A nemzetközi szemináriumot a Külgazdasági és Külügyminisztérium a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatallal, a budapesti japán nagykövetséggel, valamint a V4 partnerországok kutatás-fejlesztést finanszírozó ügynökségeivel együttműködve szervezte.
Schőberl Márton, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális és tudománydiplomáciáért felelős helyettes államtitkára a rendezvényt megnyitó beszédében kiemelte, hogy a közép-európai régió országai és Japán között több évtizede kiváló a kapcsolat a tudományos együttműködés területén. A japán cégek jelentős hozzáadott értéket képviselnek a magyar gazdaságban.
A magyar V4 elnökség programjaként hibrid formában megvalósult nemzetközi szemináriumon az öt ország közösen támogatott és lehetséges együttműködési projektjeit mutatták be, az alapkutatástól a technológiai innovációig. A szakmai program első szekciójában az előadók kiemelték a V4 országok és Japán autóipari stratégiáinak közös elemeit, különös tekintettel az önvezető technológia és a mesterséges intelligencia terén megvalósítható együttműködésre. A szeminárium második részében a V4 országok és Japán között 2015-ben elindult közösen finanszírozott, jelenleg is eredményesen zajló anyagtudományi programokat mutatták be, köztük egy olyan sikertörténetet is, amelyben a Nobel-díjas japán Amano professzor vett részt.
Dr. Szabó István, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyettese felidézte, hogy 2021-ben második alkalommal került meghirdetésre a V4-Japán közös kutatás-fejlesztési program, melyben a magyar kutatók részvételét a Hivatal 637 000 euró megemelt keretösszeggel támogatja.
