A Magyar Örökség Díj Aranykönyvébe a mai napon a következő bejegyzés került: "A Magyarországért Alapítvány kurátorai úgy határoztak, jeles bizottságot kérnek fel arra a célra, hogy együtt munkálkodva a Magyar Szellem Láthatatlan Múzeumát létrehozzák. A Magyar Örökség és Európa Egyesület által ezen szándék szellemében megerősített Bizottság 2010. március 20-án a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében kinyilvánítja, hogy az arra méltó, a nemzetközi űrkutatásban való magyar részvétel Magyar Örökség, amiről ezen oklevél tanúbizonyságot tesz. A nemzetközi űrkutatásban való magyar részvétel tényét az Aranykönyv őrzi."

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) támogatásával dolgozta ki a FOCUS projektet a miskolci Admatis Kft. A FOCUS kísérlet célja a fémhabok gyártási technológiájának tökéletesítése. A magyar habosítási kísérlet mikrogravitációs körülmények között a Nemzetközi Űrállomás európai Columbus moduljában ment végbe 2010. február 7-én. A kísérletet Jeffrey Williams amerikai űrhajós végezte el. A képanyag a NASA adattovábbító rendszere segítségével február 12-én került az Admatis Kft. szerverére, ahol megkezdték az adatfeldolgozást.

Bajnai Gordon miniszterelnök vezetésével megtartotta alakuló ülését a Kutatási és Tudománypolitikai Tanács (KTT) a Parlament Munkácsy termében 2010. február 17-én. A KTT a K+F területet érintő stratégiai jelentőségű kérdésekben a Kormány javaslattevő, véleményező, tanácsadó és döntés-előkészítő testületeként működik, emellett ellátja a szakterület koordinációs feladatait.

A nemzetközi űrállomáson hamarosan lefolytatandó magyar anyagtudományi kísérletről tartott sajtótájékoztatót a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal 2010. február 3-án. A FOCUS projektet a miskolci ADMATIS Kft dolgozta ki. A FOCUS kísérlet célja a fémhabok gyártási technológiájának tökéletesítése. A magyar habosítási kísérlet mikrogravitációs körülmények között a Nemzetközi űrállomás európai Columbus moduljában megy majd végbe. A program részleteiről Dr. Csopaki Gyula, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnöke, Dr. Both Előd, az NKTH-n belül működő Magyar Űrkutatási Iroda vezetője, valamint Dr. Bárczy Pál, az Admatis Kft. igazgatója számolt be.

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal, valamint a Magyar Űrkutatási Iroda tisztelettel meghívja Önt a 2010. február 3-án tartandó sajtótájékoztatójára.

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) lesz a házigazdája az Európai Kutatási Térség (ERA-NET) hálózatán belül az atommagfizikai infrastruktúrákért felelős szervezet, a NuPNET Igazgatótanácsa január 15-én, pénteken sorra kerülő második ülésének. A rendezvényen a terület számára elérhető támogatási lehetőségek, illetve a közös tevékenységek, akciók indítási feltételeinek áttekintése történik majd meg. A szervezés hazai koordinátora az MTA Atommagkutató Intézete.

„Fejlődést, a hatékonyság egyértelmű javulását várjuk egy új akadémiai K+F+I-kutatóközponttól” – hangsúlyozta az MTA új akadémiai központjának bejelentésén Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter, valamint Pálinkás József, az MTA elnöke. A 9, 5 milliárd Ft értékű beruházás finanszírozását rögzítő támogatási szerződés aláírásán részt vett Csopaki Gyula, az NKTH elnöke, valamint Pálinkás Gábor, az MTA Kémiai Kutatóközpontjának főigazgatója is.

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) 2 000 millió Ft-tal kívánja támogatni azokat a magyar intézményeket, amelyek az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) által kiválasztott Tudományos és Innovációs Társulások (Knowledge and Innovation Community – KIC) tagjai lesznek, továbbá azokat, amelyek egy KIC társulással hosszú távú, partneri együttműködést alakítanak ki. Az összeget a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból különítik el.

A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat idei témaköréhez: a „Tudomány és innovatív környezet” témához kapcsolódott a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal konferenciája, amely a tudásközpontok innovációs folyamatokra gyakorolt hatását vizsgálta. A Regionális Egyetemi Tudásközpontok létrehozásával olyan szakterületi és regionális vonzáscentrumok jöttek létre, amelyek kiemelkedő kutatás-fejlesztési, valamint technológiai innovációs tevékenységet folytatnak, intenzíven együttműködnek a gazdasági szférával, ösztönzőleg hatnak a régiók technológiai és gazdasági fejlődésére, s ezen keresztül javítják a régió versenyképességét. Az egyetemi és PhD hallgatókat sikerült bevonni a kutatás-fejlesztésbe, továbbá az innovációs és üzleti szemlélet erősödött a felsőoktatásban.

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal 2007 és 2008 években pályázatot hirdetett Nemzeti Technológiai Platformok támogatására. A pályázatokon húsz platform kapott összesen 760 millió forinttal vissza nem térítendő támogatást.

