
Az elképzelések szerint az állam azzal, hogy a piaci alapon működő alapok helyett maga vállal kockázatot, új, kiterjedt startup innovációs ökoszisztéma létrejöttéhez járul majd hozzá mind vidéken, mind pedig a fővárosban. Számítások szerint 2020-ig az állam akár több mint 1000 KFI területen aktív vállalkozást is támogathat az új alapkezelőn keresztül. Ezáltal a hazai innovatív kkv-k számára pénzügyileg áthidalhatóvá válik az a korai életszakasz, amikor a sikertelen üzleti kezdeményezések aránya jellemzően 90 százalék körüli. A többlépcsős modell pedig azt is biztosíthatja, hogy a kezdeti tőkeinjekciónak köszönhetően a támogatott cégek fejlődésük minden szakaszában tőkebefektetésekhez juthatnak.
A koncepció segítségével jelentősen javulhat Magyarország nemzetközi versenyképessége, mivel ösztönzésre kerülnek olyan életképes kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységek, amelyek eddig a finanszírozás hiányában nem válhattak üzletileg sikeressé, illetve nem juthattak globális piacra.
A szakmai kiválasztást, azaz az újítás vagy ötlet elbírálását a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal biztosítja, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. pedig saját forrásaira építve valamennyi hazai régióban az igénylők rendelkezésére áll beleértve Budapestet és Pest megyét is. Az MFB Csoport célja, hogy a következő esztendőkben a korai inkubációs piac meghatározó szereplőjeként hatékonyan segíthesse a jelenleg tapasztalható hiányosságok, piaci rések kiküszöbölését a kockázati tőkepiacon.
Az Állami Tőkealap-kezelő Társaság működéséhez szükséges feltételeket az MFB Csoport - a Kormányhatározatnak megfelelően - 2016. október végéig alakítja ki, az első befektetésekre 2017 első negyedévében kerülhet sor.