Dr. Vass Ilona, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) elnökhelyettese is bekerült az AAL (Ambient Assisted Living) európai közös kezdeményezés négyfős elnökségébe. A döntés mindenképpen komoly eredmény Magyarország számára, hiszen így közvetlen ráhatásunk lehet a kezdeményezés programjainak alakításában. Az AAL elnöke Lena Gustafsson (Svédország) lett; Dr. Vass Ilona mellett Joachim Russ (Németország) tölthet be alelnöki pozíciót, míg a gazdasági vezető posztját Rafael de Andres Medina (Spanyolország) tölti be.

A jelenlegi legnagyobb lézerek teljesítményét több nagyságrenddel meghaladó, extrém rövid lézerimpulzusok leadására képes Extreme Light Infrastructure (ELI) a projekt irányítótestületének októberi döntése értelmében három helyszínen: Magyarországon, a Cseh Köztársaságban és Romániában valósulhat meg. A három ország ennek megfelelően megkezdte a projekt és a leendő összeurópai konzorcium közös előkészítését.

Idén először Budapest is házigazdája lehetett a belga European Unlimited idén ötödik alkalommal megrendezett European Venture Contest (Európai Vállalkozási Verseny) egyik középdöntőjének. A 2009. október 28-án tartott rendezvényen 41 (közülük 22 magyar) fiatal innovatív vállalkozás mutatta be tevékenységét, eredményeit, aktuális terveit.  Közülük összesen 16 (ebből tíz magyar) cég jutott be a következő fordulóba; a legjobb tízben négy magyar vállalkozás található.

Az erdélyi Brassói Egyetem a napokban adott otthont a LEI2009 (Light at Extreme Intensities) című nemzetközi konferenciának. Az október 16-i nyitó rendezvényen tartott sajtótájékoztató középpontjában az ELI (Extreme Light Infrastrurcture) össz-európai érdekeltségű lézerkutató központtal kapcsolatos döntés állt. A sajtótájékoztatón részt vett többek között Dr. Marius Enachescu (Oktatási, Kutatási és Innovációs Minisztérium), Románia ELI-megbízottja, Dr. Lippényi Tivadar, (Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal), az ELI-program magyarországi kormányzati programjának megbízottja, Jan Krvos, a Cseh Köztársaság romániai nagykövetsége konzuli osztályvezetője és Carlo Rizzuto, az Európai Kutatási Infrastruktúrák Stratégiai Fórumának elnöke.

Az évtizedek óta sikeres izraeli technológiai inkubációs programot és ennek tapasztalatait ismertették  Dr. Rina Pridor és Hanan Gefen izraeli szakértők 2009. október 12-én a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szervezésében megrendezésre kerülő műszaki inkubációs és technológiatranszfer szemináriumon, amelyhez sajtóbeszélgetés kapcsolódott.

Az évtizedek óta sikeres izraeli technológiai inkubációs programot és ennek tapasztalatait ismertetik Dr. Rina Pridor és Hanan Gefen 2009. október 12-én a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szervezésében megrendezésre kerülő műszaki inkubációs és technológiatranszfer szemináriumon, amelyhez délután sajtóbeszélgetés kapcsolódik.

A tudományos és technológiai (TéT) szakdiplomaták feladata egy-egy ország innovációs rendszerének feltérképezése, a megfelelő szakmai kapcsolatok kiépítése, a Magyarország számára releváns információk összegyűjtése és hazánkba továbbítása. Különösen fontos szerepük van a tudománydiplomáciai események elkészítésében és lebonyolításában, segítséget nyújtanak a partnerkeresésben a hazai kutatók számára, ilyen jellegű igény felmerülése esetén elemzéseket készítenek. Az attaséi hálózatot a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal és a Külügyminisztérium közösen működteti. A szakdiplomaták minden évben nyilvános beszámolón adnak számot elért eredményeikről, illetve minden második évben konferencián is megvitatják a nemzetközi tudománydiplomácia aktuális kérdéseit. Idén tizenegyedik alkalommal került sor ilyen konferenciára.

A Magyar Köztársaság legfontosabb tudományos partnereinél a kapcsolatok ápolását tudományos és technológiai (TéT) szakattasék segítik el. A jelenleg 11 országra kiterjedő TéT-attaséi rendszer a kormányzat kutatási és technológia-fejlesztési törekvéseivel összhangban a magyar tudományos közösség egészének érdekében működik. Tevékenysége kiterjed a természettudományos kutatás, a műszaki tudományok, a technológia- és termékfejlesztés, valamint az innováció területének képviseletére. Az attaséknak egyszerre kell szolgálniuk a magyar tudományos kutatás és a magyar tudományszervezés intézményeit és a teljes magyar kutatóközösséget.

A Lisszaboni Szerződés alapján uniós szintű cél, hogy az innováció legyen a gazdasági fejlődés és a versenyképesség motorja. Az innovációs tevékenység növelése azonban nem csak az ország egészének versenyképességéhez, hanem a gazdasági-jövedelmi különbségek felszámolásához is hozzájárulhat. Ebben a folyamatban a régiók kiemelkedően fontos szerephez juthatnak.